1351-es törvények

Hogy Lajos megőrizze maga mellett a köznemességet saját támaszaként, 1351-ben felújítja, módosítja az Aranybullát:

Az Aranybullában foglalt szabadságjogokat rögzíti (adómentesség, bírói ítélet nélkül nem ítélhetők el, külföldi hadjáratra nem kötelezhetők). Változik az öröklési rend a köznemesek érdekében. Szabad végrendelkezést megszűntetik; elfogadják az ősiségtörvényt (1848-ig létezik) = birtok nem eladható, mindig fiúörökösre száll, ha nincs, akkor visszaszáll a királyra. Az ősiségtörvényt azért fogadják el, hogy a földbirtokos ne veszítse el a földjét. Másik törvény a köznemesek érdekeit szolgálja. Nemesi szabadság elve: az országban élő nemesek azonos jogokkal bírnak. Következménye: a 14. században egységesedik a magyar nemesség = bárók lesznek, kis- és középnemesi réteg tovább erősödik, rendi szerveződés is előrehalad. Kialakul az egységes jobbágyság: 13. sz.-ra a jogaik egységesednek, 1351-ben a kötelezettségeik is azonosak lesznek. A 14. sz.-ban a városi polgárság rendi szerveződése is elindul, a legerősebb városok összefognak.

Bevezetik a 9-ed törvényt, amit a földbirtokos kötelező beszedni, így nem tudnak elvándorolni a birtokokról a jobbágyok.

A jobbágy adózik: egyháznak:10-ed

Államnak: kapuadó

Földbirtokosnak: robot, pénzjáradék (cenzus), 9-ed


Habsburg kormányzás a 18. században

A szatmári békével (1711) a nemzeti fejlődés szempontjából egy kedvezőbb idpszak következik, mint a török uralom idején, mert nem olvasztották be Mao.-t a birodalomba, de a nemesség az adott lehetőségekkel nem tud mindig élni.

Habsburg Birodalom élén a magyar király = Habs. császár áll. A Habs. megígérik, hogy saját törvényeik szerint fogják az országot kormányozni. Valójában igen sok területet kivesznek a magyar országgyűlés területéről. A törvényhozási jogkör korlátozottan érvényesül.

9 Erdély önálló nagyfejedelemség

9 megmaradnak a kiváltságos területek (kunok, jászok, székelyek + szerb határőrvidékek)

9 a szabad királyi városokat a király irányítja

A magyar országgyűlés jogköre korlátozott (az adók és az újoncmegszavazás tartozik ide). Az országgyűlés két kamarás:

Felsőtábla: tagjai: főnemesek, főpapok. Elnöke: nádor

Alsótábla: 52 vármegye és a szabad királyi városok követei a tagok. Elnöke: személynök.

Az országgyűlést a király hívta össze elvileg 3 évenként.

A magyarországi ügyek intézésére még a 16. sz.-ban kormányszékeket állítottak fel. A király irányítása alá tartoztak, tehát az ogy.-nek nem tartoztak felelőséggel. 3 kormányszék:

Kancellária: Bécsben működött. Továbbította az uralkodó rendeleteit, leiratait a magyar helytartótanácshoz. A kancellárok a magyar katolikus főpapok voltak.

Helytartótanács: kezdetben Pozsonyban működött, majd II. József Budára helyezte. Elnöke a nádor volt. A végrehajtó hatalmat gyakorolta, a belső közigazgatást irányította. Feladata volt még a törvények, rendeletek végrehajtása, a hadiadó beszedése.

Kamara: Pozsonyban működött. Feladata volt a pénzügyek intézése.

Az igazságszolgáltatás szervezete:

Hétszemélyes tábla: „legfelsőbb bíróság”. Elnöke: nádor

Királyi tábla: elnöke: személynök

Négy kerületi tábla: vármegyei törvényszékek fellebbviteli bírósága

A törvényhozás, kormányzás, igazságszolgáltatás elválik egymástól felső szinten, a vármegye szintjén viszont összefonódik.

A vármegyékhez kötődik az igazságszolgáltatás, létezik az úriszék. A vármegyék élén a köznemesség áll.


Kőszeg ostromának török és magyar leírása

1532-ben a törökök Szulejmán szultán vezetésével hadjáratot indítanak Kőszegre. A hatalmas török haderő közel egy hónapig időzött Kőszeg falai alatt. A kőszegiek hősi helytállásának következtében elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem.

  • Jurisics Miklós: a vár kapitánya
  • Musztafa: magas államhivatalokat tölt be a Török Birodalomban
  • Istvánffy Miklós: történetíró, nemesi származású értelmiségi ember

A tényeket kb. azonosan írják le, de az események beállítása más.

Musztafa a város védőjét hitetlennek, Mikolasnak nevezi, Istvánffy Nikolicsnak hívja.

1) Musztafa a következőképpen jellemzi a várat:

–   A vár egy nehezen járható hegy lábánál fekszik

–   A várnak magas bástyái, erős falai vannak

–   A várárok mély és széles

Istvánffy szerint:

–   A vár nincs jó állapotban, az idő kikapta

–   Lelkesedéssel próbálja meg erősíteni

–   „Hozzá nem értő” módon építették

–   Nem korszerűek a bástyák ® könnyen le tudják rombolni

–   (a korszerű vár az ún. fülesbástyával ellátott vár, amit később az olaszok segítségével Magyarországon is meghonosítanak a 16. sz. közepétől)

Jurisics véleménye:

–   A vár csak a várossal együtt védhető

–   Nem kap segítséget a várvédelemhez

–   Befogadja a városlakókat, a máshonnan menekülőket

–   Kevés a fegyverük, gyenge a katonaság

2) Fegyverek

Musztafa szerint:

–   Az ágyúk „lúdtojásnyi golyók”

–   Az akna a legfontosabb a törököknél

Istvánffy véleménye:

–   Kisebb ágyúk

–   Aknákat ástak a törökök, de a magyarok tudtak védekezni

–   A falak helyreállítása folyamatos feladat

Jurisics szemszögéből:

–   A parasztok közül eleinte 700-nak volt fegyvere, de az emberek fele elpusztult

–   Egy mázsa puskapor

3) A vár eleste

Jurisics szemszögéből:

Először 10 nehéz fegyverzetű lovasa és 28 huszára volt

Nyomorult és szegény parasztok

Segítséget nem kapott, ami tőle telt, megtette

Krisztusra hivatkozik, neki köszönhető, hogy eddig bírták

Musztafa szerint:

A magyarok kegyelemért könyörögtek, féltek

Fel akarja nagyítani a törökök erejét

Istvánffy véleménye:

A magyarok megengedték, hogy a törökök bemehessenek, hogy kitűzzék a zászlót (?)

Valósághűen ábrázolja az eseményeket, valószínűleg így is történt


Magyarország lakosságának változásai a 10-18. sz.-ban

A népesség a 13. sz. közepéig folyamatosan nő. Ez Gézának és Istvánnak köszönhető, hiszen az államszervezésüknek köszönhetően megszilárdul a feudalizmus. István idején külföldiek érkeznek, a 11-12. sz.-ban hospesek áramlanak be ® a gazdaság fejlődik, a népesség nő.

Az 1241-es tatárjárás azonban 20-40%-os pusztulást eredményezett. IV. Béla idején (1235-1270) megnövekedik a népességszám. Külföldről behív különböző népcsoportokat, visszahívja a kunokat, jászok és székelyek is nagy számban érkeznek hazánkba. Nyugatról hospesek áramlanak be, Erdélyben egyre nagyobb lesz a románok száma. Északról szlovákok, lengyelek érkeznek, így a szláv népesség határa délre csúszik.

Mátyás (1458-1490) idején tovább nő a lakosság száma. Úgy tűnik, hogy megszűnik a különbség Mao. és nyugat között, de mivel a városi polgárság nem elég erős, Mátyás a jobbágyok adóira, a rendi gyűléseken pedig a köznemességre támaszkodik.

Mátyás után a törökök miatt ismét lecsökken a népességszám. Majd elindul a növekedés, főleg 1720-tól jelentősen.

3 forrás tanúskodik az 1720-tól nagymértékben növekvő lakosság számáról:

1) belső vándorlás

a ~-ban mindenekelőtt a magyar és szlovák jobbágyok vettek részt

a Felvidék egyes megyéinek magyar falvai teljesen kiürültek, helyükbe é-ny-ról szlovák parasztok költöztek

ekkor keletkeztek az Alföld és a Temesköz szlovák szigetei is

a ritkán lakott déli területekre is bevándorolnak, mert az oda érkező jobbágyok kedvezményeket kapnak

sok birtok a Habs. által támogatott nemesek kezébe kerül ® új szerzemény

2) szervezett telepítés

az udvar irányításával katolikus németeket telepítenek be, akik 6 évre adómentességet kapnak, megtervezett alaprajzú falvakba érkeznek ® német falvak jönnek létre és a század végére elérik az 1 millió fős létszámot

szerbeket is telepítenek ekkor az ország déli részére ® Habs. fennhatóság alatt álltak

az udvar fegyveres határőrként is telepítette őket és számos kiváltságot adott nekik

3) bevándorlás

nem telepítik őket, hanem jönnek maguktól ® románok érkeznek Erdélybe, az Alföldre, Temesközbe ® oka: a románok a feudális terhek elől menekültek

szerbek pedig Bácskába mennek

A 18. sz. folyamán Mao. benépesült, de a magyarság a saját országában kisebbségbe szorult. A magyar lakosság %-ának aránya 50% alá esik.


A reformkori magyar gazdaság

Nem változik sokat, marad a céhes ipar. Gyenge a polgárság, megmaradnak a feudális keretek, ezért Mao.-n a polgári átalakulás nem a polgárságra támaszkodva mehet végbe, hanem a birtokos köznemességre támaszkodva indul el. A birtokos köznemesség felismeri, hogy elkerülhetetlen a változtatás, de ezt a vezető szerepét megőrizve akarja véghezvinni. A nemesség aló rétege nem áll a reformok mellé egyértelműen, elszegényesedésükkel vannak elfoglalva, a választásokon hol a kormány, hol az ellenzék oldalára állnak („mocsár”), megnő a jelentőségük, mikor el kezdenek a megyegyűléseken fejenként szavazni.

1830-tól gazdasági fellendülés ® eredménye: 40-es évekre megélénkül a mezőgazd.-i termelés (mocsarak lecsapolása, erdőirtás, hogy minél több gabonát termeljenek).

Fellendülés feltételei:

  • Európai: az ipari forradalom kiteljesedik, Ny-Eu-ban mezőgazdasági terményekre van szükség, ezért Közép-Eu.-ban fellendül a gabonatermelés

Élőállat + gyapjú ® kiviteli cikkek ® köv.: terménykereskedők megerősödnek.

  • Jogi: 1839-40-es országgyűlés elkezdi megteremteni az önkéntes örökváltság elfogadásával + a szabad iparűzésről a törvényt
  • Váltótörvény is megélénkíti
  • Köv.: ipar is fellendül

Az 1840-es évekre a terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektetik (bank, híd, vasút) ® a piacra gyorsabban eljut a mezőgazd.-i termék. A terményker. ipari üzemekbe is fektetnek tőkét ® erősödnek a manufaktúrák is és új üzemeket (tőkés jellegű) alapítanak, amik a cukor-, papír- és élelmiszeripar területén erősödnek meg. Textilipar is erősödik, de ezt az osztrákok akadályozzák.

Az udvar azért tűri el a változásokat, mert a magyar ipar nem vetélytársa.

Ekkor válik Pest és Buda kereskedelmi központtá.


Török hadjáratok 1521-1593

1521: Szulejmán török császár és serege elfoglalja Nándorfehérvár, Zimony, Szabács várát

1526: mohácsi csata

Magyarország felkészületlen (belső hatalmi harcok folynak, külpolitika elszigetelt). A magyarok késlekednek, bár tudják, hogy a török támadni fog. Lassan gyűlik össze a királyi haderő (sok nemes nem meri elhagyni a birtokát). Mikor elindulnak, súlyos belső vita folyik a támadás időpontjáról, körülményeiről. Majd megindul a támadás. Bíznak a lovasságban, de 2 óra múlva kifulladnak. Súlyos vereséget szenvednek a magyarok, II. Lajos belefullad a Csele patakba.

Vereség okai: taktikai hibák. Magyar csapatok célja: mikor a török leereszkedik a dombról, akkor megindulnak. De a török a domb mögött marad, ezért elhalasztják a támadást. A magyarok viszont már nem bírják a várakozást, elindítják a támadást. Szulejmánékat ez váratlanul éri, ezért kezdetben sikereket érnek el a magyarok, de a törökök hamar összeszedik magukat, visszaverik a támadást és súlyos vereséget mérnek a magyarokra. Végigpusztítják a Duna-Tisza közét, fosztogatnak, foglyokat hurcolnak.

1529: hadjárat Bécs ellen

A törökök Bécs alá vonulnak, de nem sikerül bevenniük, visszafordulnak. De I. Ferdinánd csak az ország északi és nyugati területeit tudja visszaszerezni, a középső és keleti részt a török átengedi Szapolyainak (sor került a kettős királyválasztásra, Ferdinánd lesz az uralkodó, Szapolyai Lengyelo.-ba kényszerül, de a törökök segítségével visszatér és 1526. nov.-ben Szapolyait, dec.-ben meg Ferdinándot koronázzák meg) Þ az ország 2 részre szakad.

1532: Kőszeg

elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem

1541: a török elfoglalja Budát

1540-ben Ferdinánd elindul Budára, hogy elfoglalja, de Fráter György (Szapolyai fiának gyámja) a töröktől kér segítséget, megkapja, de 1541-ben a török magának foglalja el Budát. Ezzel az ország 3 részre szakad.

1552: a török 2 irányból indít hadjáratot:

Ali budai pasa északra megy Drégely felé, majd lefelé, Szolnok felé. Drégelyt megvédik.

Másik irány: Ahmed délről Szolnok felé megy, elfoglalja Temesvárt (Losonczy védi).

A két sereg Szolnoknál egyesül.

1566: Szigetvár ostroma (Zrínyi védi)

meghal Szulejmán

következménye: 1568. drinápolyi béke ® lezárja az ország 3 részre szakadásához vezető török hadjáratokat.

1568-93: végvári harcok folynak, komolyabb háborúra nem kerül sor


A magyar jakobinus mozgalom

1791-ben megállapodás született a magyar rendek és az udvar között ® 10. törvénycikk. A megállapodás oka: a francia forradalom radikalizálódik és a nemesség is megijed. A törvénycikk tartalma:

  • II. Lipótot (1790-92) magyar királlyá koronázzák, mert 25 év után először összehívta az országgyűlést
  • Kimondja, hogy Mao. önálló állam, melyet saját törvényei szerint kell kormányozni
  • Az adó- és újoncmegszavazás joga az országgyűlésé
  • A közigazgatás nyelve a latin, de kötelezővé teszik, hogy az iskolában magyar tanárokat alkalmazzanak a nyelv fejlesztése miatt
  • Az uralkodó rendeletekkel nem kormányozhat
  • 9 bizottságot állítanak fel a szükséges reformok előkészítésére

A javaslatok 1793-ra készülnek el, de ekkor már I. Ferenc az uralkodó (1792-1835). A kompromisszumot csak a nemesség többsége kötötte a Habs.-kal, a vármegyei nemesség egy része szemben áll az udvarral, ami a magyar jakobinus mozgalom kialakulásához vezet. A szembenállás legfontosabb helyszíne a vármegye.

A nemesség mellett a plebejusok is szembefordulnak a Habs.-kal és mikor Mao.-ra eljutnak a francia forr. eszméi, erősödnek a rokonszenv megnyilvánulások mindkét fél részéről ® szabadságfákat ültetnek, olvasóköröket rendeznek, el kezdenek franciául tanulni.

Kezdetben mozgalomként van jelen, de módosul a helyzet, amikor Martinovics Ignác áll a Habs. ellenes erők élére. Ő már konkrét szervezeti formát teremt az ellenállásnak, 2 társaságot szervez számukra.

1) Reformátorok Társasága

bázisát a nemesek és a vagyonos polgárok alkotják, mert a polgárosodás kérdésében megfogalmazzák, hogy a nemeseknek megmarad a tulajdonjoguk, a volt jobbágyok bérelhetik a földeket.

A legfontosabb kérdés: nemzeti függetlenség kérdése, ami a reformkor egyik fő problémája. Azt szeretnék, ha Mao. szövetséges köztársasággá alakulna, ahol minden nemzetiség használhatná a nyelvét.

2) Szabadság, Egyenlőség Társasága

bázisát a plebejus értelmiség alkotja.

Programjuk is radikálisabb: elsősorban a polgári átalakulás feltételeivel foglalkoznak, ami a reformkor 2. fontos kérdése. A kiváltságok megszűntetését akarják, s ennek akadályát a nemesség és a papság kiváltságos helyzetében, ill. a Habs. kormányzásban látják.

Tagjait úgy szervezik, hogy a programot odaadják lemásolásra. Programjukat a Kátéban fogalmazzák meg, ami kérdés-felelet formájú. Mindenki csak azt ismeri, akitől kapta és, akinek adja.

Martinovics áll a mozgalom élén. 4 igazgatót választ maga mellé:

  1. Hajnóczy József: a korszak egyetlen nem nemesi származású alispánja. A polgári nemzet fogalom nála jelenik meg először már 1790 körül. Megfogalmazza a kötelező örökváltság szükségességét = a jobbágy megválthatja a szabadságát a földesúrtól, földtulajdonhoz is juthat. A magyar nyelvet fejleszteni kell és a kultúra fejlesztésére is nagy gondot kell fordítani.
  2. Szentmarjai Ferenc: nemesi ellenzék egyik vezetője
  3. Lackovics János: huszárezred parancsnoka, nyugdíjazzák, mert magyar nyelvet alkalmazott
  4. Sigray Jakab: arisztokrata

1795-ben Martinovics feljelentése alapján a mozgalmat felszámolják. (feladja a titkos társaságokat, mert Bécsben házkutatást tartanak nála) 1795-ben kivégzik a vérmezőn M.-ot és a 4 igazgatót, ill. többen börtönbe kerülnek, pl.: Kazinczy.


A magyar államalapítás

1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása
sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor.
Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők.
Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb.