ápr 22
1. Egyetemista követelések
– 1956. okt. 22.: MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) ® 16 pontos követelései: – Nagy Imre legyen a kormányfő (forradalom jelképe)
– szovjet csapatok vonuljanak ki
– alakuljon új pártvezetés
– vonják felelősségre Rákosit és társait
– választójogi, gazdasági reformok (szabad választójog)
– beszolgáltatások eltörlése
– tényleges szabadságjogok
– Varsói Szerződésből való kilépés
– koncepciós perek felülvizsgálata
– Kossuth-címer; régi ünnepek visszaállítása
– egyenrangú kereskedelmi szerződések Szu-val
– szolidaritást vállalnak lengyel szabadságmozgalommal; 56. okt. 23-ra felvonulást hirdetnek Bem-szoborhoz
– 16 pontos program később a forradalom programjává válik
2. Október 23.
– Jugoszláviából hazaérkezik a Gerő vezette küldöttség
– du.: tüntetés Petőfi-szobornál majd Bem téren
– zászlóból sztálinista címer kivágása ® lyukas zászló forradalom szimbóluma
– Sinkovits Imre: Nemzeti dal
– Veres Péter: Írószövetség követelései
– Parlament elé vonul a tömeg ® magyar szabadság, Nagy Imre éltetése
– tömeg elfoglalja a Rádiót ® először dördülnek fegyverek
– Városliget: Sztálin-szobor ledöntése ® vörös csillagok leverése, vörös zászlók eltávolítása
– Gerő: „tüntetők ellenforradalmárok, csőcselék”
– éjjel Nagy Imrét min. elnökké választják
3. Harc, majd tűzszünet
– okt. 23.: Gerő kérésére, még Hegedüs András min. eln. aláírásával országban tartózkodó szovjet hadsereg mozgósítása
– felkelés kiterjed az egész országra; a társadalom spontán módon, alulról szervezi meg önmagát
– forradalmi bizottságok (önkormányzatok helyett), üzemek munkástanácsai megalakulnak ® forradalmárok általános sztrájkot hirdetnek; átveszik az irányítást az üzemekben
– Nagy Imre többször átalakítja kormányát ® demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az eseményeket
– okt. 25.: Parlament előtt tüntetés Gerő leváltásáért ® Földművelésügyi Minisztérium tetejéről tömegbe lőnek ® 100-150 halott
– MDP vezetői leváltják Gerőt; első titkár Kádár János
– okt. 26.: Mosonmagyaróváron is a tömegbe lőnek
– okt. 28.: Nagy Imre tűzszünetet köt szovjet csapatokkal (Hrucsov reméli, hogy Nagy kompromisszumot tud kötni) ® szovjet csapatok elhagyják fővárost
– Nagy Imre rádióbeszéde: – szovjet csapatok kivonulása
– Mo. semlegessége
– Varsói Szerződésből való kilépés
– ÁVH feloszlatása
– Nemzetőrség felállítása
– államrendőrség átalakítása
– okt. 29.: Izrael megtámadja Egyiptomot ® eltereli figyelmet Mo-ról
4. Többpártrendszer újjáéledése
– okt. 30.: MDP Köztársaság téri székházának ostroma; 24 védő meglincselése
– Felsőpetény: Mindszenty bíborost kiszabadítják háziőrizetből
– volt koalíciós pártok újjászerveződnek
– nov. 1.: MDP új néven (Magyar Szocialista Munkáspárt) működik tovább
– Nagy Imre bejelenti koalíciós kormányzás felélesztését; egypártrendszer megszüntetését
– nov. 3.: koalíciós kormány ® eln. Nagy Imre. Tagok: Losonczy Géza, Kádár János MSZMP, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István FKGP, Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József SZDP, Bibó István Petőfi Párt (volt NPP)
Történelem érettségi tételek Címkék: 1956
ápr 22
1. Nagyhatalmak érdeke
– magyar forradalom helyzete két nagyhatalom alkujától függ; Mo. Ny-i segítségben reménykedik
– jaltai világrend megbontása nem érdeke nagyhatalmaknak ® senkinek nem érdeke, hogy Mo-t kivonja Szu befolyása alól
– USA nem tekinti Mo-t lehetséges katonai szövetségesnek ® Hrucsov szabad kezet kap rendteremtésben
– Tito is támogatja beavatkozást ® új szovjet csapatok Mo-ra
2. Szovjet támadás előkészítése
– nov. 3.: Andropov (szovjet nagykövet) indítványozására szovjet-magyar katonai tanácskozás Parlamentben, majd Tökölön ® szovjetek letartóztatják magyar tárgyalófeleket (vez. Maléter Pál)
– Kádár János, Münnich Ferenc Ungvárra mennek (ismertetik velük teendőiket szovjet megszállással kapcsolatban)
3. Egyházfők megszólalásai
– nov. 3.: Rádióban Ravasz László református, Ordas Lajos evangélikus, Mindszenty József katolikus egyházfő beszédei ® cél: 1945-ös demokratikus viszonyokhoz való visszatérés
Történelem érettségi tételek Címkék: 1956
ápr 22
1. Menekülés és ellenállás
– nov. 4.: szovjet hadsereg támadása megindul
– Nagy Imre beszéde Rádióban; majd jugoszláv nagykövetségre menekül (reméli, hogy közvetíteni fognak; nem tudja, hogy Tito is támogatja szovjet beavatkozást)
– ellenállás gócpontjai: Kilián laktanya, Corvin köz, Móricz Zsigmond körtér, Széna tér
2. Kádár bábkormányának megalakulása
– Szu.: Kádár vegye át a hatalmat; Nagy Imre legalizálja katonai beavatkozást
– nov. 4. Szolnok: Kádár bejelenti Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását; rend helyreállítása érdekében behívja szovjet csapatokkal ® idegen hatalom erőszakkal dönti meg az ország törvényes kormányát
3. Statárium
– nov. 12.: Dobi István közt. elnök lemondatja Nagy-kormányt
– nov. 14.: Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (Rácz Sándor)
– megtorlás elől Nyugatra menekülnek (kb. 200 ezer ember)
– dec. 5.: munkástanácsok feloszlatása
– dec. 9.: statárium kihirdetése ® letartóztatások, megtorlások
– szovjet hadsereg „magyar kérésre, ideiglenesen” állomásozik az ország területén
4. A bosszú
– kivégzések: 1958. ápr. Dr. Szilágyi József; 1958. jún. 16. Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál
– Losonczy Géza börtönben hal meg
– 300-400 további személy kivégzése
– „pufajkások” (fegyveres testületek új vezetésre felesküdött tagjai): megtorlás első végrehajtói
– Münnich Ferenc: Munkásőrség – párt fegyveres karhatalmi szervezete
– utolsó kivégzés: 1961.
5. Veszteségek
– 2500 magyar állampolgár hal meg, 20.000 sebesül meg a harcokban
Történelem érettségi tételek Címkék: 1956
márc 24
Háborús veszteségek
– 800 000 fő, kb. ugyanennyi hadifogoly
– szövetséges légierő támadásai
– stratégiai létesítmények (pályaudvarok, repterek) megsemmisítése
– hatalmas pusztulás
– elpusztul a vasútvonalak fele, az összes híd
– ipari létesítmények nagy része, a többit leszerelik (németek, szovjetek)
– jóvátétel (300 millió $) főként a SZU-nak, elsősorban mezőgazdasági termékek
Politikai helyzet a háború után
– széthullott az államapparátus, új államhatalmi szervek
– kommunista párt és a SZU vezetésével
– pártok
– FKgP (Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt) – elnök: Tildy Zoltán
– polgári demokrácia, parasztság képviselete
– PDP (Polgári Demokrata Párt)
– NPP (Nemzeti Paraszt Párt) – kis- és középparasztság érdekképviselete
– SZDP (Szociáldemokrata Párt) – legrégebbi párt, két irányzat (jobb, bal)
– MKP (Magyar Kommunista Párt) – kis létszámú, erejét a szovjet hadsereg adta
– Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán, Gerő Ernő, Kádár János, Apró Antal, Rajk László
– cél a hatalom korlátozás nélküli megragadása, a proletárdiktatúra
– eszköz: fizikai és lelki megfélemlítés
Ideiglenes államhatalom
– nem választások útján jött létre
– előzménye a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged, 1944. december)
– antifasiszta gyűjtőszervezet, náci és nyilasellenes
– háborús bűnösök bíróság elé állítása
– államosítás, iparosítás, földreform – kommunista nyomás
– ideiglenes nemzetgyűlés jön létre
– kommunista többség
– ideiglenes kormány elnöke: Dálnoki Miklós Béla
– háborús bűnösök megbüntetése, fasizmus felszámolása
– államhatalom első intézkedései (1945)
– közigazgatás átszervezése
– közéleti szereplőknek igazoló bizottságok előtt kell megjelenniük
– szovjet befolyás, népellenes cselekedetek vizsgálata
– népbíróságok létrehozása a háborús bűnösök megbüntetésére
– 59 ezer per, 189 kivégzés, pl. Imrédy, Bárdossy, Sztójay, Jány, Szálasi
– rendőrség és hadsereg
– 50 ezer fős sereget akartak Németország ellen, de Sztálin bizalmatlan
– a rendőrség kommunista vezetés alatt szerveződik
– földreform (1945) – Nagy Imre dolgozza ki
– kisajátítanak minden 1000 hold feletti birtokot, utána szétosztják
– megszűnik a nagy és középbirtok, meghatározóvá válik az életképtelen kisbirtok
– új választói törvény: általános és titkos választójog
– 1945. nov. demokratikus választások
– FKgP (54%), MKP (16,9%), SZDP (17,4%) – elnök: Tildy Zoltán
– belügyi, közlekedési, népjóléti tárcák a kommunistáké
– köztársaság kikiáltása, szovjet nyomásra nem lett királyság
– köztársasági elnök jogkörét leszűkítették – reprezentatív feladatkör
– pénzreform (1946. aug. 1.): megjelenik a forint
– előtte a legnagyobb címletű bankó: 1021 pengős
A kommunista diktatúra kiépítése
– belügyminiszter Rajk László, „szalámi-taktika”
– baloldali blokk létrehozása: MKP, SZDP, NPP, FKgP (baloldala)
– koncepciós perek
– letartóztatják Kovács Bélát mentelmi joga ellenére
– 1946/VII. törvénycikk: a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről
– lényege: a rendőrség eltávolíthatja a politikai ellenfeleket
– Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla házelnök Svájcba emigrál tiltakozásként
– katolikus egyletek elleni fellépés, erőszakos fellépés a Kisgazdapárt ellen
– 1947-re a Kisgazdapárt centrumát rendőri eszközökkel szétverik
– Dinnyés Lajos a miniszterelnök (baloldali kisgazda)
– Marsall-segély elutasítása szovjet nyomásra (függőséget jelentene)
– hároméves terv elfogadása: önerőre épít, cél az 1938-as szint elérése
– 1946 ÁVO (Államvédelmi Osztály) felállítása
– 1950 ÁVH (Államvédelmi Hivatal) az ÁVO-ból és a honvédelmi minisztériumból
A „kékcédulás választások”
– új választójogi törvény: a baloldali blokk egy listán indul
– 1947. augusztus 31. – az utolsó szabad választások
– MKP nyeri 22%-kal
– SZDP 15%, FKGP 15%, NPP 8,3%
– a koalíció abszolút többséget szerez a parlamentben
– MKP a vezető, a koalíció csak a demokrácia látszata
– választási csalásokra később derül fény
– a lakóhelyen kívül kék cédulán lehetett leadni a szavazatot
– az MKP szervezésében fiatalok faluról-falura járva szavaztak a kék cédulákon
– az eredményeket nem semmisítik meg
– az önálló pártok megszűnése
– 1948 jún. az MKP és az SZDP fuzionál a kommunista program alapján
– új név: Magyar Dolgozók Pártja
– elnök: Szakasits Árpád, vezetők az egykori MKP-ból (Rákosi, Gerő, Farkas, stb.)
– FKGP és NPP elfogadják az MDP programját
– demokratikus és polgári pártok feloszlatása
– a fel nem oszlatott pártokból megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront
Választások 1990-ig
– MDP (később MSZMP) meghatározza a pártprogramot, amelyet a Népfront átvesz
– a párt ellenőrzése alatt a Népfront jelölteket állít
– eleinte egy, később két jelölt azonos programmal – a demokrácia látszata
– ellenzéki jelöltek nincsenek
– a szavazáson kötelező a részvétel
Történelem érettségi tételek Címkék: 1956, Kommunizmus
márc 24
A kommunizmus építésének kezdete
– 1949 új alkotmány a 36-os szovjet alkotmány mintájára
– szabadságot hirdet, egypártrendszert valósít meg
– 1949-53 koncepciós perek indulnak
– két fajta: pártonkívüliek és „belső ellenségek” ellen
– 1949 Rajk László pere, majd kivégzése
– iparosítás: a nehézipar egyoldalú fejlesztése
– elsősorban katonai célok: Sztálin szerint a 3. világháború nem elkerülhető
– termelés alapja az emberi munka extenzív, korlátlan kihasználása
– társadalmi következmények: munkaerőhiány, százezrek költöznek városokba
– életszínvonal fokozatosan csökken, kb. 20%-kal
– zsarnokság egyre élesebben nyilvánul meg
– békekölcsön-jegyzés: dolgozóknak gyakorlatilag kötelező
– társadalmi élet megszervezése
– régi himnusz, zászló eltörlése
– eredmények: külsőségekben imponálóak
– hatalmas városok, közlekedés fejlesztése
– a parasztság helyzete romlik
– gyors kollektivizálás
– kulákok (módos parasztok) elleni fellépés – kitelepítések, kínzás, börtön
– beszolgáltatások rendszere
– nagybirtokok szétzúzása, életképtelen kisbirtokok maradnak
– Sztálin halálával (1953. június 12.) a diktatúra elbizonytalanodik
– Sztálin kiirtotta lehetséges vetélytársait
Nagy Imre első miniszterelnöksége
– MDP vezetőit Moszkvába hívják
– sztálinizmus hibáit bírálják
– teendők: törvénytelenségek megszüntetése, mezőgazdaság és könnyűipar fejlesztése
– Rákosiék önkritikát gyakorolnak
– munkatáborok megszűntetése, Rajk László és társai rehabilitációja
– 1954 MDP-kongresszus: „mérsékelt” második ötéves terv elfogadása
– kollektív vezetés szükségessége Rákosi személyi kultusza ellen
– okt. Hazafias Népfront megalakulása Rákosi ellen
– 1955 Rákosi felülkerekedik a szovjet politika változásának hatására
– Nagy Imrét kizárják a pártból, lemondatják
– új miniszterelnök Hegedűs András
A forradalom közvetlen előzményei
– 1954 Petőfi-kör létrejötte, bírálják a sztálinizmust
– SZKP 20. kongresszusán Hruscsov beszéde Sztálin (nem a rendszer) bűneiről
– következmény: látszatreformok, látszólagos változások
– 1956 Rajk László újratemetése
– belpolitikai feszültség alakul ki, erősödik a rendszer bírálata
– 1955 osztrák államszerződés
– a szovjetek kivonulnak Ausztriából, feltétel: Ausztria örökös semlegessége
A forradalom és szabadságharc főbb eseményei
– okt. 22. a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) 16 pontja
– Nagy Imre legyen a kormányfő
– szovjet csapatok vonuljanak ki
– új pártvezetés
– Rákosi felelősségre vonása
– gazdasági reformok (beszolgáltatások eltörlése)
– koncepciós perek felülvizsgálata
– polgári szabadságjogok (sajtószabadság, gyülekezési szabadság)
– választójogi reform – cél a többpártrendszer
– okt. 23. tüntetés a Petőfi-szobornál, majd a Bem-téren
– forradalom szimbóluma a lyukas zászló
– parlament, majd a rádió elé vonulnak – az első tűzharc
– éjjel Nagy Imrét miniszterelnökké választják
– forradalmi bizottságok, munkástanácsok alakulnak; általános sztrájk
– okt. 25. ÁVH-sok a parlament előtti békés tüntetők közé lőnek
– okt. 26. a mosonmagyaróvári sortűz
– okt. 28. tűzszünet, szovjetek elhagyják az országot
– november eleje: a varsói szerződésből való kilépés
– az ország függetlenségét 4 nagyhatalomtól kérjük elismertetni
– koalíciós kormány alakul Nagy Imre vezetésével
A forradalom bukása
– az USA és a Szovjetunió alkut köt a szuezi válság megoldására
– az USA nem tekinti szövetségesnek a kelet-európai népeket
– a Szovjetunió szabad kezet kap
– szovjet-magyar tanácskozás Ungváron
– Kádár János és Münnich Ferenc (MSZMP) a szovjetekkel tárgyalnak
– november 4. a szovjet hadsereg támadása
– súlyos utcai harcok, majd a túlerő győz
– Szolnokon megalakul a Kádár-kormány
– menekültáradat indul nyugat felé – sok tudós, értelmiségi
– megtorlás
– statárium felállítása decemberben
Történelem érettségi tételek Címkék: 1956