Adókötelezettség szabályai, jogkövetkezménye. Illetékrendszer. Vám szerepe, fajtái.

Az adókötelezettség szabályai

Bejelentés, nyilatkozattétel: az adóköteles tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkezni az adóhatósághoz. A bejelentkezés célja az adószám megszerzése. Négy adózói kör van, a magánszemély, a magánszemély egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet, illetve a magánszemély nem egyéni vállalkozó. Az adózó nyilatkozni köteles az általa közölt adatok, tények, körülmények valódiságáról.

Adómegállapítás:

–         Adózó: önadózással

–         Kifizető: adólevonással

–         Adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel

–         Adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, azonnali ellenőrzéssel.

Adóbevallás: az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz bevallást. A kifizető a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében vallja be.

Az adó megfizetése: időpontja az a nap, amikor az adózó pénzforgalmi bankszámláját a hitelintézet megterheli, bankszámlával nem rendelkező adózó esetén az a nap, amikor az adót befizették.

Illeték

Jellemzői:

–         Az államnak bevétel

–         Az állam akaratkinyilvánítással határozza meg mértékét

–         Adók módjára behajtható

–         Jövedelmet von el

–         Az illetéket fizetőnek ellenszolgáltatás nem jár vagyonszerzés esetén

Öröklési illeték: tárgya mindaz a vagyoni érték, amelyet az örökös az örökhagyótól valamilyen formában (pl. végrendelet alapján) ingyenesen megszerez.

Ajándékozási illeték: tárgya lehet ingatlan, ingóság, vagyoni értékű jog. Akkor kell fizetni, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki. Ha a megajándékozottnak jutó ingóság forgalmi értéke a törvényben foglalt értéket meghaladja, és nem állítottak ki okiratot, a megajándékozott köteles illetéket fizetni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték: kiterjed az ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ingóság hatósági árverésen történő megszerzésére, illetve gépjármű tulajdonjogának megszerzésére.

Államigazgatási eljárási illeték: annak kell fizetnie, aki államigazgatási eljárási körben eljárási cselekményt kezdeményez. Pl. építési hatósági eljárás, ingatlan nyilvántartási eljárás, környezetvédelmi hatósági eljárás.

Bírósági eljárási illeték: polgári eljárásban, cégbírósági eljárásban, csőd-és felszámolási eljárásban, magánvád alapján folyó büntetőeljárásban kell fizetni.

Tárgyi illetékmentesség:

–         Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, ha a vagyonszerző a szerződés bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít

–         Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír

–         Olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót SZJA fizetési kötelezettség terheli

–         Államigazgatási eljárási illeték alól mentes pl. a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás

–         Bírósági eljárási illeték alól mentes pl. megszűnt cég törlése iránti kérelem.

Személyes illetékmentesség

–         Feltétel nélküli: pl. helyi önkormányzatot illeti

–         Feltételhez kötött: pl. költségvetési szervez, KHT-t, egyházat, alapítványt illeti.

Az illeték alapja

–         Öröklési illeték: az örökség tiszta forgalmi értéke

–         Ajándékozási illeték: az ajándék tiszta forgalmi értéke

–         Visszterhes vagyonátruházási illeték: a vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.

Vám

Fogalma: speciális termékadó, amelyet Magyarországon a vámhatáron vámterületre beléptetett áruk után kell fizetni.

Vámhoz kapcsolódó fogalmak

–         Vámszervezet: VPOP. A vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámterhek kiszabását, beszedését végzi

–         Vámhatár: a Magyar Köztársaság államhatára, illetve az államhatáron belül lévő vámszabadterület és tranzitterület

–         Vámterület: a Magyar Köztársaságnak a vámhatár által övezett államterülete

–         Vámszabadterület: vámellenőrzés alatt álló terület. A vámterületnek olyan elkülönített része, amely külföldnek minősül

–         Tranzitterület: a vámterületnek olyan területe, amely az átutazó személyek várakozására, illetve az átszállítás alatt lévő áruk, postaküldemények tárolására szolgál

–         Vámút: olyan terület, amelyen árut külön engedély nélkül szabad a vámterületre beszállítani, illetve onnan kiszállítani

–         Mellékút: vámútnak nem minősülő minden más, államhatárt átszelő út.

–         Vámáru: minden, vámterületre bevitt dolog mindaddig, amíg nem vámkezelték

–         Vámkezelés: olyan eljárás, amelynek keretében a vámhatóság dönt a vámáru vámjogi sorsáról. Módozatai: árutovábbítás, raktározás, aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal.

A vám alapja: a vámáru vámértéke.

A vámteher megfizetése: ha a fizetésre kötelezett halasztott vámfizetési engedéllyel nem rendelkezik, akkor a vámáru kiadása előtt köteles megfizetni a vámterhet.

Vámmentesség

–         Határmenti gazdálkodás keretében külföldön termesztett áru

–         Útiholmi

–         Emberi eredetű gyógyászati anyag

–         Ellenszolgáltatás nélküli érkező könyv

Jogkövetkezmények

Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése, támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén kell fizetni. Naptári naponként számítják. Jegybanki alapkamat kétszerese / 365.

Önellenőrzési pótlék: ha az adózó adót vagy támogatást önellenőrzéssel helyesbít, akkor kell fizetni. Mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzés esetén 75%-a. Az adózó állapítja meg, vallja és fizeti be.

Adóbírság: adóhiány esetén kell fizetni, mértéke 50%. Akkor is kell fizetni, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, és a jogosultság hiánya kiutalás előtt megállapításra került.

Mulasztási bírság: az adókötelezettség valamely elemének megsértéséhez kapcsolódik. Alsó határa nincs, felső határa magánszemélyeknél 100 000 Ft, más adózónál 200 000 Ft. pl.: bejelentési kötelezettség késedelmes, hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése esetén.

Adószám hiányában végzett tevékenység: mulasztási bírság, és az árukészlet lefoglalása.

Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása: az üzlet lezárása bizonyos időre.

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása: az üzlet lezárása bizonyos időre.


Az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formái és azok kiszámítási módjai. Adónyilvántartások a személyi jövedelemadó rendszerében.

Egyéni vállalkozó adózása

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:

–         vállalkozói jövedelemadó 18%

–         vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív

–         osztalékalap után 20% és 35%.

Átalányadózás: feltételei:

–         az átalányadózás előtti adóévben a bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot

–         ha áfa-adózásban alanyi vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot

–         nem áll munkaviszonyban.

Adóalap: vélelmezett költséghányad alkalmazásával állapítja meg. A vélelmezett költséghányad fedezetet nyújt az összes költségre.

Átalányadó kiszámítása: adóalap x adómérték.

Tételes átalányadó: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Mértéke szobánként és évenként 24 000 Ft. Negyedévi egyenlő részletekben kell megfizetni.

Veszteségelhatárolás: a következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt.

Költségek elszámolása: költségként elszámolható:

–         vállalkozói kivét

–         bevételszerzéssel közvetlenül összefüggő kiadások

–         adott előleg

–         tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja

–         tevékenység megkezdése előtt beszerzett anyag-és árukészlet beszerzésére fordított kiadások

–         legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja.

Költségként nem számolható el:

–         olyan vagyontárgyra fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos

–         hitelre visszafizetett összeg

–         közcélú adomány

–         SZJA.

Közcélú adomány elszámolása: jövedelemből levonható:

–         kiemelkedően közhasznú szervezeteknek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a

–         közhasznú szervezetnek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a

–         tartós adományozás esetén a befizetés további 20 %-a.

Adókedvezmények: beruházási, térségi, kisvállalkozói.

Adónyilvántartások az SZJA rendszerében

Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv:

–         ha egyéni vállalkozó

–         az a nem egyéni vállalkozó, akinek áfa-fizetési kötelezettsége van, áfa-levonási jogot érvényesít

Bevétel-és költségnyilvántartás:

–         ha a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg

–         ha nem egyéni vállalkozó

–         ha áfa fizetésére nem kötelezett

–         ha áfa-levonási jogot nem érvényesít

–         ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat

Bevételi nyilvántartás

–         a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről

–         az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki jövedelmét költséghányad, vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.


Társasági adó alanyai. Adó alapja és mértéke. Osztalékadó.

Társasági adó

Fogalma: jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező vállalkozási tevékenységet folytat.

Alanyai:

–         belföldi illetőségű személy: belföldi jogszabály alapján létrehozott jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet

–         külföldi illetőségű személy: az a jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet, amelyet külföldi jogszabályok alapján létesítettek

–         külföldi vállalkozó: az a külföldi személy, aki Magyarországon lévő telephelyén folytat jövedelemszerzésre, vagyongyarapításra irányuló vállalkozási tevékenységet.

–         külföldi szervezet: nem belföldi telephelye útján szerez Magyarország területén jövedelmet.

Az adó alapja

Adózás előtti eredmény + növelő tételek – csökkentő tételek.

A módosító tételek szerepe:

–         megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból

–         nem fogadja el az olyan elszámolt költségeket, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez

–         szankcionálja azt a vállalkozót, aki az igénybe vett beruházási kedvezmény alapján korábban csökkentette adóalapját, de az adóalap csökkentésére vonatkozó feltételeket megszegte

–         beruházási ráfordításokkal javítja a vállalkozások feltételeit

–         az adóalap csökkentésének lehetőségével ösztönzi a vállalkozót közérdekű feladatok vállalására

–         kizárja a vállalkozói jövedelmek kettős adóztatásának lehetőségét.

Külföldi vállalkozó társasági adója: az adóalapot a fióktelepekre külön-külön, a fióktelepnek nem minősülő telephelyeire összevontan állapítják meg. Az árbevétel, bevétel, költség, ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozástól független vállalkozás lenne. A telephely minimális összegű adó fizetésére akkor is köteles, ha adóalapja nem éri el a telephely összes ráfordításának és költségnek a 12%-át.

Külföldi szervezet társasági adója: az adó alapja lehet kamat, belföldön végzett előadói, művészeti-és sporttevékenységért, bemutatókért járó díj, illetve jogcímen kapott bevétel. Adó összege = bevétel x adómérték.

Osztalékadó

Fogalma: jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján. Mentes az osztalékadó alól a társas vállalkozás magánszemély tagja.

Belföldi illetőségűnek fizetett osztalék: a kifizető vonja le az osztalékadót a kifizetett osztalék azon része után, amelyet készpénzben fizet ki.

Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít.


Finanszírozás fogalma és tevékenysége. Pénzügyi szerkezet és tőkeszerkezet tartalma. Tőkeköltség. Finanszírozás elvei.

Pénzügyi tervek fajtái

Középtávú: a cég stratégiai elképzeléseinek nagyvonalú pénzügyi vetülete. 3-5 év.

Éves: negyedéves bontásban készül. Nagy mozgásteret nyújt a vállalatvezetés beavatkozásaihoz.

Rövid távú: általában a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa. A fizetőképesség folyamatosságának megőrzését szolgálja.

Állományi szemléletű: a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással. Fordulónapokra készül. Célja az eszköz-forrás egyensúly megteremtése.

Likviditási: éves. Célja a bevételek és a kiadások összhangjának megteremtése.

Cash-flow terv: éves. Célja a pénzjövedelem képződés-és felhasználás szerkezetének kialakítása.

Tőkeszerkezet

A vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak összetételét mutatja, azaz a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát.

Pénzügyi szerkezet

Megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen mértékben vesz részt a saját tőke, a hosszú lejáratú kötelezettségek, és a rövid lejáratú kötelezettségek.

Tőkeköltség

Kifejezi a finanszírozás forrásainak árát, azaz mit kell fizetni a cégnek az adósságért, az elsőbbségi részvényekért, a visszaforgatott nyereségért, a törzsrészvényekért.

A finanszírozás elvei

Rentabilitás elve: mekkora a rendelkezésre álló tőke költsége, illetve hogyan alakul a saját tőke hozama.

Biztonság elve: a cég forgalmi folyamatát a tőke-visszafizetési kötelezettségek ne zavarják meg.

Rugalmasság elve: a tőkeszükségletet az ingadozásoknak megfelelően rugalmasan kezeljék.

Normativitás elve: az idegen tőke megszerzéséhez, a hitelképesség megítéléséhez bizonyos normákból indulnak ki, amelyeknek meg kell felelni.

Likviditás elve: az adósságszolgálati kötelezettség feltételei biztosítottak legyenek.

Finanszírozás fogalma

A befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti.


Adózási alapfogalmak. Adóhatóságok és feladataik. Helyi adók és azok fajtái.

Adózási alapfogalmak

Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mértékben közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.

Adóztatás: adott országban adóztatni az állam jogosult.

Adóztató: az a szerv, amely törvény erejénél fogva adót szedni jogosult. Magyarországon adóztató az állam, illetve a helyi önkormányzat lehet.

Adózó: az a személy/szervezet, akire/amelyre a törvény adófizetési kötelezettséget ír elő.

Adóhatóság: az adóztatással kapcsolatos jogokat gyakorolják.

Adóhatóságok

  1. APEH és szervei
  2. Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP)
  3. Önkormányzat jegyzője
  4. Illetékhivatal.

Feladatai:

–         adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása

–         költségvetési támogatás nyilvántartása, kiutalása

–         egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, TB járulék, baleseti járulék beszedése, nyilvántartása

–         adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése

–         adóztatás technikai feladatainak ellátása.

Helyi adók

Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet.

Építményadó: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.

Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.

Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a).

Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott.

Telekadó: Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki.

Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.

Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.

Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott.

Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.

Magánszemélyek kommunális adója:

Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve        vagyoni joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult, illetve bérleti          joggal rendelkező magánszemély.

Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti    jog.

Mértéke: forintban meghatározott.

Vállalkozók kommunális adója: arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik.

Fizetésre kötelezett: a vállalkozó.

Alapja: a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai    állományi létszáma.

Mértéke: forintban határozzák meg.

Idegenforgalmi adó: ez az adó két jogcímen szedhető:

–         magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő

–         a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik.

Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete.

Mértéke: személyenként és vendégéjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2.

Helyi iparűzési adó:

Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.

Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi    területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.

Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó            kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

Két adózói kör:

–         azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak

–         azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak.

Mértéke: állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű           tevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft.

Adómentességek:

Építményadó alól mentes:

–         lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség

–         szükséglakás

–         költségvetési szerv

–         közszolgáltató szervezet

–         egyház tulajdonában lévő építmény

–         szociális intézmény

–         egészségügyi és gyermekvédelmi intézmény

–         nevelési, oktatási intézmény

–         állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak

–         növénytermeléshez kapcsolódó tárolóépületek

Telekadó alól mentes:

–         közfeladatokat ellátó szervek tulajdonában, használatában lévő, építményadó alól mentes ingatlanhoz kapcsolódó teleknek az a része, amely egyébként adóköteles lenne

–         építési tilalom alatt álló telek

–         építményhez kapcsolódó teleknek az a része, amely nem haladja meg az előírt teleknagyságot.

Idegenforgalmi adó alól mentes:

–         18 év alatti, 70 év feletti magánszemély

–         az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy

–         szakmunkásképzésben vesz részt, vagy

–         kiküldetés alapján végez ott munkát, vagy

–         vállalkozási tevékenységet végez


Személyi jövedelemadó általános jellemzői. Adókedvezmény, adómentesség. Adóbevallás lényege.

SZJA általános jellemzői

  1. A magánszemély minden jövedelme adóköteles.
  2. Általános adó.
  3. Közvetlen adó.
  4. Az összevontan adózó jövedelmek után az adó sávosan progresszív.
  5. A különadózó jövedelmek után az adó lineáris.
  6. Az összevontan adózó jövedelmek adója kedvezményekkel csökkenthető.
  7. Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megfizetni.

Adómentességek

Szociális és más ellátások adómentessége:

–         nevelési ellátás

–         időskorúak járadéka

–         lakbér hozzájárulás

–         fogyatékosok támogatása

–         jövedelempótlék

Lakáshoz kapcsolódó adómentességek:

–         lakáscélú támogatás

–         házassági vagyonközösség megszüntetése esetén ingatlannak, ingóságnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem

–         állami támogatás.

Közcélú juttatások adókedvezménye

–         oktatási intézményben folytatott tanulmány

–         kutatásra kapott juttatás

–         ösztöndíj.

Egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételek adómentessége

–         olimpiai érmek

–         falusi vendéglátás bevétele.

Költségtérítés jellegű bevételek

–         egyenruha pénzbeli megtérítése

–         pedagógusnak szakkönyv.

Kártérítés jellegű bevételek

–         kártalanítás

–         kárpótlás

–         kockázati biztosítás.

Egyes természetbeni juttatások bevétele

–         étkezési bón.

Adókedvezmények

–         adójóváírás

–         magánnyugdíj-pénztári befizetés

–         személyi kedvezmény

–         családi kedvezmény

–         tandíj kedvezménye

–         lakáscélú kedvezmény

–         mezőgazdasági őstermelői kedvezmény

–         szellemi tevékenység

–         közcélú adomány

–         biztosítás

–         befektetési adóhitel.

SZJA megállapításának módjai

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:

–         a vállalkozói jövedelemadó mértéke 18%

–         a vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív

–         osztalékalap után 20% és 35%-os lineáris adó.

Átalányadózás: akkor választható, ha az átalányadózást megelőző adóévben a vállalkozói bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot.

Tételes átalányadózás: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja.

Az adóbevallás lényege

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz adóbevallást. A munkáltató a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében köteles bevallani.