Az 1956-os forradalom és szabadságharc

1. Egyetemista követelések

–     1956. okt. 22.: MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) ® 16 pontos követelései:                          – Nagy Imre legyen a kormányfő (forradalom jelképe)
– szovjet csapatok vonuljanak ki
– alakuljon új pártvezetés
– vonják felelősségre Rákosit és társait
– választójogi, gazdasági reformok (szabad választójog)
– beszolgáltatások eltörlése
– tényleges szabadságjogok
– Varsói Szerződésből való kilépés
– koncepciós perek felülvizsgálata
– Kossuth-címer; régi ünnepek visszaállítása
– egyenrangú kereskedelmi szerződések Szu-val

–     szolidaritást vállalnak lengyel szabadságmozgalommal; 56. okt. 23-ra felvonulást hirdetnek Bem-szoborhoz

–     16 pontos program később a forradalom programjává válik

2. Október 23.

–     Jugoszláviából hazaérkezik a Gerő vezette küldöttség

–     du.: tüntetés Petőfi-szobornál majd Bem téren

–     zászlóból sztálinista címer kivágása ® lyukas zászló forradalom szimbóluma

–     Sinkovits Imre: Nemzeti dal

–     Veres Péter: Írószövetség követelései

–     Parlament elé vonul a tömeg ® magyar szabadság, Nagy Imre éltetése

–     tömeg elfoglalja a Rádiót ® először dördülnek fegyverek

–     Városliget: Sztálin-szobor ledöntése ® vörös csillagok leverése, vörös zászlók eltávolítása

–     Gerő: „tüntetők ellenforradalmárok, csőcselék”

–     éjjel Nagy Imrét min. elnökké választják


3. Harc, majd tűzszünet

–     okt. 23.: Gerő kérésére, még Hegedüs András min. eln. aláírásával országban tartózkodó szovjet hadsereg mozgósítása

–     felkelés kiterjed az egész országra; a társadalom spontán módon, alulról szervezi meg önmagát

–     forradalmi bizottságok (önkormányzatok helyett), üzemek munkástanácsai megalakulnak ® forradalmárok általános sztrájkot hirdetnek; átveszik az irányítást az üzemekben

–     Nagy Imre többször átalakítja kormányát ® demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az eseményeket

–     okt. 25.: Parlament előtt tüntetés Gerő leváltásáért ® Földművelésügyi Minisztérium tetejéről tömegbe lőnek ® 100-150 halott

–     MDP vezetői leváltják Gerőt; első titkár Kádár János

–     okt. 26.: Mosonmagyaróváron is a tömegbe lőnek

–     okt. 28.: Nagy Imre tűzszünetet köt szovjet csapatokkal (Hrucsov reméli, hogy Nagy kompromisszumot tud kötni) ® szovjet csapatok elhagyják fővárost

–     Nagy Imre rádióbeszéde:   – szovjet csapatok kivonulása
– Mo. semlegessége
– Varsói Szerződésből való kilépés
– ÁVH feloszlatása
– Nemzetőrség felállítása
– államrendőrség átalakítása

–     okt. 29.: Izrael megtámadja Egyiptomot ® eltereli figyelmet Mo-ról

4. Többpártrendszer újjáéledése

–     okt. 30.: MDP Köztársaság téri székházának ostroma; 24 védő meglincselése

–     Felsőpetény: Mindszenty bíborost kiszabadítják háziőrizetből

–     volt koalíciós pártok újjászerveződnek

–     nov. 1.: MDP új néven (Magyar Szocialista Munkáspárt) működik tovább

–     Nagy Imre bejelenti koalíciós kormányzás felélesztését; egypártrendszer megszüntetését

–     nov. 3.: koalíciós kormány ® eln. Nagy Imre. Tagok: Losonczy Géza, Kádár János MSZMP, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István FKGP, Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József SZDP, Bibó István Petőfi Párt (volt NPP)


1956 – Tervek itthon és külföldön

1. Nagyhatalmak érdeke

–     magyar forradalom helyzete két nagyhatalom alkujától függ; Mo. Ny-i segítségben reménykedik

–     jaltai világrend megbontása nem érdeke nagyhatalmaknak ® senkinek nem érdeke, hogy Mo-t kivonja Szu befolyása alól

–     USA nem tekinti Mo-t lehetséges katonai szövetségesnek ® Hrucsov szabad kezet kap rendteremtésben

–     Tito is támogatja beavatkozást ® új szovjet csapatok Mo-ra

2. Szovjet támadás előkészítése

–     nov. 3.: Andropov (szovjet nagykövet) indítványozására szovjet-magyar katonai tanácskozás Parlamentben, majd Tökölön ® szovjetek letartóztatják magyar tárgyalófeleket (vez. Maléter Pál)

–     Kádár János, Münnich Ferenc Ungvárra mennek (ismertetik velük teendőiket szovjet megszállással kapcsolatban)

3. Egyházfők megszólalásai

–     nov. 3.: Rádióban Ravasz László református, Ordas Lajos evangélikus, Mindszenty József katolikus egyházfő beszédei ® cél: 1945-ös demokratikus viszonyokhoz való visszatérés


1956 – A forradalom leverése

1. Menekülés és ellenállás

–     nov. 4.: szovjet hadsereg támadása megindul

–     Nagy Imre beszéde Rádióban; majd jugoszláv nagykövetségre menekül (reméli, hogy közvetíteni fognak; nem tudja, hogy Tito is támogatja szovjet beavatkozást)

–     ellenállás gócpontjai: Kilián laktanya, Corvin köz, Móricz Zsigmond körtér, Széna tér

2. Kádár bábkormányának megalakulása

–     Szu.: Kádár vegye át a hatalmat; Nagy Imre legalizálja katonai beavatkozást

–     nov. 4. Szolnok: Kádár bejelenti Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását; rend helyreállítása érdekében behívja szovjet csapatokkal ® idegen hatalom erőszakkal dönti meg az ország törvényes kormányát

3. Statárium

–     nov. 12.: Dobi István közt. elnök lemondatja Nagy-kormányt

–     nov. 14.: Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (Rácz Sándor)

–     megtorlás elől Nyugatra menekülnek (kb. 200 ezer ember)

–     dec. 5.: munkástanácsok feloszlatása

–     dec. 9.: statárium kihirdetése ® letartóztatások, megtorlások

–     szovjet hadsereg „magyar kérésre, ideiglenesen” állomásozik az ország területén

4. A bosszú

–     kivégzések: 1958. ápr. Dr. Szilágyi József; 1958. jún. 16. Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál

–     Losonczy Géza börtönben hal meg

–     300-400 további személy kivégzése

–     „pufajkások” (fegyveres testületek új vezetésre felesküdött tagjai): megtorlás első végrehajtói

–     Münnich Ferenc: Munkásőrség – párt fegyveres karhatalmi szervezete

–     utolsó kivégzés: 1961.

5. Veszteségek

–     2500 magyar állampolgár hal meg, 20.000 sebesül meg a harcokban


Magyarország 1944 és 1956 között – A népi demokratikus átalakulás és a kommunista hatalomátvétel.

Háborús veszteségek

–          800 000 fő, kb. ugyanennyi hadifogoly

–          szövetséges légierő támadásai

–          stratégiai létesítmények (pályaudvarok, repterek) megsemmisítése

–          hatalmas pusztulás

–          elpusztul a vasútvonalak fele, az összes híd

–          ipari létesítmények nagy része, a többit leszerelik (németek, szovjetek)

–          jóvátétel (300 millió $) főként a SZU-nak, elsősorban mezőgazdasági termékek

Politikai helyzet a háború után

–          széthullott az államapparátus, új államhatalmi szervek

–          kommunista párt és a SZU vezetésével

–          pártok

–          FKgP (Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt) – elnök: Tildy Zoltán

–          polgári demokrácia, parasztság képviselete

–          PDP (Polgári Demokrata Párt)

–          NPP (Nemzeti Paraszt Párt) – kis- és középparasztság érdekképviselete

–          SZDP (Szociáldemokrata Párt) – legrégebbi párt, két irányzat (jobb, bal)

–          MKP (Magyar Kommunista Párt) – kis létszámú, erejét a szovjet hadsereg adta

–          Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán, Gerő Ernő, Kádár János, Apró Antal, Rajk László

–          cél a hatalom korlátozás nélküli megragadása, a proletárdiktatúra

–          eszköz: fizikai és lelki megfélemlítés

Ideiglenes államhatalom

–          nem választások útján jött létre

–          előzménye a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged, 1944. december)

–          antifasiszta gyűjtőszervezet, náci és nyilasellenes

–          háborús bűnösök bíróság elé állítása

–          államosítás, iparosítás, földreform – kommunista nyomás

–          ideiglenes nemzetgyűlés jön létre

–          kommunista többség

–          ideiglenes kormány elnöke: Dálnoki Miklós Béla

–          háborús bűnösök megbüntetése, fasizmus felszámolása

–          államhatalom első intézkedései (1945)

–          közigazgatás átszervezése

–          közéleti szereplőknek igazoló bizottságok előtt kell megjelenniük

–          szovjet befolyás, népellenes cselekedetek vizsgálata

–          népbíróságok létrehozása a háborús bűnösök megbüntetésére

–          59 ezer per, 189 kivégzés, pl. Imrédy, Bárdossy, Sztójay, Jány, Szálasi

–          rendőrség és hadsereg

–          50 ezer fős sereget akartak Németország ellen, de Sztálin bizalmatlan

–          a rendőrség kommunista vezetés alatt szerveződik

–          földreform (1945) – Nagy Imre dolgozza ki

–          kisajátítanak minden 1000 hold feletti birtokot, utána szétosztják

–          megszűnik a nagy és középbirtok, meghatározóvá válik az életképtelen kisbirtok

–          új választói törvény: általános és titkos választójog

–          1945. nov. demokratikus választások

–          FKgP (54%), MKP (16,9%), SZDP (17,4%) – elnök: Tildy Zoltán

–          belügyi, közlekedési, népjóléti tárcák a kommunistáké

–          köztársaság kikiáltása, szovjet nyomásra nem lett királyság

–          köztársasági elnök jogkörét leszűkítették – reprezentatív feladatkör

–          pénzreform (1946. aug. 1.): megjelenik a forint

–          előtte a legnagyobb címletű bankó: 1021 pengős

A kommunista diktatúra kiépítése

–          belügyminiszter Rajk László, „szalámi-taktika”

–          baloldali blokk létrehozása: MKP, SZDP, NPP, FKgP (baloldala)

–          koncepciós perek

–          letartóztatják Kovács Bélát mentelmi joga ellenére

–          1946/VII. törvénycikk: a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

–          lényege: a rendőrség eltávolíthatja a politikai ellenfeleket

–          Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla házelnök Svájcba emigrál tiltakozásként

–          katolikus egyletek elleni fellépés, erőszakos fellépés a Kisgazdapárt ellen

–          1947-re a Kisgazdapárt centrumát rendőri eszközökkel szétverik

–          Dinnyés Lajos a miniszterelnök (baloldali kisgazda)

–          Marsall-segély elutasítása szovjet nyomásra (függőséget jelentene)

–          hároméves terv elfogadása: önerőre épít, cél az 1938-as szint elérése

–          1946 ÁVO (Államvédelmi Osztály) felállítása

–          1950 ÁVH (Államvédelmi Hivatal) az ÁVO-ból és a honvédelmi minisztériumból

A „kékcédulás választások”

–          új választójogi törvény: a baloldali blokk egy listán indul

–          1947. augusztus 31. – az utolsó szabad választások

–          MKP nyeri 22%-kal

–          SZDP 15%,          FKGP 15%,          NPP 8,3%

–          a koalíció abszolút többséget szerez a parlamentben

–          MKP a vezető, a koalíció csak a demokrácia látszata

–          választási csalásokra később derül fény

–          a lakóhelyen kívül kék cédulán lehetett leadni a szavazatot

–          az MKP szervezésében fiatalok faluról-falura járva szavaztak a kék cédulákon

–          az eredményeket nem semmisítik meg

–          az önálló pártok megszűnése

–          1948 jún. az MKP és az SZDP fuzionál a kommunista program alapján

–          új név: Magyar Dolgozók Pártja

–          elnök: Szakasits Árpád, vezetők az egykori MKP-ból (Rákosi, Gerő, Farkas, stb.)

–          FKGP és NPP elfogadják az MDP programját

–          demokratikus és polgári pártok feloszlatása

–          a fel nem oszlatott pártokból megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront

Választások 1990-ig

–          MDP (később MSZMP) meghatározza a pártprogramot, amelyet a Népfront átvesz

–          a párt ellenőrzése alatt a Népfront jelölteket állít

–          eleinte egy, később két jelölt azonos programmal – a demokrácia látszata

–          ellenzéki jelöltek nincsenek

–          a szavazáson kötelező a részvétel


Az 56-os forradalom és szabadságharc fő célkitűzései és elképzelései.

A kommunizmus építésének kezdete

–          1949 új alkotmány a 36-os szovjet alkotmány mintájára

–          szabadságot hirdet, egypártrendszert valósít meg

–          1949-53 koncepciós perek indulnak

–          két fajta: pártonkívüliek és „belső ellenségek” ellen

–          1949 Rajk László pere, majd kivégzése

–          iparosítás: a nehézipar egyoldalú fejlesztése

–          elsősorban katonai célok: Sztálin szerint a 3. világháború nem elkerülhető

–          termelés alapja az emberi munka extenzív, korlátlan kihasználása

–          társadalmi következmények: munkaerőhiány, százezrek költöznek városokba

–          életszínvonal fokozatosan csökken, kb. 20%-kal

–          zsarnokság egyre élesebben nyilvánul meg

–          békekölcsön-jegyzés: dolgozóknak gyakorlatilag kötelező

–          társadalmi élet megszervezése

–          régi himnusz, zászló eltörlése

–          eredmények: külsőségekben imponálóak

–          hatalmas városok, közlekedés fejlesztése

–          a parasztság helyzete romlik

–          gyors kollektivizálás

–          kulákok (módos parasztok) elleni fellépés – kitelepítések, kínzás, börtön

–          beszolgáltatások rendszere

–          nagybirtokok szétzúzása, életképtelen kisbirtokok maradnak

–          Sztálin halálával (1953. június 12.) a diktatúra elbizonytalanodik

–          Sztálin kiirtotta lehetséges vetélytársait

Nagy Imre első miniszterelnöksége

–          MDP vezetőit Moszkvába hívják

–          sztálinizmus hibáit bírálják

–          teendők: törvénytelenségek megszüntetése, mezőgazdaság és könnyűipar fejlesztése

–          Rákosiék önkritikát gyakorolnak

–          munkatáborok megszűntetése, Rajk László és társai rehabilitációja

–          1954 MDP-kongresszus: „mérsékelt” második ötéves terv elfogadása

–          kollektív vezetés szükségessége Rákosi személyi kultusza ellen

–          okt. Hazafias Népfront megalakulása Rákosi ellen

–          1955 Rákosi felülkerekedik a szovjet politika változásának hatására

–          Nagy Imrét kizárják a pártból, lemondatják

–          új miniszterelnök Hegedűs András

A forradalom közvetlen előzményei

–          1954 Petőfi-kör létrejötte, bírálják a sztálinizmust

–          SZKP 20. kongresszusán Hruscsov beszéde Sztálin (nem a rendszer) bűneiről

–          következmény: látszatreformok, látszólagos változások

–          1956 Rajk László újratemetése

–          belpolitikai feszültség alakul ki, erősödik a rendszer bírálata

–          1955 osztrák államszerződés

–          a szovjetek kivonulnak Ausztriából, feltétel: Ausztria örökös semlegessége

A forradalom és szabadságharc főbb eseményei

–          okt. 22. a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) 16 pontja

–          Nagy Imre legyen a kormányfő

–          szovjet csapatok vonuljanak ki

–          új pártvezetés

–          Rákosi felelősségre vonása

–          gazdasági reformok (beszolgáltatások eltörlése)

–          koncepciós perek felülvizsgálata

–          polgári szabadságjogok (sajtószabadság, gyülekezési szabadság)

–          választójogi reform – cél a többpártrendszer

–          okt. 23. tüntetés a Petőfi-szobornál, majd a Bem-téren

–          forradalom szimbóluma a lyukas zászló

–          parlament, majd a rádió elé vonulnak – az első tűzharc

–          éjjel Nagy Imrét miniszterelnökké választják

–          forradalmi bizottságok, munkástanácsok alakulnak; általános sztrájk

–          okt. 25. ÁVH-sok a parlament előtti békés tüntetők közé lőnek

–          okt. 26. a mosonmagyaróvári sortűz

–          okt. 28. tűzszünet, szovjetek elhagyják az országot

–          november eleje: a varsói szerződésből való kilépés

–          az ország függetlenségét 4 nagyhatalomtól kérjük elismertetni

–          koalíciós kormány alakul Nagy Imre vezetésével

A forradalom bukása

–          az USA és a Szovjetunió alkut köt a szuezi válság megoldására

–          az USA nem tekinti szövetségesnek a kelet-európai népeket

–          a Szovjetunió szabad kezet kap

–          szovjet-magyar tanácskozás Ungváron

–          Kádár János és Münnich Ferenc (MSZMP) a szovjetekkel tárgyalnak

–          november 4. a szovjet hadsereg támadása

–          súlyos utcai harcok, majd a túlerő győz

–          Szolnokon megalakul a Kádár-kormány

–          menekültáradat indul nyugat felé – sok tudós, értelmiségi

–          megtorlás

–          statárium felállítása decemberben