febr 27
Hogy Lajos megőrizze maga mellett a köznemességet saját támaszaként, 1351-ben felújítja, módosítja az Aranybullát:
Az Aranybullában foglalt szabadságjogokat rögzíti (adómentesség, bírói ítélet nélkül nem ítélhetők el, külföldi hadjáratra nem kötelezhetők). Változik az öröklési rend a köznemesek érdekében. Szabad végrendelkezést megszűntetik; elfogadják az ősiségtörvényt (1848-ig létezik) = birtok nem eladható, mindig fiúörökösre száll, ha nincs, akkor visszaszáll a királyra. Az ősiségtörvényt azért fogadják el, hogy a földbirtokos ne veszítse el a földjét. Másik törvény a köznemesek érdekeit szolgálja. Nemesi szabadság elve: az országban élő nemesek azonos jogokkal bírnak. Következménye: a 14. században egységesedik a magyar nemesség = bárók lesznek, kis- és középnemesi réteg tovább erősödik, rendi szerveződés is előrehalad. Kialakul az egységes jobbágyság: 13. sz.-ra a jogaik egységesednek, 1351-ben a kötelezettségeik is azonosak lesznek. A 14. sz.-ban a városi polgárság rendi szerveződése is elindul, a legerősebb városok összefognak.
Bevezetik a 9-ed törvényt, amit a földbirtokos kötelező beszedni, így nem tudnak elvándorolni a birtokokról a jobbágyok.
A jobbágy adózik: egyháznak:10-ed
Államnak: kapuadó
Földbirtokosnak: robot, pénzjáradék (cenzus), 9-ed
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 27
A szatmári békével (1711) a nemzeti fejlődés szempontjából egy kedvezőbb idpszak következik, mint a török uralom idején, mert nem olvasztották be Mao.-t a birodalomba, de a nemesség az adott lehetőségekkel nem tud mindig élni.
Habsburg Birodalom élén a magyar király = Habs. császár áll. A Habs. megígérik, hogy saját törvényeik szerint fogják az országot kormányozni. Valójában igen sok területet kivesznek a magyar országgyűlés területéről. A törvényhozási jogkör korlátozottan érvényesül.
9 Erdély önálló nagyfejedelemség
9 megmaradnak a kiváltságos területek (kunok, jászok, székelyek + szerb határőrvidékek)
9 a szabad királyi városokat a király irányítja
A magyar országgyűlés jogköre korlátozott (az adók és az újoncmegszavazás tartozik ide). Az országgyűlés két kamarás:
Felsőtábla: tagjai: főnemesek, főpapok. Elnöke: nádor
Alsótábla: 52 vármegye és a szabad királyi városok követei a tagok. Elnöke: személynök.
Az országgyűlést a király hívta össze elvileg 3 évenként.
A magyarországi ügyek intézésére még a 16. sz.-ban kormányszékeket állítottak fel. A király irányítása alá tartoztak, tehát az ogy.-nek nem tartoztak felelőséggel. 3 kormányszék:
Kancellária: Bécsben működött. Továbbította az uralkodó rendeleteit, leiratait a magyar helytartótanácshoz. A kancellárok a magyar katolikus főpapok voltak.
Helytartótanács: kezdetben Pozsonyban működött, majd II. József Budára helyezte. Elnöke a nádor volt. A végrehajtó hatalmat gyakorolta, a belső közigazgatást irányította. Feladata volt még a törvények, rendeletek végrehajtása, a hadiadó beszedése.
Kamara: Pozsonyban működött. Feladata volt a pénzügyek intézése.
Az igazságszolgáltatás szervezete:
Hétszemélyes tábla: „legfelsőbb bíróság”. Elnöke: nádor
Királyi tábla: elnöke: személynök
Négy kerületi tábla: vármegyei törvényszékek fellebbviteli bírósága
A törvényhozás, kormányzás, igazságszolgáltatás elválik egymástól felső szinten, a vármegye szintjén viszont összefonódik.
A vármegyékhez kötődik az igazságszolgáltatás, létezik az úriszék. A vármegyék élén a köznemesség áll.
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 27
1532-ben a törökök Szulejmán szultán vezetésével hadjáratot indítanak Kőszegre. A hatalmas török haderő közel egy hónapig időzött Kőszeg falai alatt. A kőszegiek hősi helytállásának következtében elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem.
- Jurisics Miklós: a vár kapitánya
- Musztafa: magas államhivatalokat tölt be a Török Birodalomban
- Istvánffy Miklós: történetíró, nemesi származású értelmiségi ember
A tényeket kb. azonosan írják le, de az események beállítása más.
Musztafa a város védőjét hitetlennek, Mikolasnak nevezi, Istvánffy Nikolicsnak hívja.
1) Musztafa a következőképpen jellemzi a várat:
– A vár egy nehezen járható hegy lábánál fekszik
– A várnak magas bástyái, erős falai vannak
– A várárok mély és széles
Istvánffy szerint:
– A vár nincs jó állapotban, az idő kikapta
– Lelkesedéssel próbálja meg erősíteni
– „Hozzá nem értő” módon építették
– Nem korszerűek a bástyák ® könnyen le tudják rombolni
– (a korszerű vár az ún. fülesbástyával ellátott vár, amit később az olaszok segítségével Magyarországon is meghonosítanak a 16. sz. közepétől)
Jurisics véleménye:
– A vár csak a várossal együtt védhető
– Nem kap segítséget a várvédelemhez
– Befogadja a városlakókat, a máshonnan menekülőket
– Kevés a fegyverük, gyenge a katonaság
2) Fegyverek
Musztafa szerint:
– Az ágyúk „lúdtojásnyi golyók”
– Az akna a legfontosabb a törököknél
Istvánffy véleménye:
– Kisebb ágyúk
– Aknákat ástak a törökök, de a magyarok tudtak védekezni
– A falak helyreállítása folyamatos feladat
Jurisics szemszögéből:
– A parasztok közül eleinte 700-nak volt fegyvere, de az emberek fele elpusztult
– Egy mázsa puskapor
3) A vár eleste
Jurisics szemszögéből:
Először 10 nehéz fegyverzetű lovasa és 28 huszára volt
Nyomorult és szegény parasztok
Segítséget nem kapott, ami tőle telt, megtette
Krisztusra hivatkozik, neki köszönhető, hogy eddig bírták
Musztafa szerint:
A magyarok kegyelemért könyörögtek, féltek
Fel akarja nagyítani a törökök erejét
Istvánffy véleménye:
A magyarok megengedték, hogy a törökök bemehessenek, hogy kitűzzék a zászlót (?)
Valósághűen ábrázolja az eseményeket, valószínűleg így is történt
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 27
A népesség a 13. sz. közepéig folyamatosan nő. Ez Gézának és Istvánnak köszönhető, hiszen az államszervezésüknek köszönhetően megszilárdul a feudalizmus. István idején külföldiek érkeznek, a 11-12. sz.-ban hospesek áramlanak be ® a gazdaság fejlődik, a népesség nő.
Az 1241-es tatárjárás azonban 20-40%-os pusztulást eredményezett. IV. Béla idején (1235-1270) megnövekedik a népességszám. Külföldről behív különböző népcsoportokat, visszahívja a kunokat, jászok és székelyek is nagy számban érkeznek hazánkba. Nyugatról hospesek áramlanak be, Erdélyben egyre nagyobb lesz a románok száma. Északról szlovákok, lengyelek érkeznek, így a szláv népesség határa délre csúszik.
Mátyás (1458-1490) idején tovább nő a lakosság száma. Úgy tűnik, hogy megszűnik a különbség Mao. és nyugat között, de mivel a városi polgárság nem elég erős, Mátyás a jobbágyok adóira, a rendi gyűléseken pedig a köznemességre támaszkodik.
Mátyás után a törökök miatt ismét lecsökken a népességszám. Majd elindul a növekedés, főleg 1720-tól jelentősen.
3 forrás tanúskodik az 1720-tól nagymértékben növekvő lakosság számáról:
1) belső vándorlás
a ~-ban mindenekelőtt a magyar és szlovák jobbágyok vettek részt
a Felvidék egyes megyéinek magyar falvai teljesen kiürültek, helyükbe é-ny-ról szlovák parasztok költöztek
ekkor keletkeztek az Alföld és a Temesköz szlovák szigetei is
a ritkán lakott déli területekre is bevándorolnak, mert az oda érkező jobbágyok kedvezményeket kapnak
sok birtok a Habs. által támogatott nemesek kezébe kerül ® új szerzemény
2) szervezett telepítés
az udvar irányításával katolikus németeket telepítenek be, akik 6 évre adómentességet kapnak, megtervezett alaprajzú falvakba érkeznek ® német falvak jönnek létre és a század végére elérik az 1 millió fős létszámot
szerbeket is telepítenek ekkor az ország déli részére ® Habs. fennhatóság alatt álltak
az udvar fegyveres határőrként is telepítette őket és számos kiváltságot adott nekik
3) bevándorlás
nem telepítik őket, hanem jönnek maguktól ® románok érkeznek Erdélybe, az Alföldre, Temesközbe ® oka: a románok a feudális terhek elől menekültek
szerbek pedig Bácskába mennek
A 18. sz. folyamán Mao. benépesült, de a magyarság a saját országában kisebbségbe szorult. A magyar lakosság %-ának aránya 50% alá esik.
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 27
Nem változik sokat, marad a céhes ipar. Gyenge a polgárság, megmaradnak a feudális keretek, ezért Mao.-n a polgári átalakulás nem a polgárságra támaszkodva mehet végbe, hanem a birtokos köznemességre támaszkodva indul el. A birtokos köznemesség felismeri, hogy elkerülhetetlen a változtatás, de ezt a vezető szerepét megőrizve akarja véghezvinni. A nemesség aló rétege nem áll a reformok mellé egyértelműen, elszegényesedésükkel vannak elfoglalva, a választásokon hol a kormány, hol az ellenzék oldalára állnak („mocsár”), megnő a jelentőségük, mikor el kezdenek a megyegyűléseken fejenként szavazni.
1830-tól gazdasági fellendülés ® eredménye: 40-es évekre megélénkül a mezőgazd.-i termelés (mocsarak lecsapolása, erdőirtás, hogy minél több gabonát termeljenek).
Fellendülés feltételei:
- Európai: az ipari forradalom kiteljesedik, Ny-Eu-ban mezőgazdasági terményekre van szükség, ezért Közép-Eu.-ban fellendül a gabonatermelés
Élőállat + gyapjú ® kiviteli cikkek ® köv.: terménykereskedők megerősödnek.
- Jogi: 1839-40-es országgyűlés elkezdi megteremteni az önkéntes örökváltság elfogadásával + a szabad iparűzésről a törvényt
- Váltótörvény is megélénkíti
- Köv.: ipar is fellendül
Az 1840-es évekre a terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektetik (bank, híd, vasút) ® a piacra gyorsabban eljut a mezőgazd.-i termék. A terményker. ipari üzemekbe is fektetnek tőkét ® erősödnek a manufaktúrák is és új üzemeket (tőkés jellegű) alapítanak, amik a cukor-, papír- és élelmiszeripar területén erősödnek meg. Textilipar is erősödik, de ezt az osztrákok akadályozzák.
Az udvar azért tűri el a változásokat, mert a magyar ipar nem vetélytársa.
Ekkor válik Pest és Buda kereskedelmi központtá.
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 27
1521: Szulejmán török császár és serege elfoglalja Nándorfehérvár, Zimony, Szabács várát
1526: mohácsi csata
Magyarország felkészületlen (belső hatalmi harcok folynak, külpolitika elszigetelt). A magyarok késlekednek, bár tudják, hogy a török támadni fog. Lassan gyűlik össze a királyi haderő (sok nemes nem meri elhagyni a birtokát). Mikor elindulnak, súlyos belső vita folyik a támadás időpontjáról, körülményeiről. Majd megindul a támadás. Bíznak a lovasságban, de 2 óra múlva kifulladnak. Súlyos vereséget szenvednek a magyarok, II. Lajos belefullad a Csele patakba.
Vereség okai: taktikai hibák. Magyar csapatok célja: mikor a török leereszkedik a dombról, akkor megindulnak. De a török a domb mögött marad, ezért elhalasztják a támadást. A magyarok viszont már nem bírják a várakozást, elindítják a támadást. Szulejmánékat ez váratlanul éri, ezért kezdetben sikereket érnek el a magyarok, de a törökök hamar összeszedik magukat, visszaverik a támadást és súlyos vereséget mérnek a magyarokra. Végigpusztítják a Duna-Tisza közét, fosztogatnak, foglyokat hurcolnak.
1529: hadjárat Bécs ellen
A törökök Bécs alá vonulnak, de nem sikerül bevenniük, visszafordulnak. De I. Ferdinánd csak az ország északi és nyugati területeit tudja visszaszerezni, a középső és keleti részt a török átengedi Szapolyainak (sor került a kettős királyválasztásra, Ferdinánd lesz az uralkodó, Szapolyai Lengyelo.-ba kényszerül, de a törökök segítségével visszatér és 1526. nov.-ben Szapolyait, dec.-ben meg Ferdinándot koronázzák meg) Þ az ország 2 részre szakad.
1532: Kőszeg
elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem
1541: a török elfoglalja Budát
1540-ben Ferdinánd elindul Budára, hogy elfoglalja, de Fráter György (Szapolyai fiának gyámja) a töröktől kér segítséget, megkapja, de 1541-ben a török magának foglalja el Budát. Ezzel az ország 3 részre szakad.
1552: a török 2 irányból indít hadjáratot:
Ali budai pasa északra megy Drégely felé, majd lefelé, Szolnok felé. Drégelyt megvédik.
Másik irány: Ahmed délről Szolnok felé megy, elfoglalja Temesvárt (Losonczy védi).
A két sereg Szolnoknál egyesül.
1566: Szigetvár ostroma (Zrínyi védi)
meghal Szulejmán
következménye: 1568. drinápolyi béke ® lezárja az ország 3 részre szakadásához vezető török hadjáratokat.
1568-93: végvári harcok folynak, komolyabb háborúra nem kerül sor
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 27
1791-ben megállapodás született a magyar rendek és az udvar között ® 10. törvénycikk. A megállapodás oka: a francia forradalom radikalizálódik és a nemesség is megijed. A törvénycikk tartalma:
- II. Lipótot (1790-92) magyar királlyá koronázzák, mert 25 év után először összehívta az országgyűlést
- Kimondja, hogy Mao. önálló állam, melyet saját törvényei szerint kell kormányozni
- Az adó- és újoncmegszavazás joga az országgyűlésé
- A közigazgatás nyelve a latin, de kötelezővé teszik, hogy az iskolában magyar tanárokat alkalmazzanak a nyelv fejlesztése miatt
- Az uralkodó rendeletekkel nem kormányozhat
- 9 bizottságot állítanak fel a szükséges reformok előkészítésére
A javaslatok 1793-ra készülnek el, de ekkor már I. Ferenc az uralkodó (1792-1835). A kompromisszumot csak a nemesség többsége kötötte a Habs.-kal, a vármegyei nemesség egy része szemben áll az udvarral, ami a magyar jakobinus mozgalom kialakulásához vezet. A szembenállás legfontosabb helyszíne a vármegye.
A nemesség mellett a plebejusok is szembefordulnak a Habs.-kal és mikor Mao.-ra eljutnak a francia forr. eszméi, erősödnek a rokonszenv megnyilvánulások mindkét fél részéről ® szabadságfákat ültetnek, olvasóköröket rendeznek, el kezdenek franciául tanulni.
Kezdetben mozgalomként van jelen, de módosul a helyzet, amikor Martinovics Ignác áll a Habs. ellenes erők élére. Ő már konkrét szervezeti formát teremt az ellenállásnak, 2 társaságot szervez számukra.
1) Reformátorok Társasága
bázisát a nemesek és a vagyonos polgárok alkotják, mert a polgárosodás kérdésében megfogalmazzák, hogy a nemeseknek megmarad a tulajdonjoguk, a volt jobbágyok bérelhetik a földeket.
A legfontosabb kérdés: nemzeti függetlenség kérdése, ami a reformkor egyik fő problémája. Azt szeretnék, ha Mao. szövetséges köztársasággá alakulna, ahol minden nemzetiség használhatná a nyelvét.
2) Szabadság, Egyenlőség Társasága
bázisát a plebejus értelmiség alkotja.
Programjuk is radikálisabb: elsősorban a polgári átalakulás feltételeivel foglalkoznak, ami a reformkor 2. fontos kérdése. A kiváltságok megszűntetését akarják, s ennek akadályát a nemesség és a papság kiváltságos helyzetében, ill. a Habs. kormányzásban látják.
Tagjait úgy szervezik, hogy a programot odaadják lemásolásra. Programjukat a Kátéban fogalmazzák meg, ami kérdés-felelet formájú. Mindenki csak azt ismeri, akitől kapta és, akinek adja.
Martinovics áll a mozgalom élén. 4 igazgatót választ maga mellé:
- Hajnóczy József: a korszak egyetlen nem nemesi származású alispánja. A polgári nemzet fogalom nála jelenik meg először már 1790 körül. Megfogalmazza a kötelező örökváltság szükségességét = a jobbágy megválthatja a szabadságát a földesúrtól, földtulajdonhoz is juthat. A magyar nyelvet fejleszteni kell és a kultúra fejlesztésére is nagy gondot kell fordítani.
- Szentmarjai Ferenc: nemesi ellenzék egyik vezetője
- Lackovics János: huszárezred parancsnoka, nyugdíjazzák, mert magyar nyelvet alkalmazott
- Sigray Jakab: arisztokrata
1795-ben Martinovics feljelentése alapján a mozgalmat felszámolják. (feladja a titkos társaságokat, mert Bécsben házkutatást tartanak nála) 1795-ben kivégzik a vérmezőn M.-ot és a 4 igazgatót, ill. többen börtönbe kerülnek, pl.: Kazinczy.
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem
febr 20
1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása
sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor.
Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők.
Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb.
Történelem érettségi tételek Címkék: magyar történelem