Magyarország 1848-1849-ben.

A forradalom kibontakozása

–          márc. 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba érkezik (rendi országgyűlés)

–          márc. 3. Kossuth fölirati javaslata – az alsó tábla elfogadja

–          jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, alkotmányosság a birodalom minden népének

–          a pesti ellenzéki kör hiányosnak találja Kossuth javaslatait

–          petíciót fogalmaznak az országgyűlésnek:

–          „Mit kíván a magyar nemzet? – Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

  1. sajtószabadság
  2. felelős minisztérium Budapesten
  3. évenkénti országgyűlés Pesten
  4. törvény előtti egyenlőség
  5. nemzeti őrsereg
  6. közös teherviselés
  7. úrbéri viszonyok megszűntetése
  8. esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján
  9. nemzeti bank
  10. katonaság felesketése, idegenek hazaküldése, magyarok visszahozása
  11. politikai foglyok szabadon engedése
  12. unió Erdéllyel


–          Kossuth további petíciókkal akarja siettetni az eseményeket

–          márc. 13. Kossuth fölirati javaslata nyomán kitör a bécsi forradalom

–          márc. 14. a főrendi ház elfogadja a 12 pontot

–          a Pilvax-kávéházban a márciusi ifjak utcai tüntetést szerveznek

–          márc. 15. tízezres tömeg a nyomdába megy, kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt

–          kiszabadítják Táncsics Mihályt (politikai státusfogoly)

–          márc. 16. államtanács fogadja a petíciót

–          márc. 17. a nádor teljhatalmat kap, miniszterelnök gróf Batthyány Lajos

Az áprilisi törvények

–          az országgyűlés két hét alatt megalkotja a polgári átalakulást megalapozó törvényeket

–          ápr. 11. V. Ferdinánd szentesíti

–          alkotmányos monarchiát hoz létre

–          pragmatica sanctio figyelembe vétele

–          31 cikkelyből áll

–          intézkedik a független felelős magyar minisztérium alakításáról

–          az uralkodó, a nádor, a királyi helytartó rendeletei csak akkor érvényesek, ha a miniszterek ellenjegyzik

–          miniszterek a törvényhozásnak felelősek

–          országgyűlés évenként ülésezik

–          a király joga az országgyűlést összehívni, meghosszabbítani, berekeszteni, feloszlatni

–          az országgyűlésnek az előző évi számadást el kell készíteni

–          a költségvetést el kell fogadni

–          nyilvánosak a két tábla gyűlései

–          kétszintű választójog, cenzusos

–          választó: 20 év feletti, itt született vagy honosított férfi; megfelelő cenzussal

–          választható minden választó 24 év felett, ha tud magyarul

–          közös közteherviselés

–          kártérítés az állam feladata (jobbágyfelszabadítás, kötelező örökváltság)

–          sajtószabadság – eltörlik a cenzúrát

–          radikálisabb lapok ellen védekezés: 5000 ill. 10000 Ft letét

A törvénykönyv hiányosságai

–          a jobbágyság 60%-a zsellér – nem kapnak elég földet

–          a majorság a földesúr tulajdonában marad, beolvasztják a közös legelők egy részét is

–          zsellérek a majorságot művelik

–          nem rendezi a nemzetiségek ügyét

–          később végzetes: a nemzetiségi parasztság szembefordul a forradalommal

–          Batthyány-kormány: „Egy politikai nemzet van: a magyar”

Szabadságharc katonai történetének vázlata

–          1848. július 11. népképviseleti országgyűlés – 200 ezer főnyi honvédújonc megszavazása

–          megkezdődik az újoncok összeírása, szabadcsapatok toborzása

–          a császári sereg magyar katonáit átteszik a honvéd csapatokba

–          létrejön az Országos Honvédelmi Bizottmány

–          szeptember 11. Jelasics bán 35 ezer fős seregével átlépi a Drávát

–          népfelkelés indul a Dunántúlon Jelasics ellen

–          szeptember 29. Pákozd és Sukoró között csata

–          Győr felé Jellasics elhagyja az országot

–          az udvar ellentámadását megzavarja a második bécsi forradalom

–          október 30. megindulnak a magyar csapatok

–          Windischgrätz elfolytja a forradalmat

–          Schwechatnál a császári csapatok visszaverik a magyar támadást

–          Görgey Artúr az új parancsnok, kénytelen Ny-on visszavonulni

–          szerbek ellen D-en nem sikerül csatát nyerni

–          ÉK-en betör Schlick hadtestje

–          Erdélyből Puchner kiűzi a magyarokat

–          Batthyány és Deák vezetésével békeküldöttség indul Windischgrätzhez

–          Batthyányt börtönbe zárják

–          Windischgrätz feltétel nélküli megadást követel

–          1849. február Klapka megállítja Tokajnál Schlicket, Szolnoknál Windischgrätzet

–          Bem lesz az erdélyi csapatok vezére, visszaszerzi Kolozsvárt

–          tavaszra ütőképes magyar hadsereg alakul

–          március osztrák, orosz csapatok kiűzése Erdélyből

–          dicsőséges tavaszi hadjárat

–          fővezér Dembinszky – vereség Kápolnánál

–          az új főparancsnok ismét Görgey

–          április: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg – magyar győzelmek

–          népfelkelés indul a Dunántúlon

–          a maradék császári seregeket szétverik

–          április 14. Debrecenben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását

–          Temesköznél Bem és Perczel seregei felszámolják a szerbeket

–          május 25. Buda visszafoglalása

–          május 9. I. Miklós kijelenti, hogy segít a császárnak

–          június elején koncentrált támadás indul Magyarország ellen

–          360 ezer osztrák, orosz – 170 ezer magyar

–          Komáromnál megfékezik az osztrákokat

–          júliusban elesik Erdély – július 31. Segesvár (Petőfi?)

–          Szegednél Dembinszky harc nélkül megadja magát

–          augusztus 9. Temesvárnál vereség

–          augusztus 13. Világosnál Görgey leteszi a fegyvert


Széchenyi és Kossuth programja a haza és haladás kérdésében!

Széchenyi István elképzelései

–          Széchenyi István (1791-1860)

–          arisztokrata származás

–          apja (Széchenyi Ferenc) a Nemzeti Múzeum alapítója

–          anyja Festetich György nővére, Julianna – keszthelyi kastély

–          részt vesz a lipcsei csatában, sokat utazik

–          Angliában döbben rá Magyarország elmaradottságára

–          reformelképzelései származását tükrözik

–          Béccsel egyetértésben kell végrehajtani a reformokat

–          el kell kerülni a forradalmi megoldást

–          saját társadalmi rétegére bízná a vezetést (arisztokrácia)

–          elutasítja a köznemesség rendi nacionalizmusát

–          1830 Hitel

–          konkrétan nincs benne a jobbágyfelszabadítás

–          fontos alapelv: a birtokosokat ne érje kár

–          meg kell szüntetni az ősiség-törvényt

–          elidegeníthető földek

–          nem nemesek földbirtoklása

–          nemesek adózása

–          robot erkölcstelen és haszontalan

–          feudális kiváltságokkal együtt meg kell szüntetni

–          1831 Világ

–          a parasztsággal foglalkozik, előzménye a felvidéki parasztfelkelés

–          válasz Dessewfy „A Hitel című munka taglalatja” című kritikájára

–          1833 Stádium

–          hitelre szükség van a gazdaság fejlődéséhez

–          meg kell szüntetni az ősiség-törvényt – aviticitas

–          bármilyen birtok eladható, jelzálogolható, nincs háramlási jog

–          fiscalitas (kincstár joga a birtokra) megszüntetése

–          szabad birtokbírhatás

–          ingatlan tulajdonnal bárki rendelkezhet

–          törvény előtti egyenlőség

–          szükség van törvényes pártvédre

–          nem nemesek által 3 évre választott képviselő

–          részleges közteherviselés

–          a közigazgatás és országgyűlés költségeihez a nemesség birtokai arányában járuljon hozzá

–          közlekedési reform: úthálózat, hajózási utak fejlesztése

–          Tisza-szabályozás, hidak építése

–          iparfejlődés élénkítése

–          céhek, monopóliumok, limitatio (hatósági árkorlátozás) eltörlése

–          közigazgatás hivatalos nyelve a magyar legyen (1835-től)

–          a helytartótanács jogköre kiszélesítendő

–          törvényhozás, igazságszolgáltatás legyen nyilvános

Széchenyi gyakorlati tevékenysége

–          a Tudományos Akadémia megalapítása

–          lóverseny megszervezése, kaszinó megalapítása

–          a hazai vízi és szárazföldi közlekedés javítása

–          a Vaskapu hajóhatóvá tétele, Tisza-szabályozás

–          a dunai gőzhajózás megteremtése

–          hajógyár alapítása, téli kikötő építése

–          selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása

–          a gőzzel hajtott hengermalom bevezetése

Kossuth elképzelései

–          Kossuth Lajos (1802-1894)

–          nagy viták Széchenyivel, mivel Széchenyi az arisztokráciától várja a reformokat

–          Széchenyi híres vitairata: Kelet népe

–          1841- 1844 szerkeszti a Pesti Hírlapot (Landerer ajánlata nyomán)

–          modern újságírás alapjai, reformelképzeléseit itt jelenteti meg

–          érdekegyesítés nagyon fontos

–          kötelező örökváltság

–          köznemességet tartja alkalmasnak a reformok végrehajtására

–          különállást fontosnak tartja a birodalmon belül (ezzel nem ért egyet Széchenyi)

–          iparfejlesztés

–          egy politikai nemzet létezik a magyar (ezzel sem ért egyet Széchenyi)

–          a magyarok legyenek a vezetők

–          a kisebbség ne kapjon kollektív jogokat

–          a hivatalos államnyelv a magyar legyen

Kossuth gyakorlati eredményei

–          az Iparegyesület egyik alapítója

–          a Magyar Kereskedelmi Társaság egyik alapítója

–          a Védegylet megalkotója

–          a nyilvánosság és az országos közvélemény megteremtése fűződik nevéhez

–          1848-ban külön alkotmányt javasol

  1. B. Reformkori országgyűlések működési rendje

–          a királynak joga van összehívni, berekeszteni, feloszlatni az országgyűlést

–          kezdeményezhet törvényeket

–          elnöke a nádor, aki a habsburg hercegekből kerül ki

–          kétkamarás

–          alsótábla: elnöke a személynök

–          tagjai az 52 vármegye 2-2 követe és a káptalanok követei

–          megvitatják a királyi kezdeményezéseket

–          ők is kezdeményezhetnek törvényt

–          határozatuk üzenet a felsőtábla részére

–          felsőtábla: elnöke a nádor

–          tagjai főpapok, főurak, főispánok

–          az üzenetről határoznak és visszaüzennek az alsótáblának

–          amikor a megegyezés létrejön feliratként a király elé terjesztik

–          ha a király elutasítja a feliratot, akkor a felsőtábla újratárgyalja a javaslatot

–          ez a folyamat nagyon lelassítja a törvények meghozatalát


Petőfi Sándor munkássága

A reformkor:

A reformkor 1823-1848-ig tartott, tehát a szabadságharccal szakadt vége. Azért hívjuk reformkornak, mert reformtörekvések jellemzik, melyek az 1848-as szabadságharcot készítik elő. A feudalizmus válságának korszakában kialakul a kapitalista átalakulás igénye. Lehetségessé, majd elkerülhetetlenné válik egy polgári forradalom, mely ezt az átalakulást segíti elő. A reformmozgalmakat elsősorban a liberális főnemesség és középnemesség támogatta, akik reformernek számítanak, de forradalmároknak nem. Akik a népet fel akarják szabadítani, de annak megmozdulásától rettegnek. Akik kívánják a polgári átalakulást, de attól félnek, hogy egy gyökeres változás megfosztja őket előjogaiktól. A reformmozgalomnak 3 fő követelése volt: – örökváltság

– közteherviselés

– népképviselet

A reformkor alapvető törekvése az volt, hogy a feudalizmus-maradványokkal küzdő társadalmat átalakítsa és a polgári fejlődést elindítsa. Ebben a korban a nép előtt két nagy feladat állt. Először kivívni a nemzeti függetlenséget az osztrákokkal szemben , és megvívni a maguk harcát a feudalizmus erőivel a polgári átalakulásért. Ezért ennek érdekében az irodalom politizálódik. A felvilágosodás eszméinek hatása erősen érződik és megpróbálják a felvilágosodás filozófiáját saját gondolkodásuknak megfelelően átalakítani. Az irodalom alapvető követelménye az eredetiség, vagyis , hogy eredeti, nemzeti irodalmat akarnak a népességre alapozva.

Petőfi Sándor: (1823-1849)

1823. január 1-én született Kiskőrösön

iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya

1838-1844- vándorlás, színészélet katonaság (1839-1841), Pápán tanul és barátságot köt Jókaival (1841-42)

1842- A borozó az Athenaeumban

1844- Vörösmarty pártfogása, Versek 1842-1844 c. kötet, A helység kalapácsa

1844-45- János vitéz

1845- Cipruslombok Etelke sírjáról, felvidéki uatzás-Úti jegyzetek, Versek II.

1846- a Tízek Társaságának alapítása, Felhők: A hóhér kötele (regény)-első szatmári út

1847- Tigris és hiéna (dráma, könyv alakban), Összes költemények

Második szatmári út – házasság Szendrey Júliával

Úti levelek

1848- a forradalom vezéralakja: nemzetőr

Shakespeare: Coriolanus (fordítása)

Választási kudarc Szabadszálláson – Az apostol

1849- januárban a harctérre megy (Bem szárnysegédje, majd őrnagy)

július 13-án részt vesz a segesvári ütközetben, Fehéregyháza határán elesik

Indulása  a népies költészet jegyében (1842-1844)

Az 1842 és 1844 között írt verseiben az érzelmes almanach-líra meghaladására törekszik, egy új irodalmi ízlést honosít meg. A népköltészettel nyer tárgyi és formai ihletet, de nem “utánozza” a népdalt. Ekkor írt verseinek a többségére a hetyke, tréfás hangnem, a szándékoltan egyszerű nyelvhasználat, a természetesség jellemző. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, mely tudatos művészi munka eredményeképpen jön létre, s az olvasóban azt az illúziót kelti, hogy ennél egyszerűbben, természetesebben aligha lehet szólni. Elveti a stílromantikát: a stílus nem akar önálló esztétikai hatást elérni, azt alárendeli a gondolat uralmának. Petőfi is nagymértékben kitágítja a líra témakörét, s új műfajokat teremt.

Népies helyzetdalok, életképek:

Legjellegzetesebb költeményei, melyekben szerepjátszó hajlama leginkább megnyilvánulhat, a népies helyzetdalok. Ezekben beleéli magát egy-egy sajátos emberalak: szerelmes juhász, bánatos parasztlegény, vidám borissza stb. helyzetébe, s egyes szám első személyben magát az alakot szólaltatja meg.

Gyakoriak a népi életképek, melyek egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett jelenetet emelnek költői témává. Keletkeztek ezekben az években olyan költemények is, melyek a szerepjátszás nélküli önmagát, őszinte érzéseit tükrözik.

Családi líra:

Új témakör a családi lírája. Legbensőbb családi kapcsolatairól is fesztelen, közvetlen modorban közügyként beszél. Egy estém otthon (1844) című Dunavecsén keletkezett költeményét nevezi az új ízlés egyik diadalának, mely szembefordul a korábbi költő-eszményével. a költő nagy művészi erővel imitálja a kötetlen, könnyed családi társalgás természetességét, s a csipkelődő, ironikus dialógus és elbeszélés felvillantja apa és fia ellentmondásos viszonyát. A jambikus ritmusú versben valóban nincsenek “költői kifejezések” csupán a legvégén ragyog fel a tükör metafora, mely az édesanya iránti rajongást érzékelteti.

Ebből az évből való a Füstbe ment terv, az István öcsémhez, a Szülőimhez című hasonló tárgyú három költemény.

Tájköltészet:

Újat hoz Petőfi a tájköltészetben is. E témakör első remeke az Alföld (1844). Az első két szakasz a kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset, majd később fokozatosan egy sajátos szerkesztési technikával: a látókör tágításával, később fokozatos szűkítésével, egy ponttá zsugorításával, végül a horizont legtávolabbi széléig való lendítésével  a költő az Alföld végtelenségének illúzióját kelti fel; az utolsó versszak meghitt, személyes vallomása hatásosan zárja le a költeményt. A tájleíró versek nagy sora fog következni ezután: A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), A puszta, télen (1848), Kiskunság (1848).

Elbeszélő költemények:

A helység kalapácsa komikus eposz, remek stílusparódia és kacagtató falusi történet: egy kisszerű  küzdelmet, egy kocsmában elkezdődő és lezajló szerelmi versengést a nagy eposzok ünnepélyességével ad elő, valamennyi eposzi kelléket is felhasználva. A stílusparódia legfőbb eszközei: az eposzi jelzők, értelmezők állandó használata, a szándékoltan bonyolult és fölösleges körülírások, a hosszadalmasra elnyújtott, aprólékosan részletező hasonlatok, a meghökkentést kiváltó tréfás fordulatok, ellentétek.

1844 novemberében fogott bele a János vitézbe (1845 március 6-án jelent meg). Kiharcolt új ízlésének összegezése ez az elbeszélő költemény. A népies epika mintapéldája. Versformája a régi hagyományokból örökölt négyütemű 12-es, de már páros rímekkel; pátosztalan nyelve a népnyelv kifejező gazdaságából táplálkozik; cselekményében a valószerű falusi életkép a mesevilág jól ismert motívuma, s a népi mesemondó színes képzeletével, tódító nagyotmondásaival kapcsolódik össze.

A talált gyerek Kukoricza Jancsi János vitézzé lesz, s nem csak erejével, bátorságával, eszességével kell rendkívüli akadályokat legyőznie, hanem jellempróbáló erkölcsi csapdákon is sikerrel túljut. A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzelmes felülkerekedését hirdeti, de szól írójának derűs optimizmusáról is. A költő a világot, annak berendezését alapvetően jónak tartja: a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig maguk megérdemelt jutalmát: az igazság diadalt arat.

Felhők:

Az a magabiztosság, melyet az 1844-es év sikerei teremtettek meg, a következő évben kezd szétfoszlani, megrendülni. 1845-ben kísérletet tesz témaköreinek bővítéseire. elsősorban a szerelmi költészettel szeretné gazdagítani költői palettáját. Ez az év főleg kudarcokat tartalmaz számára.

A Cipruslombok darabjaira is inkább a szándékoltság, némi színpadias póz, a mesterkéltség nyomja rá bélyegét; gyakori bennük az epigrammai szerkezet. Mikor megismerkedett Mednyánszky Bertával akkor is azt hitte, hogy igazán szerelmes, pedig csak egy újabb múzsát talált szerelmes verseinek. a gödölői szőke szépséghez írt 39 darabja esztétikai érték tekintetében alatta maradt a Cipruslombok verseinek, mert ott legalább a bánat volt őszinte. Itt a szerelemvágy s a szerelemköltői ambíció uralkodik. Szerelemköltői kudarcai, csalódása, a kritika támadásai, elmélyítik magányosságát. Szinte menekül Pestről. A kiváltó okok az önmagával való művészi elégedetlenség s az új utakat kereső szándék. Egy érték nélküli kiábrándító világ veszi körül. lelki betegségének lírai tükre a 66 “epigrammából” álló Felhők című versciklus, mely 1845 novembere és 1846 márciusa között keletkezett. A költemények arról vallanak, hogy nem csak lelki válságot él át a költő, a művészi világ is éppúgy tetten érhető. Eljut korábbi korszaka legjellemzőbb műfajának, a népdalnak legszélsőségesebb tagadásáig, s felerősödnek bennük a romantika túlzásai. E rövid versek formája, ritmikája is ideges nyugtalanságot, szeszélyességet árul el, szerkezeti elvük pedig az epigrammáké.

“Szabadság, szerelem…”

1846 tavasza meghozza a lelki betegségéből való kilábalást: a falu, a természet, a kikelet volt leghatásosabb orvosa. A Dömsödön 1846. május 22-én írt Levél Várady Antalhoz című episztola kedélyesen tréfálkozó hangneme a megváltozott, az újra bizakodó és magabiztos költőt állítja elénk, aki már elindul új célok felé. Ebben e levélben jelenik meg először az a “forradalom előtti” optimizmus, mely az emberiség minden társadalmi bajának megoldását egy közeli, kegyetlen, véres háborúban látja, s az a meggyőződése, hogy ezután “isten képeihez hasonló” emberek lakják majd a földet. 1846 tavaszától újra Pesten van, szervezni kezdi a fiatal írókat, türelmetlen cselekvésvágy fogja el. 1847. március 15-én megjelent Összes költemények című kötete.  Ennek mottója volt a Szabadság szerelem!, mely azon kívül, hogy megjelöli ekkori költészetének két legfontosabb témakörét, értékrendjét is megszabja.

Forradalmi látomásköltészet:

Költészetében 1846-tól fölerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség  egyenletesen, törés nélkül halad végső célja, az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen, véres háború fogja megszülni, melyben a rab népek leszámolnak zsarnokaikkal. Ez a derűlátás lobog benne a szabadszállási képviselőválasztás kudarcáig. Látomásversei közül az egyik legjelentősebb, az Egy gondolat bánt engemet… Ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os esztendőt.  A bántó, az elviselhetetlen gondolat a lassú, észrevétlen elmúlás, melynek visszataszítóan hosszadalmas folyamatát a két hasonlat ( hervadó virág, elfogyó gyertyaszál) részletező kibontása érzékelteti. A cselekvő akarat két felkiáltásban utasítja el ezt a halálnemet, s rögtön ezután két metafora (fa, kőszirt) fejezi ki a költő óhaját. A metaforikus képek azonban csak annak a másik, lassú és beteg sorvadásnak vágybeli ellentétei: az épnek és erősnek hirtelen, elemi erők által okozott, nagyszerű jelenségektől kísért pusztulását jelentik. De ez a megsemmisülés is passzív halál, mint a verskezdeti, s ezért a költő számára ez is elfogadhatatlan. A három pont és a gondolatjel a töprengés csendjét jelzi, a végleges döntést megelőző időt. Az előbbi képek után jelenik meg a cselekvő halál gondolata egy nagyszabású látomásban. Ez a látomás-szakasz egyetlen versmondat, mely időben egymást követő jelenségek során át rohan a megnyugtató megoldás felé. ez a rész az előzőekhez képest is, de önmagához véve is nagyarányú fokozást valósít meg. A látási és hallási képzetek ismétlődése, kiemelése erőteljes hangsúlyt ad célkitűzésének. A költemény a feltételes mondatok főmondatával egyes szám első személyben folytatódik. A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utolsó ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált. az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat. Ritmust vált a költemény az eddigi jambusi sorok lejtését robogó anapesztusok veszik át. A ponttal és gondolatjellel lezárt mondat után a vers lecsendesedik. Az a biztos hit szólal meg a záró szakaszban, hogy az utókor, a hálás nemzedék megadja a végső tisztességet önfeláldozó hőseinek. A rapszódia a legfőbb gondolat a “szent világszabadság” jelszavának végső zengésével fejeződik be.

A XIX. szászad költői(1847.) című verse szerint a költő Isten küldötte. A költők kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére. Ezt a szent és nagy küldetést állítja követelményként századának költői elé. Ennek érdekében szenvedélyes indulattal érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére, meghatározza a népvezér-költők szerepét, rendeltetését, felháborodottan árkozza meg a gyáva és hamis, hazug próféták magatartását. A látnok-költő feltárja a jövendőt. A cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan. a költő itt már nem látja önmagát az elkövetkező időben, nem szól személyes részvételről. a költemény mégis a megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. Ez a költemény minden romantikus szenvedélyessége ellenére klasszicista ízlésű kompozíció.

Júlia:

Második nagy ihletforrása a szerelem. az 1846-os szerelmes versek tele vannak belső bizonytalansággal, kétellyel.

Reszket a bokor, mert…

A dallamos versforma, az azonosan felépített strófák szerkezete, a kezdő természeti képhez kapcsolt párhuzamos érzelmi tartalom a beletörődést, az érzelmi vihar elcsöndesedését , a lelki veszteségen való rezignált felülemelkedést jelzi. a búcsúvers hangja nem kétségbeesett, inkább nyugodt lelkiállapot tükrözője. A második strófa képi anyaga ugyan a régi szenvedély megerősödéséről vall, de a záró szakaszban az évszakok ellentétéből levont következtetés a kijózanodást mutatja, s köznapi búcsúformula az indulatok lehiggadásáról ad hírt.

Petőfi teremti meg irodalmunkban a hitvesi költészetet. Szeptember végén című elégiája közvetlen tájszemléletből indul. A költő nézi a völgyet és a bérci tetőt, s ezek a nyár szépségeit, a még nyíló virágokat, a zöldellő lombokat, a tél fenyegető közelségében mutatják. ugyanezt az ellentétet fedezi fel önmagában: még fiatal, ifjú szívében még ott a viruló kor, de sötété haja őszbe vegyül már. a szubjektív párhuzam képeiben felvillannak mind a négy évszaknak motívumai, megsejtve a rohanó, feltartóztathatatlan időt. A fenyegető elmúlás közvetlen látványa személyes élménnyé mélyül, s ennek hatása alakítja a költemény további érzelmi-gondolati lírai anyagát. Az általános mulandóság, az élet eliramlása ébreszti fel a halál gondolatát, az özvegyen maradó fiatal feleség elképzelését. A fiatal özvegy képe hívja elő annak a fájdalmas elképzelését is, hogy Júlia újból férjhez mehet. A költő “eljátszik” ezzel a lehetőséggel: a szentimentális költészet kelléktárából kölcsönöz színpadias jelenetezéssel látja az özvegyi fátylat eldobó asszonyt, s a sírból kilépő halott önmagát. Mégis a hitvesi hűtlenségre nincs más szava, mint a halálon túli szerelemé, hiszen még akkor is, a sírban is örökre szeretni fogja.


Petőfi Sándor élete, pályakezdése

Petőfi Sándor 1823 január 1-én, Kiskőrösön született. Édesapja Petrovics István, egy mészárosmester volt. Édesanyja Hrúz Máriának hívták, aki cselédként dolgozott. A csecsemőt még aznap megkeresztelték, hiszen a bába csak pár órát jósolt neki.

1824-ben az ősz közepén Kiskunfélegyházára költöztek. Mivel a gyermek itt kezdett eszmélkedni, itt tanult meg magyarul. június ,- ezt a várost nevezi meg szülővárosául még a Szülőföldem című versében is („Itt születtem én, ezen a tájon / Az alföldi szép rónaságon”-Félegyháza, 1848. június 6-8 ).

Az ifjú Petrovics Sándor sok iskolába járt. Félegyházán kezdte tanulmányait, majd három éven át Kecskeméten tanult, azután egy félévet Szabadszálláson. 1831 és 1883 között a dunántúli Sárszentlőrincen tanult. Ezután két éven keresztül Pesten tanítatta az apja a piaristáknál németül. Mivel ezalatt a két év alatt nem ért el fényes sikereket, Aszódon kötött ki. Itt volt 1835 és 1838 között. Az 1838-as tanévzáróra írta a Búcsúzás 1838-ik évben című költeményét, amely 54 hexameterből áll. Ez volt az első verse. Innen Selmecbányára került. A Nemes Magyar Társaság tagja lett. Itt ismerkedett meg alaposabban a magyar költészettel, költőkkel, mint Gvadányi József, Csokonai Mihály és Vörösmarty Mihály.

Apja 1838-ban tönkrement, és „levette róla a kezét”. Így Petőfi 5-6 évig csak nyomorban, szegénységben élt örökös vándorlással tarkítva. 1839 márciusában a Nemzeti Színház kisegítő munkatársa. Májustól szeptemberig Ostffyasszonyfán élt (Vas megye) egyik rokonánál.

Végül 1839 szeptember 6-án Sopronban beállt katonának. 1840 tavaszán a császári hadsereggel Grazba jutott. Itt azonban nem bírta a megpróbáltatásokat, hisz csak 16 éves volt, és nagyon gyönge, így megbetegedett. A zágrábi katonai kórházban ápolták, végül egy orvosi vizsgálat 1841 februárjában alkalmatlanná nyilvánította, a elbocsátották.

Még ezután sem lelte nyugalmát, vándorolt ide-oda az országban. Sopronból Pápára ment. Március 20-ig időzött itt Orlay Petrics Soma vendégeként. Innen Pozsonyon keresztül Dunavecsére gyalogolt szüleihez, majd újra Pest, Selmec és ismét Dunavecse. Ozorán beállt a vándorszínészek közé. 1841 októberében visszatért Pápára, hogy tanuljon. Itt barátkozott össze Jókai Mórral. 1842 júliusáig tanult itt. Május 22-én az Atheneum című folyóiratban megjelent az első nyomtatott verse, A borozó. Augusztusban egy hetet Jókaiéknál töltött, majd Mezőberényben Orlayéknál vendégeskedett. Néha hazalátogatott a szüleihez Dunavecsére. Október végén pénztelensége miatt abbahagyta tanulmányait. Később viszont sok ismeretséget szerzett, „sokat, s az erős gondolat olvasztó tüzével olvasott”. Latinul, németül, franciául és angolul tudott, Shakespeare-t is fordított. 1842 novemberétől 1843 elejéig ismét színészkedett Székesfehérváron, majd áprilisig Kecskeméten. Ezt otthagyván Pozsonyba ment, s itt az Országgyűlési Tudósításokat másolta. Itt született a Távolból című költeménye. Innen szinte menekült Pestre. 1843 nyarán-Pesten és Gödöllőn – két angol regényt fordított le, s ennek tiszteletdíjából élt. A fővárosi értelmiségi ifjúsággal kapcsolatba került, főleg naponta a Pilvaxban.

1843 őszén Debrecenben ismét színésznek állt. A telet éhesen, fázva húzta ki egy szegény özvegyasszonynál. Ekkor írta össze nyolcvan legjobb versét. 1844 februárjában Pestre indult, hogy találkozzon Vörösmartyval. Az ő ajánlatára a Nemzeti kör vállalta a kötet kiadását.

Vörösmarty és Bajza József támogatásával Vahot Imre segédszerkesztőnek felvette az 1844 július első napján induló Pesti Divatlaphoz. Ez a kor egyik legnépszerűbb folyóirat típusa volt.  Mielőtt elfogadta volt az állást, két hónapot otthon, Dunavecsén töltött. 1844-ben jelent meg komikus eposza, A helység kalapácsa, majd 1844 novemberében napvilágot látott első verseskötete, a Versek 1842-1844. 1845 március 6-án megjelent a János vitéz című elbeszélő költeménye. Megismerkedett Pesten Vahot Imre testvérének sógornőjével, a 15 esztendős Csapó Etelkével. A meg nem valósult szerelemvágy és a gyász költeményeit egy versciklusba gyűjtötte össze (Cipruslombok Etelke sírjáról), amely 1845 márciusában jelent meg.

1845 március végén kilépett a Pesti Divat szerkesztőségéből, április elsején elindult felvidéki körútjára. Mindenütt lelkesen fogadták és üdvözölték. Erről az utazásról szól az Úti leírások című útirajza is. Még azon a nyáron ki is adták. Volt még egy sikertelen szerelme: a gödöllői Mednyánszky Berta. Petőfi szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról. A hozzá szóló költeményeket 1845 októberében a Szerelem gyöngyei című versciklusában adta ki.

1845 november 10-én megjelent a Versek II. is. Keserű, kétségbeesett hangulatú ember lett. Ezek hű tükre a 66 epigramma, amit Szalkszentmártonban írt, és 1846 áprilisában adták ki Felhők címmel. 1846 elején született a Tigris és hiéna című dráma, később a regényén, A hóhér kötelén dolgozott. 1846-ban megismerte, majd később feleségül vette Szendrey Júliát.

Az 1848 március 15-ei események vezető hőse lett. Királyellenes verseket írt, támadta a kormány politikáját, s elveszítette korábbi népszerűségét. 1849-ben Bem seregében szolgált. 1848-ban Petőfi és családja Aradon át Erdélybe készülődött, 1849 július 31-én tűnt el Petőfi a segesvári csatában.

Költészete: Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. Legjellegzetesebb költeményei:

– népies helyzetdalok, ezekben beleéli magár egy-egy sajátos emberalakba (A borozó)

– életképek, egy-egy kiragadott életdarabot jelenít meg (Megy a juhász a szamáron)

– új témakört jelentett költészetében a családi lírája; legszemélyesebb, legbensőségesebb családi kapcsolatairól beszél (Egy estém otthon)

Egy estém otthon

Tulajdonképpen leíró vers, de a leírás tárgyiasságát itt a leírás szubjektivitása egészen lírai atmoszférába helyezi. A költemény alanyiasságát nem csonkítja a leíró jelleg; a költő elbeszél, egy élményét mondja el, apja és anyja képeit varázsolja elénk, de úgy, hogy bennük és általuk önmagát is kifejezze. A költemény egészének bensőséges és közvetlen líraiassága, intim, családias hangulata sajátos egységbe olvasztja a személyeset és a tárgyiasat, a leírást és a vallomást-a költői egyéniség, a felszabaduló személyesség hőfokán.

A versforma tökéletes közvetítője a tartalomnak: a jambikus lejtés zavartalanul érvényesül a magyar előbeszéd tagolásához igazodó sorokban, illetve az előadásnak szinte prózai egyszerűségét nem keresztezi a jambikus metrum.

Sors, nyiss nekem tért..

Ezzel, és még néhány más verssel új hang csendül fel Petőfi lantján: a tettvágy, az alkotó életszeretet, a forradalmi szenvedély hangja.

Egy gondolat bánt engemet…

A lassú, értéktelen halált elutasítja. Az első két versszak a tett utáni vágyról szól, a halál, a „megfeszíttetés” csak a 3. versszak végén bukkan elő. Az utolsó két szakasz ennél torpan meg.


Petőfi Sándor

  1. Életútja
    1. Származása
      1. Kiskőrös, Hrúz Mária + Petrovics István
      2. Kiskunfélegyháza – “2. szülőhely”, anyagi jólét
      3. 1838 Aszód első fennmaradt verse – tanévzáró beszéd
      4. 1838 apja tönkremegy ? nyomor, szenvedés
      5. színésznek majd katonának állt
      6. begyalogolja az országot, 1841-ben és 42-43-ban vándorszínész
      7. 1844 Vörösmarty pártfogolja, segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál, megjelenik A helység kalapácsa és az első kötete, belefog a János vitézbe
      8. 1845 megismerkedik Csapó Etelkéval, de hamar meghal ? Cipruslombok Etelke sírjára
      9. Mednyánszky Berta, nem adják hozzá ? Szerelem gyöngyei
      10. 1846 Szendrey Júlia ? 1847 oo
      11. 1847 barátság Arannyal