ápr 28
– csapadék csak akkor keletkezhet, ha lehűl, mert csak ekkor válik ki vízgőztartalma
– a levegőt vagy a földfelszín hűti le, vagy a felemelkedés következtében hűl le
– ha a levegőt a földfelszín hűti le, akkor talajmenti csapadékról beszélhetünk
– ha a levegőt a felemelkedés hűti le, akkor hulló csapadékról beszélhetünk
– talajmenti csapadék:
– derült, szélcsendes éjszakán, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, felesleges vízgőztartalma 0° felett, mint harmat, 0° alatt, mint dér válik ki
– amikor az erősen lehűlt felszín fölé szeles, ködös időben melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 °C alatt csökken harmatpontja alá, vízgőzfeleslege mint jégkristályokból álló zúzmara válik ki
– sok kárt okoz (leszakítja az ágakat, villanyvezetékeket)
– hulló csapadék:
– a levegő akkor emelkedik fel, ha a) felmelegszik, b) hegységeken kel át, c) hidegfront, d) melegfront alakul ki
– a):
– emelkedés közben 100 méterenként 1°C-ot hűl le
– ha a harmatpont elérése után is emelkedik, akkor megkezdődik a felhőképződés
– a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5°C-kal csökken
– amikor a jégkristályok, akkorák, hogy nem tudnak lebegni, akkor megkezdődik a csapadék hullása
– 0°C alatt, mint hó esik
– amikor a levegő hevesen a emelkedik nagy magasságba, akkor a vízcseppek jéggömbökké fagynak
– a felfelé áramlás miatt a jéggömböcskék újra meg újra felemelkednekàmég több víz fagy rájuk
– majd megkezdődik a jégeső
– b):
– a hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt
– a szélárnyékos oldal csapadékban szegény, mert a leszálló levegő hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, és így szárazzá válik
– a hegységekből lerohanó és felmelegedő szél a főnszél
– c):
– ha a hideg levegő melegebb levegőjű területre ér, akkor a melegebb levegőt a magasba emeli a hideg
– heves emelkedésàzápor, gyakran jégeső
– a hideg levegő felszínen húzódó vonala a hidegfront
– d):
– ha meleg levegő hidegebb levegőjű területre ér, akkor a meleg a hideg fölé siklik
– ahol a felsiklás megkezdődik, melegfront húzódik a felszínen
– a melegfront előtt 2-3 napig nagy szélességben csapadék hull
Földrajz érettségi tételek
febr 28
Az Univerzumban található csillagok különböző fejlődési állapotban vannak. Némelyik nemrég keletkezett és tömegéhez képest sokkal erősebben sugároz mint a mi Napunk. Vannak viszont olyanok, amelyek messze előre jutottak a fejlődésben. A csillagok fejlődését több hipotézis próbálja leírni. Az alábbiakban az egyik legismertebbet mutatjuk be.
Valamennyi csillagról feltételezhetjük, hogy az Ősrobbanás után galaktikus ködökből fejlődött ki, de azt is, hogy anyagát visszaadja a csillagközi térnek. A Naphoz hasonló tömegű csillagok fejlődésük közben olyan termonukleáris folyamatokat indítanak be, amelyek során egyre magasabb rendszámú elemek épülnek fel, egészen a többmilliárd °C-on felépülő vasatomokig. E folyamatok alatt a csillagok mérete és hőmérséklete állandóan változik. Például amikor a héliumatommagokat szénné összeépítő magreakció beindul, a csillag szinte felfúvódik és vörös óriássá válik. Feltételezések szerint, a vasállapot után ez a folyamat megáll, és a csillagból bolygó méretű magas átlagos sűrűségű, fehér törpe lesz, amely aztán több milliárd év múlva kihűl.
A nagy tömegű csillagok nukleáris atomerőműve nagy intenzitással működik, hamarabb elfogyasztja hidrogénjét. A vasállapot után itt más típusú folyamatok zajlanak. A csillag nagyon rövid idő alatt mintegy ötven-száz kilométer átmérőjűre zsugorodik. A sürüség kritikus értékének elérésekor pedig bekövetkezik a szupernóva-kitörés, amelynek során a hirtelen felszabaduló gravitációs energia óriási robbanással szétveti a csillag külső részét. Ami a robbanás után visszamarad neutroncsillagnak nevezzük.
A Nap működése
Csillagunk működésének alapja, az a termonukleáris folyamat, amelyben a hidrogént héliummá alakító reakciók sorozata zajlik. Ebben az energiafelszabadító mechanizmusban négy proton (hidrogénmag) egyesül egy héliumatommá. A termonukleáris reakció során a proton tömegének 0,7%-a megsemmisül, mivel a keletkező héliummag és a többi részecske együtt nem egészen olyan nehéz, mint a reakció során elfogyasztott négy proton. Ez a tömegkülönbség (valójában tömegveszteség) sugárzás, azaz energia formájában jelenik meg.
A Napban (és a többi csillagban) a magenergia felszabadulását irányító folyamatok az égitestek központi hőmérsékletétől és az ott uralkodó nyomástól függnek. A Nap minden másodpercben 655 millió tonna hidrogént fogyaszt el, és kb. 650 millió tonna héliummá alakítja. Amikor a csillagunk keletkezett, tömegének még több mint 70%-a hidrogén volt. Azóta ez a tartalék másodpercenként 5 millió tonnával csökken.
Napunk jelenleg “középkorúnak” tekinthető, és még 5 milliárd esztendőig biztosan sugározni fog. Stabilitását az biztosítja, hogy a benne zajló nukleáris folyamatok önstabilizálóak.
A Nap teljesítménye kilowattokban kifejezve 3,8 x1023 kW. Csak összehasonlításként, a legtöbb háztartási gép fogyasztása 0,3-3 kW közötti. A Nap több energiát küld a Világegyetembe 1 másodperc alatt, mint amennyit az emberiség egész eddigi története során előállított.
Földrajz érettségi tételek Címkék: Csillagászat
ápr 23
– a víz körforgása:
– a napsugárzás hatására felmelegedő tengervíz párolog
– a szél a szárazföldre szállítja el a vízgőzt, ahol csapadék fúj
– a csapadékvizet nagyrészt a felszíni vízfolyások, kis mennyiségben a felszín alatti vizek juttatják vissza a tengerekbe
– talajnedvesség:
– a talaj a beszivárgó csapadékvízből víztartó képességének megfelelő mennyiségű vizet elraktároz
– hártyaszerűen tapad a talajszemcsékhez, és nem szivárog mélyebbre
– a csapadékvíz beszivárgását elősegítő mélyszántás fontos gazdaságilag
– a télen elraktározott csapadékvíz kielégíti a nyári hónapok szükségletét
– talajvíz:
– ha több csapadékvíz szivárog a talajba, mint amit az elraktározhat, a felesleg a mélybe szivárog, és ott felhalmozódik
– a legfelső vízzáró réteg felett felhalmozódó víz a talajvíz
– a magas talajvízszint káros, mert kiszorítja a talajlevegőt
– rétegvíz:
– két vízzáró réteg között felhalmozódott csapadékvíz
– ásványvíz:
– fajtái:
– keserű
– sós
– vasas
– kénes
– jódos
– rádiumos
– nagy részük gyógyhatású
– hévíz:
– 20°-nál melegebb forrásvíz
– Magyarország gyógy- és hévizekben Európa egyik leggazdagabb országa (Harkány)
– karsztjelenségek:
– a karsztvíz a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz
– a mészkő a repedésekbe kerülő víz miatt oldódik (mennél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, annál több mészkövet tud feloldani)
– a vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul
– CO2+H2O=H2CO3
– az oldott mészkő reakcióba lép a szénsavval, így jön létre a tökéletesen oldódó kalcium-hidrokarbonát
– sokféle karsztjelenség:
– víznyelők:
– a csapadékvíz mélybeszivárgásának helye
– tölcsérszerű mélyedés
– dolinák:
– ahol a legerősebb az oldás a felszínen
– kerekded mélyedés
– barlangok:
– a kvarckaviccsal dúsított csapadékvíz pusztító munkájának az eredménye
– polje:
– több tucat km2 kiterjedésű zárt mélyedései
– legtöbbször vetődéssel keletkezik, de később már karsztos folyamatok formálják tovább
– cseppkövek:
– a barlang mennyezetéről lecsurgó oldatból elillan a szén-dioxid és a mészkő egy része lerakódik
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a földrajzi fokhálózat:
– mesterséges felület
– 2 elemből áll:
– hosszúsági körök
– szélességi körök
– a helyi idő:
– a Föld tengelyforgása Nyugatról-Keletre forog
– a Föld forgásából adódóan különböző mindenütt a helyi idő
– azonos hosszúsági körön azonos a helyi idő
– hosszúsági körönként változik
– a Föld 24 óra alatt 360-°ot tesz meg
– 1°-ot 4 perc alatt tesz meg
– a zónaidő:
– a 360°-ot felosztották 24 zónára
– 1 zóna az 15°
– minden szomszédos zóna között 1 óra különbség van
– dátumelválasztó vonal: 180°
Földrajz érettségi tételek
febr 27
A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el. A rengéshullámoknak két fő típusa van, amelyek a következők:
- P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
- S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban nem.
A rengéshullámokat egy nagyon érzékeny műszerrel az úgynevezett szeizmográffal regisztrálják. Ennek segítségével megkülönböztethetők az S- és a P-típusú hullámok is. A szeizmográf lényegében egy vízszintes inga. A vízszintes rúd végére egy nagy tömeg van felerősítve, amely kis súrlódású felfüggesztésében könnyen elfordulhat a függőleges tengely körül. Ha a talajt, amelyre a műszert helyezték, a nehéz tömegen és a felfüggesztés tengelyén át fektetett síkra merőleges irányú rengéshullám éri, akkor a tömeg – nagy tehetetlensége miatt – nyugalomban marad. Az állványnak a nyugvó tömeghez viszonyított elmozdulását egy forgó dob regisztrálja. Két, egymásra merőlegesen elhelyezett ilyen műszer teljes információt adhat a vízszintes elmozdulásokról. A műszerek által felvett szeizmogramok segítségével el lehet végezni a regisztrált rendszerek teljes analízisét. A megfigyelésekből a geológusok arra következtetnek, hogy a Föld központi része folyékony halmazállapotú mag, mivel nem terjednek benne az S-hullámok. Ilyen módszerrel derítették ki azt, hogy Földünk úgynevezett öves szerkezetű bolygó.Földünknek vannak olyan területei, ahol a kéreglemezek egymáshoz csúsznak, ahol különösen sok a földrengés. Ilyen terület Japán, San Franciscó környéke, Mexikó, stb. Az emberek gondolatvilágában, az ott élő mítoszokban jelentős helyet foglal el ez a természeti jelenség. Továbbá az egy földrengést túlélő emberek igen nagy része szorul utána pszichológiai kezelésre, hiszen az átélt borzalmaz, a rokonok ismerősök egy részének elvesztésre egész életükben kínzó fájdalmat jelent.
A tudósok a globális felmelegedést hibáztatják a természeti katasztrófákért
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a különféle természeti katasztrófák. A tudósok szerint az idõjárás “megbolondulásának” okát a globális felmelegedésben kell keresni. Hatalmas áradások, melyek egész országrészeket borítottak el, ezreket, tízezreket téve hajléktalanná. Mindent elpusztító aszály, amely óriási termõföldeket tett tönkre. Óriási viharok, földrengések, melyek rengeteg áldozatot követeltek. A tudósok szerint mindezért a globális felmelegedés a felelõs. Egy nemzetközi kutatócsoport hétfõn kiadott tanulmánya szerint amennyiben a globális felmelegedés nem áll meg, évtizedek múlva árvizek és aszály sújtotta területek borítják majd a Föld felszínét.
A napokban kiadott, mintegy 1000 oldalas jelentést az Egyesült Nemzetek (U.N.) Kormányközi Bizottságának klímaváltozást vizsgáló részlege (IPCC) adta ki. A jelentés megalapozottságát támasztja alá a tény, hogy elkészítésében több, mint 3000 tudós vett részt a világ különbözõ országaiból. A tudósok már 1990. óta vizsgálják a Föld felmelegedését.
A mostani jelentés a második abból a négy jelentõs tanulmányból, amely az év folyamán jelenik meg. Az elsõ ilyen tanulmány korábban arról számolt be, hogy a Föld légköre sokkal gyorsabban melegszik, mint ahogy azt a tudósok korábban elõrejelezték. Ennek oka leginkább emberi tevékenységre vezethetõ vissza, mint a szén-alapú tüzelõ- és üzemanyagok használata, az ipari szennyezés és az erdõk kiirtása.
A tudósok szerint a globális felmelegedés hosszútávon mindenkit érint, de a szegény országokra, valamint a gazdagabb országok szegényebb lakóira sokkal rosszabb hatással lehet, mivel nekik kisebb az alkalmazkodóképességük. Ha a felmelegedés folytatódik, az emberiség több irányból is érezheti majd a veszélyt. A Földön olyan vissza nem fordítható változások mennek majd végbe, amelyeket igen nehéz lesz kiheverni.
A sarki jég olvadásával megemelkedik az óceánok vízszintje, és az alacsonyan fekvõ part menti területek, kisebb szigetek víz alá kerülhetnek. A nagy hegyvonulatok csúcsai közelében levõ jég legnagyobb része elolvad, ami elõször óriási árvizeket okoz, késõbb pedig aszály sújtja majd a területet.
A termõföldek egyes helyeken sivataggá változhatnak, máshol pedig özönvíz-szerû árvizek borítják majd a földeket. A vízháztartás megbomlott egyensúlya miatt a termõföldek minõsége is leromolhat, és egyes helyeken éhinség törhet ki. Azokon a helyeken, ahol a változás nem lenne ilyen feltûnõ, az árvizek és aszályok, óriási viharok ott is pusztítanának.
Kitört az Etna és egy Fülöp-szigeteki vulkán, árvíz Lengyelországban, földrengés Kínában, erdőtűz Amerikában. A természeti katasztrófák szezonját éljük.
Folytatódott a harc az Etna vulkán új hasadékaiból elötörö lávával Sziciliában.
Öt új hasadék keletkezett rajta 2500 méteres magasságban, majd a déli lejtön elötörö láva veszélyesen megközelítette az ötezer lakosú Nicolosi városát. Rendkívüli állapotot hirdetett az olasz kormány, és mozgósította a hadsereget. Éjjel buldózerekkel építettek földhányásokat, hogy eltereljék a lávát, és megmentsék a sílift állomását. Eközben több ezer hektoliter vizet locsoltak helikopterekröl a lángoló hegyoldalra. A vulkán okádta füstöt a müholdas képeken is látni.
Kitört egy másik vulkán is, a Fülöp-szigeteki Mayon. A fövárostól, Manilától háromszáz kilométerre álló tüzhányó lávatörmélekét és hamut okád magából.
A tudósok határozottan cáfolják, hogy napra pontosan előre meg lehetne határozni: a világ mely pontján, milyen erősségű földrengés várható. Ez annak kapcsán merült fel, hogy egy, az Egyesült Államokban élő román származású „tudós” azt jósolta, hogy 2001 január 15-én Romániában a Richter-skála szerinti 7-es erősséget is meghaladó földrengés lesz.
Földrajz érettségi tételek
febr 27
A megfigyelések szerint a földrengések elõfordulása nem teljesen véletlenszerû,
hanem bizonyos szabályszerûséget mutat. A földrengések döntõ része a Föld ugyanazon
vékony sávszerû területeire koncentrálódik. Ezek a szeizmikusan aktív zónák hatalmas
nyugodt (ún. aszeizmikus) területeket vesznek körül. A tapasztalat szerint ugyan kisebb
(M<6 Richter-méretû) rengések a Földön bárhol és bármikor elõfordulhatnak, azonban
ezek gyakorisága a rengésmentes (aszeizmikus) területeken igen kicsi.
A földrengések gyakorisága
A földrengések idõbeli elõfordulásának vizsgálata szerint a különbözõ méretû
rengések nem egyforma gyakorisággal fordulnak elõ.
Bár a kis méretû rengések naponta százával keletkeznek, az összenergiának
mégis csak jelentéktelen részét adják. A rengések során évente felszabaduló kb: 10 18 J
összenergia döntõ része egy-két nagyobb földrengés során szabadul fel.
Az epicentrumok és a hipocentrumok eloszlása
Megfigyelhetjük, hogy amikor a sajtóban vagy a rádióban nagyobb földrengésekrõl
számolnak be, rendszeresen visszatérnek ugyanazok a területek. Gyakran vannak pusztító
rengések pl. Kínában, Chilében, Peruban, Guatemalában, Japánban és az Indonéz szigetek mentén; vagy ” pl. a közelebbi környezetünkben: Olaszországban, Jugoszláviában és Romániában.
Érdekes képet kapunk a rengések földrajzi eloszlásáról, ha hosszabb idõn keresztül
meghatározzuk valamennyi jelentõsebb földrengés epicentrumát és ezeket térképen
ábrázoljuk.A szeizmicitás térképen a Földön 1961 és 1967 között
kipattant mintegy 30000 nagyobb méretû rengés epicentrumának területi eloszlását
mutatjuk be BARANZAGI és DORMAN [6] nyomán. Az epicentrumok helyét pontok jelölik
(az epicentrumok meghatározásának hibája kb. ±10 km, tehát kisebb, mint az õket
ábrázoló pontok nagysága).
Az ábrán megfigyelhetõ, hogy a földrengések nagy része keskeny zónák mentén
fordul elõ, mely zónák világméretû összefüggõ hálózatot alkotnak, elhatárolva egymástól a hatalmas kiterjedésû szeizmikusan nyugodt területeket. A szeizmikusan aktív zónák
hálózata olyan jellegzetes felszíni formákhoz kapcsolódik, mint pl. a mélytengeri árkok, az óceánközépi hátságok, a nagy, fiatal lánchegységek, vagy pl. az aktív vulkáni mûködések területei. A megfigyelések szerint négyfajta szeizmikus zóna különböztethetõ meg, részben a kipattanó rengések mechanizmusa, részben pedig a hozzájuk kapcsolódó felszíni formák alapján.
A földrengések elsõ típusa igen keskeny zónák mentén jelentkezik és legtöbbször
aktív bazalt-vulkánossággal párosul. Ezek kizárólag kis fészekmélységû rengések, amelyek legfeljebb néhányszor 10 km-es mélységbõl származnak. Ilyen típusú földrengések elsõsorban az óceánok alatt húzódó hatalmas kiemelkedések – az ún. óceáni hátságok -gerincvonala mentén, a Kelet-Afrikai-árokrendszer vonalában, vagy pl. Izlandon pattannak ki.
A földrengések második fõ típusa ugyancsak keskeny zónák mentén jelentkezik,
ezek is kizárólag kis fészekmélységû rengések, ezeken a területeken azonban egyáltalán
nem tapasztalható vulkáni mûködés és az elõzõ típussal ellentétben itt kizárólag a
nyírófeszültségek túlhalmozódása idézi elõ a rengéseket.
A h>100km fészekmélységû földrengések elõfordulása
Igen jó példák erre a típusra Kaliforniában a Szent-András-törésvonal és Észak-Törökországban az Anatóliai-vetõdés. Mindkettõnél a törésvonallal párhuzamosan
nagymértékû felszíni mozgás is mérhetõ. Ugyancsak ilyen típusú rengések pattannak ki az óceáni hátságok gerincvonalait szétszabdaló ún. transzform törések mentén (ezekkel a
késõbbiekben foglalkozunk).
A szeizmikus zónák harmadik fajtája szorosan kapcsolódik a mélytengeri árkok
területéhez; amelyekhez többnyire aktív vulkáni tevékenységû szigetívek rendszere
csatlakozik (elsõsorban a Csendes-óceán keleti partvidékén). Ezeken a területeken a 0-70
km közötti sekély fészekmélységû, a 70-300 km közötti közepes fészekmélységû és a 300-700 km közötti nagy fészekmélységû rengések egyaránt elõfordulnak és gyakoriak az igen nagy méretû földrengések. Feltûnõ, hogy 100 km-nél nagyobb mélységben csupán a mélytengeri árkok területén és az ún. Alp-Himalájai-öv egyes részein pattannak ki földrengések.Érdekes megjegyezni, hogy a mélytengeri árkoknál a rengések hipocentrumai a kontinensek alá hajló vékony szabályos lemezszerû zónákban, az ún. Benioff-övek mentén helyezkednek el. .Jellegzetes Benioff-zóna Japán alatt
A szeizmikus zónák negyedik csoportját az Észak-Afrika nyugati részétõl a
Földközi-tengeren át Kínáig terjedõ földrengések alkotják. Itt az epicentrumok széles
zónákban, szétszórtan jelentkeznek, a rengések nagy része kis mélységben pattan ki,
azonban idõnként közepes és nagy fészekmélységû földrengések is elõfordulnak. Ezeken a területeken gyakran keletkeznek igen nagy méretû,hatalmas pusztításokat okozó földrengések, mint pl. az utóbbi idõkben Algériában,Olaszországban, Jugoszláviában, Romániában, Iránban és Kínában.
A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el. A rengéshullámoknak két fő típusa van, amelyek a következők:
- P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
- S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban nem.
A rengéshullámokat egy nagyon érzékeny műszerrel az úgynevezett szeizmográffal regisztrálják. Ennek segítségével megkülönböztethetők az S- és a P-típusú hullámok is. A szeizmográf lényegében egy vízszintes inga. A vízszintes rúd végére egy nagy tömeg van felerősítve, amely kis súrlódású felfüggesztésében könnyen elfordulhat a függőleges tengely körül. Ha a talajt, amelyre a műszert helyezték, a nehéz tömegen és a felfüggesztés tengelyén át fektetett síkra merőleges irányú rengéshullám éri, akkor a tömeg – nagy tehetetlensége miatt – nyugalomban marad. Az állványnak a nyugvó tömeghez viszonyított elmozdulását egy forgó dob regisztrálja. Két, egymásra merőlegesen elhelyezett ilyen műszer teljes információt adhat a vízszintes elmozdulásokról. A műszerek által felvett szeizmogramok segítségével el lehet végezni a regisztrált rendszerek teljes analízisét. A megfigyelésekből a geológusok arra következtetnek, hogy a Föld központi része folyékony halmazállapotú mag, mivel nem terjednek benne az S-hullámok. Ilyen módszerrel derítették ki azt, hogy Földünk úgynevezett öves szerkezetű bolygó.Földünknek vannak olyan területei, ahol a kéreglemezek egymáshoz csúsznak, ahol különösen sok a földrengés. Ilyen terület Japán, San Franciscó környéke, Mexikó, stb. Az emberek gondolatvilágában, az ott élő mítoszokban jelentős helyet foglal el ez a természeti jelenség. Továbbá az egy földrengést túlélő emberek igen nagy része szorul utána pszichológiai kezelésre, hiszen az átélt borzalmaz, a rokonok ismerősök egy részének elvesztésre egész életükben kínzó fájdalmat jelent.
Képünk az Etna vulkán új hasadékaiból elötörö lávát szemlélteti Sziciliában.
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– 3 nagy övet különböztetünk meg:
– egyenlítői öv:
– jellemzők:
– az évi középhőmérséklet 20°C feletti
– a passzátszélrendszer felszálló vagy leszálló ága az uralkodó
– kicsi az évi közepes hőingás
– a csapadék mennyisége 1500 mm feletti
– évszak: állandóan forró és csapadékos
– kiterjedés: 10°-10°
– természetes növénytakaró:
– esőerdő:
– több lombkoronaszint
– sűrű
– oxigéntermelés
– megelőzi a talajeróziót
– örökzöld
– őserdő
– állatvilág: fajokban gazdag
– vízháztartás: a csapadék nagyobb, mint a párolgásàbővizű folyók
– pl.: Amazonas, Nílus
– felszínformáló munkák:
– a mállás a domináns
– rohamosan pusztulnak a kőzetek
– nincsenek rögös helyek
– vas-hidroxid és alumínium-hidroxid halmozódik fel
– talajtípus:
– trópusi vörösföld
– a többi ásvány kilúgozódik
– termesztett növények:
– ültetvényes gazdálkodás:
– kakaó, kávé, nyersgumi
– fakitermelés (erdőpusztítás)
– pl.: Indonéz-szigetvilág, Amazonas- és Kongó-medence
– átmeneti öv:
– jellemzők:
– évi középhőmérséklet 20-30°
– változik a passzátszél le- és felszálló ága
– ha csapadékos, akkor az egyenlítőire hasonlít
– ha száraz, akkor a térítőire hasonlít
– kialakítója:
– a Föld keringése
– a passzátszél le- és felszálló (ha 90° a napsugarak hszöge.) ága
– 2 évszak:
– meleg csapadékos
– forró száraz
– hőingás: nagyobb, mint az egyenlítőinél
– a csapadék mennyisége 250-1500 mm között
– szélrendszer: a passzátszél le- és felszálló ága váltakozik
– az egyenlítőtől távolodva:
– csökken a csapadék
– nőnek a száraz időszak hónapjai
– természetes növényzet:
– szavanna:
– erdős
– magányos fás
– cserjés, bozótos
– füves
– talajtípusa:
– képződik avarànagyobb humusztartalom, mint az egyenlítőinél – vörösföld
– trópusi feketeföld (füves szavanna)
– állatvilág: itt a leggazdagabb
– jellegzetes fafajták:
– eukaliptusz (Ausztrália)
– akácfák
– pálmafajták
– felszínformáló munkák:
– száraz időszak: aprózódás
– nedves időszak: mállás
– egész évben pusztul a felszín
– trópusi szigethegyek
– harang alakúak
– pl.: Szudán, Kelet-Afrikai magasföld, Orinoko-medencéje
– térítői öv:
– csapadék mennyisége 250 mm alatt
– hőingás: nagyon magas
– szélrendszer: passzátszél leszálló ága
– évszakok:
– meleg-száraz: nyári
– hűvös-száraz: téli
– évi középhőmérséklet: 20-30°
– talajtípusa: szürke, sivatagi (a Ráktérítő és a Baktérítő mentén)
– természetes növényzete:
– kicsi a levélfelületük
– mélybe nyúló gyökér
– szárazságtűrők
– vízháztartás:
– nincsenek nagy felszíni vízfolyások
– oázisok: datolya termesztés
– csapadék < párolgás
– pl.: Nagy-Viktória sivatag, Szahara, Kalahári-sivatag
– +1: trópusi monszun öv:
– trópusi övezetekben, tengerek mentén alakul ki
– monszun: irányváltás
– (továbbiakat lásd: Tetel34a.doc)
– csapadék: a nyári monszun szállítja
– természetes növénytakaró:
– trópusi monszunerdő
– pl.: Hindusztáni-félsziget (átmenet a forró és a mérsékelt övezet között)
Földrajz érettségi tételek
ápr 23
Gabonatermesztés
búza: löszterületeken
Tiszántúl, Heves-Borsodi ártér, Mezőföld, Dél-Dunántúl
rozs: homoktalajon is
Dél-nyugat-Dunántúl, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség
rizs: szikesek
Hortobágy, Nyírség
burgonya: Nyírség, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség
cukorrépa: Kisalföld, Kőrösök, Heves-Borsodi-síkság
cukorgyárak: Ács, Sárvár, Petőháza, Kaposvár, Ercsi, Hatvan, Szerencs, Kaba, Szolnok, Sarkad, Mezőhegyes
Állattenyésztés
50%-a a mezőgazdaságnak
sertés: takarmány: kukorica, lucerna, északra lucernamag-export
Kisalföld, Tiszántúl, Jászság
baromfi: takarmány: kukorica
Bábolna
szarvasmarha: Alpokalja, Hernád-Sajó
juh: homokos és szikes talajon
export: húsipar: Szeged (Pick), Békéscsaba, Gyula, Bp., Szentes
Földrajz érettségi tételek Címkék: Mezőgazdaság
ápr 28
– jellemzők:
– kicsi a napsugarak hajlásszöge
– a földfelszín színe és anyaga visszaveri a fényt
– összefüggő éjszakák, nappalok: sarkköri (2 napig)
– fél év éjszaka, fél év nappal: sarkpontokon
– két övre tagoljuk:
– sarkköri:
– jellemzők:
– hosszú tél, nagyon hűvös nyár
– nyáron mocsártenger alakul ki
– éghajlata: tundra
– mohákból és zuzmókból áll
– természetes növénytakaró: mohák, zuzmók
– szélrendszer:
– sarki szelek uralma
– talaja:
– tundra talaj
– köves
– kis humusztartalom
– szürke
– élővilága:
– rénszarvastenyészet
– nyáron sűrű szúnyogfelhők
– felszínformáló munkája:
– fagyaprózódás
– olvadékvizek
– pl.: 66.5°-on helyezkednek el
– sarkvidéki:
– jellemzők:
– állandóan fagyott területek
– egész évben tél
– szélrendszer:
– sarki szelek uralma
– a hó felhalmozódikàjéggé fagyàúszó jéghegy lesz belőle
– pl.: – Arktisz (Északi-sark)
– Spitzbergák
– Ferenc-Jószef föld
– Újföld
– Grönland
– Antarktisz (Déli-sark)
Földrajz érettségi tételek
ápr 23
A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása, hazánk ásványkincsei
oligocén: megszűnik a beltenger
Pannon-beltó à homokkő, márga: Budai-hegység
miocén: Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, vulkanizmus
Visegrádi-hg – Kárpátok à riolit, andezit
Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén, Tokaj
színesércek: réz, cink à Gyöngyösoroszi, Recsk
pliocén: vulkanizmus folytatása (bazaltos)
Szt. György-hegy, Somló, Tátika, Badacsony, Gulács, Csobánc, Karancs, Medves
bazalttakaró, lignit, kőolaj, földgáz
pleisztocén: jégkorszak à periglaciális terület è kőfolyások, kőmezők, fagyhatású aprózódás
holocén: változik az éghajlat à folyóteraszok kialakulása
futóhomok kialakulása
vastag lösztakaró à Hajdúság, Szolnok környéke
Energiahordozók
szén: lignit, barnakőszén, feketekőszén
barnakőszén: eocén-korú à Dunántúli kphg. (Dorog, Tokod, Tatabánya, Oroszlány)
miocén-korú à Salgótarján, Ózd, Miskolc
lignit: pliocén-korú à Visonta, Gyöngyös, Bükkábrány
feketekőszén: jura-korú à Mecsek, Komló, Vasas, Mázaszászvár
kőolaj, földgáz: pliocén
Zalai-dombvidék: Nagylengyel, Lovászi
Dél-Alföldi körzet: Zsana, Szank, Üllés, Kiskunhalas, Szeged, Algyő
elég a földgáz, de kevés a kőolaj (20%)
fosszilis à nem képződik új
uránérc: Mecsek à Kővágószőlős
vízerőmű: Tiszalök, Kisköre à megújuló
az energiagazdaság sebezhető pontja Magyarországnak
behozatal
Ércek, ásványok
bauxit: kréta à Dunántúli-kphg
karsztbauxit à mészkövön képződött
Halimba, Ajka, Iszkaszentgyörgy, Szőc, Nyirád, Fenyőfő
mangánérc: jura à Úrkút, Eplény
réz, cink: miocén vulkanizmus
Mátra: Recsk, Gyöngyösoroszi
vasérc: triász à Rudabánya
Építőipari anyagok
perlit (szigetelőanyag): Zempléni-hg à Pálháza (Mád felett)
kaoli (porcelán alapanyaga): Zempléni-hg à Mád è Hollóháza
homok, sóder: Győr, Csepel, Dunaújváros
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– területe: 9.6 millió km2 (a Föld 3. Legnagyobb országa)
– lakossága: 1.2 milliárd fő (a Föld legnépesebb országa)
– fővárosa Peking
– szocialista népköztársaság
– 2000 fogolytábor van Kínában (15 millió politikai fogoly)
– nincsenek emberi jogok
– nincs se vallás -, se szólásszabadság
– gazdaságának általános színvonala:
– jelentős történelmi múlt
– félgyarmati múlt
– befelé zárkózás
– a világ egyik legerzárkózódtabb
– csak 2%-a a VT-nek
– önellátás
– lemaradás
– agrár ország
– az aktív keresők 68%-a földműveléssel foglakozik
– két lábon való járás (a régebbi elavult gépek együtt vannak az új gépekkel)
– mezőgazdaság:
– 1/10-e mezőgazdasági terület
– teraszos földművelés
– többszöri betakarítás
– állati és emberi munkaerő
– trágyázás:
– emberi és állati ürülék, halliszt
– VT. 1.:
– rizs
– dohány
– uborka
– hagyma
– gyapot
– kender
– sertés és baromfi
– cukorcirok
– VT. 2.:
– búza
– kukorica
– földimogyoró
– tea
– len
– VT. 3.:
– juta
– köles
– ipara:
– Mandzsúria
– feketekőszén
– Ansar
– Fusun
– Fusin
– kőolaj:
– Sárga-tenger selfje
– uránérc:
– Uruneisi
– vasérc:
– Mandzsúria
– kézművesség:
– textilipar: – selyemhernyó tenyésztés
– nagyüzemű:
– Sanghaj
– Tiensin
– Tangsan
– vaskohászat:
– Peking
– Ansan
– Vuhan
– Nanking
– jelentős acéltermelés:
– acélötvöző ércek: mangán, volfrám
– jelentős gépgyártás:
– termelőeszközök
– vasúthálózat
– nincs autógyártás
Földrajz érettségi tételek
febr 28
A Földet több tízezer kilométer vastagságú légkör (atmoszféra) veszi körül. A légkör a földi élet előfeltétele és egyben védőpajzsa.
A légkör kialakulása:
– Az elsődleges légkör: Zömmel kozmikus gázokból, hidrogénből, héliumból, metánból, ammóniából, kén- hidrogénből, vízgőzből állhatott. E kozmikus gázok azonban jórészt elillantak a világűrbe.
– A másodlagos légkör: a későbbi vulkáni működések során felszabaduló gázokból (pl., szén- dioxidból, nitrogénből [ammónia formájában]), valamint vízgőzből állt össze (kb. 100 millió évvel ezelőtt).
– A mostani légkör: A fokozódó lehűlés következtében a vízgőz esőként tért vissza a Föld felszínére, amelynek mélyedéseiben összegyülekeztek az első óceánok. Az óceánokban jött létre az élet, és a fotoszintézis révén megindult az oxigén felszabadulása, termelése.
78% nitrogén; 21% oxigén; 1% nemesgázok (argon, neon, hélium, xenon kripton). Ezek az ún. állandó gázok.
Változó gázok: azok a légköri gázok, amelyeknek mennyisége néhány éven vagy évtizeden belül már észrevehetően módosul (pl., szén-dioxid, metán, hidrogén; ózon).
Erősen változó gázok csoportjába azokat a gázokat soroljuk, amelyek mennyisége már néhány nap vagy hét leforgása alatt is változik (pl., vízgőz, szén-monoxid, nitrogén- dioxid, ammónia, kén- dioxid, kén- hidrogén).
A légkör szerkezete
a) Troposzféra: 10-12 km vastagságú, a légkör legfontosabb tartománya. Ez a réteg tartalmazza a légkör tömegének kb. 80%-át, valamint a légkör csaknem teljes vízmennyiségét. Kevés kivétellel itt játszódnak le az időjárási jelenségek. Ez a legsűrűbb, felfelé haladva ritkul a levegő. (tropo = kevert).
b) Sztratoszféra: mintegy 11 és 50 km közötti magasságban helyezkedik el. E tartományban a hőmérséklet jelentősen emelkedik. Ennek oka az ózonréteg jelenléte (kb. 30 km körüli magasságban; megvédi a Földet az ibolyán túli sugárzástól).
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a napsugárzás csaknem fele éri el a Föld felszínét, a többi visszaverődik
– a földfelszín elnyeli a napsugarakat és hővé alakítja
– a Nap a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a levegőt
– felfelé a hőmérséklet csökken
– az üvegházhatás:
– a levegő vízgőz és szén-dioxid tartalma elnyeli és visszasugározza a földfelszín hősugárzását
– ezzel növeli a földfelszín és a felszínközeli levegő hőmérsékletét
– ha nem lenne 14°C helyett -20°C lenne
– felmelegedés mértéke:
– függ a napsugarak hajlásszögétől:
– minél nagyobb, annál erősebben melegszik fel a levegő, mert több napsugárzás jut a földfelszín ugyanakkora területére
– a Földre jutó napsugarak hajlásszögének változása a gömbalak következménye
– függ a domborzat módosító hatásától:
– az északi félgömbön legerősebben a déli, legkevésbé az északi lejtőn melegszik fel a levegő
– függ a fölfelszín anyagától és színétől (ezt hívjuk albedónak)
Földrajz érettségi tételek
ápr 23
– a levegő vízgőztartalma:
– a víz, hó, jég felszínéről
– növények párologtatása
– mennél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tartalmazhat
– telített: ha 1 m3 vízben annyi vízgőz van, amit maximálisan befogadhat
– harmatpont: az a hőmérséklet, amikor a levegő lehűlésével válik telítetté
– relatív nedvesség: a meghatározott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amelyet ugyanezen hőmérsékleten befogadhat
– a levegő nedvessége nagy szerepet játszik a növények és az ipar életében
– felhőképződés:
– akkor képződik, amikor a felemelkedő levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik
– parányi vízcseppekké sűrűsödik
– ködképződés:
– a köd a Föld felszínén kialakult felhő
– a látótávolságot 1 km alá csökkenti
– a köd is a levegő lehűlésével keletkezik
Földrajz érettségi tételek
ápr 23
Problémák
a világháború után jelentős gépesítés
tudományra alapozott lesz: vegyipar-műtrágya, agrárkutatás-fajtanemesítés
nagyobb terület – kevés magángazdaság
csak kelet felé tudjuk eladni
Unió: védővámok
SZU: fizetésképtelen
Megoldás
tulajdonviszonyok rendezése
kárpótlási jegy à magántulajdon à farmergazdálkodás
Unió-tagság
Adottságok
50% szántó (FAO 1)
csökken, de a terményhozamokkal ellensúlyozzák
rét, legelő (FAO 2)
csökken à állattenyésztés megbecsülésének csökkenése
kert, gyümölcsös (FAO 3)
nő
megművelhető, de műveletlen (FAO 4)
csökken
művelhetetlen (FAO 5)
művelés alól kivont terület nő à közút, beépítettség
magas napfénytartam
termelés nyáron
termőterületek védelme
belvíz védelme: 40 000 km csatorna (egyenlítő hossza)
futóhomok megkötése: erdősávok szél ellen à akác, szőlő
talajerózió csökkentése: erdősítés (természetes növénytakaró), lejtőre merőleges szántó (max 25%-os lejtő), árvízvédelem (védőgátak)
talajok javítása: műtrágya, növényvédő szerek, szikesek felszámolása (tőzeg, rizstermelés), nyáron öntözés (Kisköre, Tiszalök)
Cél
versenyképesség, termékek nyugatra eladása à Unióba belépés
Mezőgazdasági területek
szőlő, zöldség, gyümölcs, kenyérgabona, ipari növények, állattenyésztés
élelmiszer- és konzervipar a termelési területeken
Földrajz érettségi tételek Címkék: Mezőgazdaság
ápr 28
Zöldség- és gyümölcstermesztés
meleg, öntözés
napfény, C-vitamin, glükóz
paprika, paradicsom: Mezőföld, Mohácsi-sziget, Duna-Tisza közti hátság, Kalocsa, Paks térsége, Nyírség
hagyma: Makó
fűszerpaprika: Szeged
káposzta: Duna-Tisza közti hátság
paprika, paradicsom, káposzta: Hatvan
dinnye: Heves (Hort, Csány)
alma, szilva: Nyírség
barack: Kecskemét
Dohány
Hatvan, Heves, Nyírség, Dél-Dunántúl
Szőlő, bor
hagyomány
minőségben versenyképes
probléma: palackozás
felvásárló: nyugat à reklám kell
Nyírség, Zempléni-hg, Tokaj, Eger, Gyöngyös, Mátrai-borvidék, Móri-borvidék, Soproni-borvidék, Badacsony, Csopak, Villány, Kiskunság
legjobb minőség: vulkáni területen
többi: homok
Tartósítóipar, konzervgyár
Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Hatvan, Bp., Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Paks, Szigetvár, Kaposvár, Nagyatád, Debrecen
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a Naprendszer:
– azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó
– 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között
– részei:
– Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt)
– 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto)
– Merkúr
– Vénusz
– Föld (a Nap sugarai 8 perc 19 másodperc alatt jutnak el)
– Mars
– Jupiter
– Szaturnusz
– Uránusz
– Neptunusz
– Plútó (a Nap sugarai 5 óra 30 perc alatt jutnak el
– 60 hold (állítólag 73-74 hold van)
– 100 ezer kisbolygó
– meteorok és üstökösök
– bolygóközi (interplanetáris) anyagok
– csillagászati egységek:
– fényév: 10 a 12-en km
– parsec: 3.26 fényév
– a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió km2
– a Nap:
– csillag:
– mert belső energiát termel
– mert fan saját fénye
– 4.6-5 milliárd éves
– 10-15 milliárd év a jövője
– jellemzői:
– anyaga:
– hidrogén (80%) és hélium (20%)
– halmazállapota plazma
– nem szilárd de nem is folyékony
– kocsonyás anyag
– jól vezeti a hőt
– méretei:
– 110 földi átmérő (1.4 millió km2)
– gravitációja:
– 30 földi gravitáció
– hőmérséklete:
– felszíni: 5800-6000 K
– belső: 10-20 millió K
– felépítése:
– belüről:
– mag:
– energiatermelés
– hidrogén alakul át héliummáàenergia szabadul fel
– 10-15 milliárd éves készletek
– röntgensugárzási zóna:
– az energia röntgensugarak formájában terjed
– konvektív zóna:
– áramlás
– fotoszféra:
– ahonnan a fénysugarak érkeznek
– felülete
– kremoszféra és Napkorona
– a Nap légköre
– jelenségek:
– napfolt:
– hőmérsékletük: alacsonyabb, mint a Nap felszíne
– sötét, fekete foltok
– ott jön létre, ahol a Nap mágneses tere megváltozik
– csoportosak
– átlagos élettartam: 1 hét
– napfolt minimumok (legkevesebb) és maximumok (legtöbb)
– 2 maximum, vagy két minimum között 11.2 év telik el
– fáklya:
– a fotoszféra felett kialakult felhő
– hőmérsékletük 300 K-val kisebb
– kremoszféra:
– a napfoltok fölött alakul ki a mágneses mező megváltozása miatt
– napkitörések:
– a kremoszférából protonok (elektronok ritkábban) robbannak ki
– megváltozik a mágneses tér, a röntgen – és ultraibolya sugarak sugárzása
– a napkitörésekkel lehet magyarázni a sarkokon jelentkező sarki fényt
– korona:
– átmenet a bolygóközi anyagban
– határa látható a napfogyatkozásban
– napfogyatkozás:
– csak akkor jöhet létre, ha a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik
– tőlünk a Hold takarja el a Napot
– mindig Újholdkor jön létre
– két fajtája van:
– részleges:
– nem lehet a Föld minden pontjáról látni
– teljes:
– a Föld minden pontjáról lehet látni
Földrajz érettségi tételek Címkék: Csillagászat
febr 27
A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb természeti jelenség. Sajnos a Föld felszínének egy adott pontjáról ritkán látható. Hazánkból utoljára 1842. július 8-án látszott teljes napfogyatkozás, és az 1999. augusztus 11-i jelenség után legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető. A teljes napfogyatkozás ritka jelenség, látványa lenyűgöző, és egy életre szóló emlékkel szolgál.A napfogyatkozások alkalmával a Föld felszínének egy adott területéről nézve a Hold részben vagy egészen eltakarja a Napot — azaz a Hold árnyéka a Földre vetül. Ehhez megfelelő geometriai körülmények kellenek, melyek nem adódnak gyakran. Emellett a holdárnyék a Föld felszínének csak egy kis területére esik. Emiatt egy adott helyről viszonylag ritkán — statisztikailag 410 évente — látszik teljes napfogyatkozás. A Hold a Földről nézve közel fél fok átmérőjű. Szerencsés véletlen, hogy a nála sokkal nagyobb, de sokkal távolabb lévő Nap is kb. fél fokosnak látszik az égen. Emiatt a Hold, megfelelő helyzetben a teljes napkorongot el tudja takarni. A Hold a Föld körül kering, átlagosan 384.400 km távolságra. Különböző viszonyítási rendszerek alapján több keringési időt különböztethetünk meg a Holdnál, ezek 27,2 és 29,5 nap közé esnek. A Holdnak mindig a Nap felé eső oldala kap fényt. A holdfázis nagysága attól függ, milyen mértékben látunk rá a megvilágított oldalra. Amikor a Hold a Földhöz képest a Nap irányában helyezkedik el, a Földről a Hold árnyékos oldalát látnánk — amit nem tudunk megfigyelni. Ekkor van újhold. Ahogy a Hold tovább kering a Föld körül, egyre jobban rálátunk a megvilágított oldalára. A keskeny sarló fokozatosan félholddá dagad (D alakú), ekkor van első negyed, avagy növekvő félhold. Amikor a Földről nézve a Hold a Nappal átellenben van, a teljes megvilágított oldalát látjuk, ekkor van telehold. A továbbiakban megint egyre kisebb részét látjuk a megvilágított oldalnak, majd elérkezünk az utolsó negyedhez. Ekkor a Hold “bal oldala” a megvilágított, alakja a továbbiakban egyre vékonyabb C betűre emlékeztet, azaz csökken.
Napfogyatkozás akkor következhet be, amikor újhold van, ekkor tartózkodik a Hold a Nap irányában. Azonban mégsem látunk minden újhold alkalmával napfogyatkozást. Ennek az az oka, hogy a holdpálya síkja közel 5 fokot zár be a Föld napkörüli pályájával, az ekliptikával. Emiatt néha a holdárnyék a Föld “felett”, néha pedig “alatta” vonul el — ilyenkor nem látható napfogyatkozás. A holdpálya síkja — egyszerűen fogalmazva — rögzített a térben. Így minden évben van két időszak, amikor a pálya helyzete olyan, hogy kísérőnk az újholdkor metszi a földpályát. Ilyenkor figyelhetünk meg napfogyatkozást. Amikor a Föld felszínének egy pontjáról nézve a Hold nem takarja el az egész napkorongot, részleges a napfogyatkozás. Ekkor a Nap képe többé-kevésbé “kicsorbul”. A részleges fogyatkozás területére a Holdnak az úgynevezett félárnyéka vetül. Teljes napfogyatkozás alatt — melynek tartamát totalitásnak is nevezik — a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ennek látványa gyökeresen különbözik a részleges fogyatkozásétól, és nagyságrendekkel felülmúlja azt. A teljes fogyatkozás a Föld felszínének csak egy korlátozott területéről látható, és onnan is csak rövid ideig. A napfogyatkozásoknak egy sajátos esete a gyűrűs napfogyatkozás. Ennél a Hold látszó mérete kisebb a Napénál, és nem tudja azt eltakarni. Ez azért fordulhat elő, mert a Hold és a Nap földtávolsága változik, és így látszó méretük sem állandó. A gyűrűs fogyatkozás maximumakor is látszik a Nap egy keskeny gyűrű formában.
Mivel figyelhetjük meg?
A napfogyatkozás megfigyelésénél nagyon körültekintőnek kell lenni. Egyetlen hibáért, helytelen megfigyelési módért akár szemünk világával is fizethetünk! A Nap rendkívül erős sugárzást bocsát ki a látható tartományon kívül is. A részleges fázis alatt — egészen az utolsó pillanatig, amíg a Hold az egész napkorongot le nem takarja — a Napba közvetlenül tilos belenézni. Meglepő módon a Nap fénye még akkor is vakítóan erős, amikor már csak egy keskeny sarló látszik belőle. A részleges fogyatkozás alatt szabadszemmel, vagy távcsővel kizárólag megbízható forrásból szerzett (és a távcsőre megfelelően rögzített) szűrőkkel nézhetünk közvetlenül a Napba. Napszűrőnek alkalmas például a hegesztőüveg, illetve a gyári szűrő. A Nap megfigyelésére szigorúan tilos túlexponált negatívot vagy diafilmet, napszemüveget, floppy lemezt, kormozott üveget használni. Ezek egyes hullámhosszakon gyengítik a napfényt, viszont nem szűrik ki az összes káros sugarat. Használatukkor a Napot halványnak látjuk, kitágul a pupillánk, miközben a láthatatlan káros sugarak szétroncsolják az ideghártyát, és súlyos látáskárosodást, illetve vakságot okoznak. Szemünk épsége mindennél fontosabb, ezért ne sajnáljuk a pénzt egy megbízható napszűrőre. A Nap képét egy apró lyukon is kivetíthetjük, ez az ún. kamera obscura. Egy átlátszatlan papíron egy tűhegynyi lyukat szúrunk. Ezen keresztül fél-egy méter távolságban fehér lapra kivetíthetjük a Nap apró képet. A módszert a fogyatkozás részleges fázisa alatt alkalmazhatjuk. Hasonló jelenség figyelhető meg a fák árnyékában, ahol a levelek alkotta kis lyukakon át vetül a napkép a földre .A fogyatkozás távcsöves megfigyelésekor nagyon körültekintőnek kell lenni. Csak megbízható forrásból beszerzett objektív szűrőt használjunk, melyet erősen rögzítsünk az objektívre, nehogy valaki véletlenül lelökje. Biztonságosabb, ha a Nap képét egy papírlapra vetítjük, melyet a távcső okulárja mögé helyezük 30-50 cm-el. A kivetítéshez ragasztott lencsékből álló okulárt ne használjunk, és próbáljuk megelőzni, hogy a távcső túlságosan átmelegedjen. Szerencsére a fogyatkozás leglátványosabb időszakának, a totalitásnak a megfigyeléséhez semmilyen szűrő nem szükséges. Amikor a Hold teljesen eltakarta a napkorongot, szamadszemmel, vagy távcsővel is nyugodtan vizsgálhatjuk a Nap környékét, és a különböző jelenségeket. Egyetlen dologra figyeljünk: ha távcsővel vizsgáljuk a Hold pereme melletti látnivalókat, a teljesség vége előtt több másodperccel fejezzük be a nézelődést. A Hold korongja mögül elővillanó Nap a távcsőben egy töredék másodperc alatt megvakíthat bennünket!
Hogyan figyeljük a napfogyatkozást?
A részleges és a teljes napfogyatkozás alatt törekedjünk arra, hogy minél több látnivalót figyeljünk meg. A teljesség fázisa előtt szűrővel a Nap fogyását, szabadszemmel a táj változását követhetjük. A legtöbb érdekesség a totalitás rövid ideje alatt látható. Ilyenkor érdemes észnél lenni, ugyanis könnyen elhalaszthatunk néhány ritka jelenséget. Érdemes ösztönösen “körbe pillantani” magunk körül. Azaz figyeljük meg a Nap helyén mutatkozó sötét foltot, és a látványos napkoronát. Ha kézi távcsövünk van, azzal is vizsgáljuk meg a napkoronát, esetleg a Nap peremén látható protuberanciákat (a Nap felszíne felett lebegő gázhidakat – látsd a felvételen!), ha éppen szerencsénk lesz és látszik majd ilyen. Szabadszemmel tekintsünk körbe az égen, keressük meg a fényesebb bolygókat és csillagokat. Nézzünk körül a horizonton, lássuk meg a látóhatáron ülő sárgás-vöröses sávot. Emellett nézzük meg a táj fényviszonyait, és a fülünket sem árt kinyitni. A növény- és az állatvilág különös módon reagál a fogyatkozásra, azt hiszik ugyanis, hogy eljött az éjszaka.
Mit láthatunk a napfogyatkozáskor?
A részleges fogyatkozás
Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás részleges fázissal kezdődött . Ilyenkor a Hold a napkorong jobb oldali, azaz nyugat felé eső peremére kezd “rákúszni”. Eleinte egy apró “horpadás” formájában látszik a jelenség. Szabad szemmel — megfelelő szűrővel — ez az előrejelzett időpont után néhány perccel vehető észre. A részleges fázis kb. másfél órán át tart a teljességig. Ezalatt eleinte igen lassan telnek a percek, miközben a Nap fokozatosan közelít a sarló alakhoz. A teljesség közeledtével az ég kékje lassan sötétedni kezd, megváltoznak a fényviszonyok, változik a táj színe, megvilágítása. A teljesség előtt kb. negyed órával a nyugati égrész láthatóan sötétebb, mint a keleti. Nyugatról közeledik a holdárnyék, melynek sötét tömege egyre mélyebb színt okoz nyugat felé. Érdemes rendszeresen körülpillantani, megvizsgálni a táj és az ég látványát. A totalitás felé közeledve a nyugati égrész sötétedése egyre feltűnőbb lesz. Lassan a Nap körül is sötétebb lesz az ég — pedig a keskeny napsarló még mindig vakítóan fényes.
A teljes fogyatkozás előtti másodpercek
A teljes fogyatkozás kezdete előtti felgyorsulnak az események, az égbolt egyre gyorsabban sötétedik. Ha szerencsénk és megfelelő kilátásunk van, a teljesség előtti percekben megpillanthatjuk a felszínen a nyugat felől közeledő óriási holdárnyékot. Az utolsó másodpercekben — megfelelő körülmények esetén — a Föld felszínén hullámzó sávok jelenhetnek meg, melyek egy napsütötte medence alján látható hullámzó fénysávokra emlékeztetnek. Ezeket az árnyéksávoknak nevezett képződményeket a légköri turbulenciák, hullámzások okozzák, melyek ide-oda fókuszálják a napsarló képét.
Az utolsó másodpercekben a Napból maradt keskeny sarló is több darabra szakad. Ennek az az oka, hogy a Hold felszíne egyenetlen, így a Hold peremén mutatkozó hegyek, völgyek több részre osztják a keskeny napsarlót. Ezt nevezik Baily-féle gyöngyfüzérnek. Megjelenése nagyon gyorsan változik, az utolsó pillanatban csak a legmélyebb völgyön süt át a Nap fénye, csak ez látszik a napkorongból. Ezt nevezik gyémántgyűrűnek.
A totalitás
A totalitás a teljes fogyatkozás időtartama. Ekkor a Hold teljesen eltakarja a napkorongot, így szűrő nélkül figyelhetjük a jelenségeket. Az égbolt elsötétül, de nem teljesen. Láthatóvá válik a Naphoz közeli Merkúr és Vénusz, esetleg északnyugaton, alacsonyabban a Szaturnuszt is megpillanthatjuk. Emellett feltűnik néhány az égbolt legfényesebb csillagai közül. Érdemes a horizonton is körbetekinteni. Körös körül, a látóhatár felett világos, sárgás-vöröses sávot látunk. Ez a légkörnek a holdárnyékon kívüli része, amely már kap napfényt. A fogyatkozás egyik leglátványosabb eleme a Nap helye, mely teljesen sötét. Ez a Hold árnyékos oldala, mely ilyenkor nem kap napfényt. Ritkán halvány fényben derengve néhány alakzata kivehető.
Ezt nevezik hamuszürke fénynek, mely a Föld légköréről a Hold árnyékos oldalára, majd onnan ismét a Földre verődő fénytől keletkezik. Rendkívüli a napkorona látványa. Ez egy halvány, általában szálas szerkezetet mutató, gyöngyházszínű — azaz néha több, nehezen meghatározható színben pompázó — képződmény, mely sugár alakban veszi körül a Napot. Ez a Nap ritka külső légköre, melynek anyaga napszélként folyamatosan áramlik ki a bolygóközi térbe. A Nap mágneses erővonalai mentén gyakran szálas szerkezetet figyelhetünk meg a napkoronában. A totalitás kezdetekor a Nap keleti, azaz baloldali peremén távcsőben — szerencsés esetben szabad szemmel is láthatóan — néhány piros folt is feltűnik. Ezek az ún. protuberanciák, melyek hatalmas méretű, akár a Földnél is sokkal nagyobb lebegő gázhidak. Anyagukat a Nap felszíne felett, a kiemelkedő mágneses erővonalak tartják lebegő állapotban. Protuberanciák a totalitás vége felé a nyugati, azaz a jobboldali részen látszanak inkább. Nehéz megfigyelni, de kedvező esetben megpillanthatjuk a Nap légkörének a fotoszféra feletti “vékony” vöröses rétegét, a kromoszférát. Észrevételére a totalitás végén, a napkorong előbukkanása előtti pillanatban van esély.
A totalitás alatt általában több fokot esik a hőmérséklet, gyakran feltámad a szél, és hirtelen feltűnően csönd lesz. Mind az állatok, mind az emberek szokatlanul viselkednek. A táj elsötétedik, de nem annyira, hogy a tárgyakat ne ismerjük fel. Az égbolt látványa a horizonton körbefutó fénylő sávtól, a gyenge fényű napkoronától, és a sötét Holdtól sejtelmessé válik.
A teljes napfogyatkozás után
A teljes fogyatkozás végeztével a Hold nyugati, azaz a jobboldali peremen vakító villanással előbukkan a napkorong. A Hold egyenetlen pereme miatt több részletben jelenik meg, melyek gyorsan összeolvadnak. A kivillanó napkorong a látványos totalitás végét jelenti, gyakran mégis ujjongással üdvözli a tömeg a Nap “újjászületését”. A totalitás után a korábban említett eseményeket figyelhetjük meg, csak fordított sorrendben…
Földrajz érettségi tételek Címkék: Csillagászat
márc 01
Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben 9 nagybolygó található: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A bolygóknak nincs saját fényük, csak a Nap fényét tükrözik vissza. Kétféle mozgás jellemző rájuk: ellipszis alakú pályán, azonos irányba keringenek a Nap körül, és a saját tengelyük körül forognak. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál nagyobb távolságot kell befutnia. A tengely körüli forgás időtartama minden bolygó egyedi sajátossága. A bolygók többsége a Földdel azonos – direkt – irányú forgást végez. Kivételt a Vénusz és az Uránusz, amelyek ellentétes – retrográd – irányban forognak. A bolygókat két csoportba osztjuk. Vannak a Föld-típusú – Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Plútó – és a Jupiter-típusú – Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz – bolygók.
A Föld-típusúak kisebb átmérőjű, de nagyobb sűrűségű bolygók. Kőzetbolygóknak is nevezzük őket, mivel van szilárd felszínük, ami határozottan elválik a légkörüktől A Jupiter-típusú bolygók nagyobb átmérőjű, de kisebb sűrűségű égitestek. Nincs szilárd felszínük. Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A bolygók holdjai egyszerre forognak a tengelyük körül, keringenek bolygók körül, a bolygókkal együtt pedig Nap körül.
A belső bolygók holdjait kőzetholdaknak, a távollakat vízjég- és kőzetholdaknak nevezik. Döntő többségüknek nincs légköre. Az üstökösök a Naprendszerben időnként feltűnő égitestek, a Nap körül keringenek és csak napközelben láthatók. Egy üstökös három részből áll: magból, kómából vagy üstökből és csóvából. Pályájuk alapján az üstökösök lehetnek rövid periódusúak (100 évnél kevesebb), és hosszú periódusúak (több száz év után térnek vissza). Naprendszerünkben kb. 100 milliárd üstökös kering a Nap körül. Az életkoruk korlátozott, elpusztulhatnak, széthullhatnak. Pusztulásukat meteorhullás is jelzi. A meteorok többsége még a Föld légkörében elég. Azokat, amelyek elérik a földfelszínt, meteoritoknak nevezzük. A meteoritoknak három fő típusuk ismert: vasmeteoritok, kő-vas meteoritok és kőmeteoritok.
A csillagok olyan izzó gázgömbből álló égitestek, amelyek fényt és más energiát sugároznak szét a világegyetem minden része felé. Távolságukat fényévvel mérik, ez az a távolság, amit a fény 1 év alatt tesz meg. Ez kerekítve 9,5 billió km. A Napon túli csillagok közül a legközelebbi a Proxima Centauri, amelynek távolsága 4,3 fényév. A csillagok fényereje méretük, tömegük és hőmérsékletük szerint különbözik. A nem állandó fényerejű csillagokat változócsillagoknak nevezzük. Ilyenek például a nóvák és a szupernóvák.
A csillagok nem rendszertelenül szétszórva, hanem csillagrendszerekben csoportosulva helyezkednek el. Fölünk a spirális alakú Tejút vagy Galaxis csillagrendszerben található. A Tejút egyik végétől a másikig 100 000 év alatt jut el a fény.
A bolygók:
- 1. Merkúr: (római mitológia – istenek hírnöke)
Felszíne: kráterek, síkságok
Légkör: nem jelentős
Hőmérséklet: 330-480°C
Forgás: 59 nap, direkt
- 2. Vénusz: (római mitológia, szépség, szerelem istennője)
Felszíne: kráterek, síkságok, vulkánok
Légkör: CO2, H2O (üvegházhatás)
Hőmérséklet: 480°C
Forgás: 243 nap, retográd
- 3. Föld
- 4. Mars: (háború istene)
Felszíne: kráterek, síkságok, vörös színű
25 km magas hegy (Mons Olympos)
Légkör: CO2, H2O
Forgás: 24 óra, direkt
Holdak: 2
- 5. Jupiter: (római főisten) (1320db Föld, Fényes)
Légkör: H2, sávos szerkezet, Nagy Vörös Folt
Holdak: 16, Callisto, Europa, Ganymede – Gyűrűrendszer
- 6. Szaturnusz: (római mitológia, idő istene)
Légkör: N, H2, sávos szerkezet
Holdak: 17, Titan – Gyűrűrendszer
- 7. Uránusz: (római mitológia, ég istene) (1781, William Herschel) (Zöld színű)
Holdak: 16, Titania – Gyűrűrendszer
Forgás: retográd
- 8. Neptunusz: (római mitológia, tenger istene) (Szélviharok, Nagy Sötét folt)
Holdak: 8, Triton
- 9. Plútó: (1930)
Holdak: 1
B – Magyarország földtörténete
Felszínét nagy vastagságban üledékrétegek borítják, a medencejellegéből következően. Hazánk mélyszerkezete azonban különleges, egymással majdnem párhuzamos, kristályos és üledékes kőzetsávokból épülnek fel. Az ÉK-DNy-i vonalú törésrendszer két kéregdarabra osztja a medencealjzat (É: déli félgömbről való afrikai, D: eurázsiai). A 1kőzetlemezek ütközését lemezalábukás és andezites vulkánosság kísért, ekkor kezdődött a kárpáti hegységkeret emelkedése és a medencebelső süllyedése.
Előidő: legidősebb kőzetek
Kristályso palák (Alföld mélyén)
Óidő: Szilur: csillámpalák -> Soproni-hegység
Karbon: gránit -> Velencei-hegység, Mórágyi-hegység
Perm: vörös homokkő -> Mecsek, Balaton-felvidék
Középidő: Jura: mészkő -> Bükk
Triász: dolomit -> Aggtelek
vasérc -> Rudabánya
Kréta: bauxit -> Dunántúli-középhegység
barnakőszén -> Ajka
dolomit -> villányi-hegység
feketekőszén, mészkő -> Mecsek
Tisia elmélet (Princz Gyula, 1920 körül)
A Tisia elmélet szerint egy délről jövő kőzetlemez (Tisia) az európai elá bukott, és ez emelte ki az európai-hegységrendszer tagjait.
???????????????????????????????????? ????????????????????????????????????
C – A térképek csoportosítása jelrendszerük alapján
1. Síkrajz: vízrajz, települések, vasutak, vezetékek, növények, határok ábrázolása
2. Domborzati rajz:
a) Színek: (barna, zöld, kék): a magasság és a tengermélység növekedést ábrázolják. Minél magasabb a hegy vagy minél mélyebb a tenger, annál sötétebb színt használnak. A szintvonalak közti részt festik ki.
b) Árnyékolás: a térkép domborzatrajzait árnyékolással szemléletesebbé lehet tenni. Mivel ha csak árnyékolunk, a magasság és a lejtés nem egyértelmű, ezért gyakran kombinálják a szintvonalas vagy színfokozatos ábrázolással. (Az árnyékot vető domborzatra a fényforrás szöge 45°)
c) Szintvonalak: Szintvonalnak az azonos tengerszint-feletti magasságokat összekötő, önmagába visszatérő barna színű görbe vonalakat hívjuk. Meredekebb domborzaton sűrűbben, enyhébben emelkedőn ritkábban helyezkednek el. Alapszintvonalak 5-10 méterenként, minden ötödiket megvastagítják. Az eséstüske a lejtés irányába mutat.
d) Csíkozásos módszer
3. Névrajz: domborzati elemek, vizek, települések, területek neveit és adatait tartalmazza.
Felmérési térkép:
¨ Topográfiai
¨ Általános, Földrajzi (atlasz 18-19. old.)
¨ Helyrajzi (ez nemtommilyen de nagyvalószínűséggel pontolyan…)
¨ Vízrajzi (54-55)
Tematikus térképek (szaktérképek):
¨ Gazdasági (34-35)
¨ Növényzeti (61/b)
¨ Úti (autós) (ilyet nem találtam az atlaszban)
¨ Barlang (meg ilyet se, de szerintem adja magát)
¨ Vallási
¨ Időjárási
¨ Szerkezet – morfológiai térkép
Egyéb:
¨ Dombortérkép
¨ Földgömb
¨ Éggömb
¨ Csillagtérkép
¨ Turista
¨ Autós
¨ Információs (ahol leírják, hogy egy faluban melyik templomot nézd meg, és hogy juss, oda úgy, hogy előtte meglátogatod a környék egyetlen és felújított ó-reneszánsz-barokk vízköpőjét)
Közös jellemzők:
Atlaszokban vannak (ehe ehe)
Saját, speciális, minden térképre jellemző jelrendszer (ún. jelkulcsban feltüntetve)
A jelek lehetnek alaprajz szerint ábrázoltak (város), meghatározott alakúak (vasút), és magyarázójelek (feliratok)
A síkrajzú térképek a természetes és mesterséges tereptárgyakat jelekkel ábrázolja (forrás, kút, út…)
A domborzatot többféleképpen rajzolhatják: Színfokozatos (kék-zöld-barna), szintvonalas, árnyékolt (általában együtt az előbbiek valamelyikével)
à (bővebb felvilágosítás és ábrás magyarázat az atlasz 2. oldalán)
Méretarány: az a kicsinyítési arány, amely megmutatja, hogy a térképen az egy centiméter a valóságban mennyi centiméter (1: 100 000, tehát 1cm = 100 000 cm, vagyis 1 km)
Nagy méretarányú, részletes térkép 1: 500 – 100 000
Közepes méretarányú: 1: 100 001 – 500 000
Kis méretarányú: 1: 500 001 – 200 000 000
Kétféle hálózat fordulhat elő a térképeken egy olyan keresőháló, amely általában A betűnél kezdődik és pontott van vége, illetve egy földrajzi fokhálózat [északi szélesség, keleti hosszúság satöbbi].
Megjegyzés:
• a keresőháló turistatérképeken mérésekre is alkalmas, egy kocka általában megegyezik egy négyzetkilométer területtel (tehát egy éle egy kilométer…)
• szintvonal: az azonos tengerszint feletti magasságú helyek pontjait összekötő, önmagába visszatérő görbe. (alap és főszintvonalak)
• Atlasz := Steifel földrajzi atlasz, az a nagy kék meg zöld…
• Szerencsére a méretarány szerinti beosztás mindenhol másféle
Földrajz érettségi tételek Címkék: Csillagászat
ápr 23
– a légnyomás:
– a vízszintes felszín 1cm2-ére nehezedő levegőoszlop súlya
– állandóan változik:
– ha a helyben felmelegedő levegő felszáll, vagy melegebb levegő váltja fel felettünk a nehezebb hideg levegőt, a légnyomás csökken
– amikor a levegő lehűl, vagy hideg levegő érkezik a meleg levegő helyére, a légnyomás növekszik
– a légnyomás a magasság növekedésével is csökken
– az izobártérkép:
– ha az egyenlő légnyomású pontokat összekötjük, önmagukba visszatérő görbéket, izobárokat kapunk
– felhasználásukkal készíthetünk izobártérképet
– a szél
– keletkezése:
– a levegő különböző mértékű felmelegedése miatt légnyomáskülönbség
– emiatt légáramlás, légkörzés indul meg, mert a levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb felé áramlik
– a szél a Föld felszínével párhuzamosan áramló levegő mozgása
– a szelet arról a világtájról nevezzük, amerről fúj
– az eltérítő erő (a Föld forgásából származó erő) a szelek irányát is befolyásolja
– a súrlódási erő is módosíthatja az irányát
– 1 km felett, a szabad légkörben a szél mindig párhuzamosan fúj az izobárokkal
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– A Szovjetunió kialakulása és széthullása
– 1922 december 30: Oroszország és a többi szövetséges államból megalakul a Szovjetunió
– minden állami, vagy szövetkezeti tulajdon
– állami: KOLHOZ
– szövetkezeti: SZOLHOZ
– egypártrendszer kialakulása
– ‘20-as évek: önkényuralom (Sztálin)
– torz egyoldalú gazdaság
– a volt Szovjetunió soknemzetiségű ország
– ez idézi elő a széthullását
– 15 tagországra hullik szét
– 1991 decemberéig beszélhetünk Szovjetunióról
– a Szovjetunió utódállamai
– Oroszország – Moszkva
– Kazahsztán – Alma-Ata
– Ukrajna – Kijev
– Türkmenisztán – Ashabad
– Üzbegisztán – Taskent
– Belorusszia – Minszk
– Kirgizisztán – Pispek
– Tadzsigiszkán – Dusanbe
– Azerbajdzsán – Baku
– Grúzia – Tbiliszi
– Litvánia – Vilnius
– Lettország – Riga
– Észtország – Tallinn
– Moldávia – Chisinau
– Örményország – Jereván
– Oroszország gazdasága:
– kőolaj (VT I., 620 millió tonna), földgáz:
– Baku
– Perm
– Ufa
– Szamara
– szénlelőhelyek:
– Pecsora-medence
– Donyec-medence
– Szahalin
– Tomszk
– Novokuznyeck
– Kanszk
– vasérc:
– Kazahsztán területén (nem Oroszország)
– színesfém-készletek:
– Urál területén
– energia:
– vízenergia
– Oroszország mezőgazdasága:
– övezetes a nagy kiterjedés miatt
– tundra: rénszarvastenyésztés
– tajga: fa, papír, cellulóz
– erdős, átmeneti: búza, kukorica, árpa, rozs, cukorrépa
– szélsőségesen szf.: gyapot, datolya
– mediterrán: szőlő, gyümölcs, tea
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a tavak:
– a tó olyan nyílt állóvíz, amiből csak kis területet foglal el a vízi növényzet
– a legtöbb tómedence a jég felszínformáló munkájának eredménye
– fajtái:
– moréna-tó:
– a gleccserek végződésénél felhalmozódott moréna sáncainál duzzad fel
– pl.: Genfi-tó, Bodeni-tó, Garda-tó
– vetődéssel keletkezett:
– a vetődéssel keletkezett árokban gyülemlett össze
– pl.: Balaton, Velencei-tó
– hegyomlással vagy lávaömléssel keletkezett:
– ha a hegyomlás vagy a lávaömlés duzzasztja fel a folyóvizet
– pl.: az erdélyi Gyilkos-tó
– széllel keletkezett:
– a homokbuckák között megrekedő víz lefolyásának útját gyakran a szél gátolja el
– pl.: szegedi Fehér-tó
– az Alföldön a szél mélyítő munkája is sok tómedencét alakított ki
– csak később telnek meg talaj- és csapadékvízzel
– morotvatavak:
– a folyók levágott kanyarulatai
– a Tiszát kíséri sok ilyen tó
– pusztulásuk:
– ha a tóból kiömlő folyóvíz medre mélyen bevágódik, akkor az egész tavat lecsapolhatja
– ha az elpárolgó víz mennyisége tartósan fölülmúlja a tavat tápláló víz mennyiségét, akkor a tó kiszárad
– gyakran a folyó és a szél hordaléka tölti fel a tómedencét
– a feltöltődést siettetik a vízi növények
– először fertő
– mocsár
– láp
– gazdasági hasznuk:
– az édesvizű tavak jók haltenyésztésre
– kedvelt üdülő- és sporthelyek
– hajózás
– a pusztuló tavak nádja az építő- és a cellulózipar fontos anyaga
– a lefolyástalan tavak nagy sótartalma gazdasági érték
– folyószabályozás:
– partvédő művekkel
– sarkantyúk építése (megszűnteti a zátonyképződést)
– kanyarulatok átvágása
– a szerteágazó folyók mellékágainak levágása
– kotrás
– új meder kialakítása
– árvízvédelem:
– 4200 km hosszú töltés 2.4 millió hektár művelt területet véd
– belvízvédelem:
– a belvíz a síkságok mélyedéseiben felgyülemlett csapadékvízből és hóléből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származhat
– a káros belvíz csatornahálózattal vezethető le
– a vízellátás:
– ivóvíz:
– az ivóvízellátás a lakosság, az intézmények és az egyes iparágak minőségi vízigényét elégíti ki
– ásott kútàtalajvíz (gyakran egészségtelen)
– szivattyús- és artézi kutakàrétegvíz
– a folyók mellé épített városokban a part mentén épített csápos kutakban talajvizet gyűjtenek
– ahol nincs nagyobb felszíni vízfolyás ott a forrásvizet, a karsztvizet és a rétegvizet aknázzák ki
– az ipari vízellátás:
– az ipari víz folyókból, vagy tavakból szűrés és fertőtlenítés nélkül kiemelt nyersvíz
– a vízforgatás a már használt víz újrafelhasználását jelenti
– hűtésnek és tisztításnak kell megelőznie az ú. f.-t
– a hűtést hűtőtavakkal, hűtőtornyokkal végzik
– a víztárolás:
– hegy- és dombvidéken völgyzáró gátak építése
– síkságon gáttal körülvett síkvidéki tárolókkal valósítható meg
– kis gátakkal is nagy mennyiségű víz tárolható
– Magyarországon az öntözés és az ipari vízellátás teszi szükségessé
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– jellemzői:
– nyugati szelek uralma
– a csapadék szolgál megkülönböztetésül
– 3 kisebb öv:
– óceáni:
– jellemzők:
– enyhe tél
– hűvös nyár
– jelentős csapadék (600-1000 mm)
– a csapadék évi eloszlása egyenletes
– kicsi az évi hőingás
– szélrendszer:
– nyugati szél uralma
– természetes növénytakaró:
– bükkös
– keveredik fenyővel
– felszínformáló munkák:
– mállás
– vízháztartás:
– egyenletes a folyók vízjárása
– talajképződés:
– nagy a kilúgozás mértéke
– nagyfokú állattenyésztés
– pl.: Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux államok
– mérsékelten szárazföldi:
– jellemzők:
– csökken a csapadék mennyisége (400-800 mm)
– eloszlása egyeletlen
– maximumát a kora nyári hónapokban éri el
– nő az évi hőingás (meghaladja a 20°C-ot)
– hideg tél
– meleg nyár
– nyugati szelek uralma
– talajtípusa:
– barna erdőtalaj, de nincs kilúgozás
– természetes növénytakaró:
– tölgy
– felszínformáló munkák:
– aprózódás
– mállás
– pl.: Magyarország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Románia
– szárazföldi területek:
– jellemzők:
– tovább csökken a csapadék mennyisége (200-400 mm)
– hideg tél
– meleg nyár
– nő a hőingás
– természetes növénytakaró:
– füves puszták:
– Ázsia: sztyeppe
– Észak-Amerika: préri
– Dél-Amerika: pampa
– nyári időszak: pipacs
– talajtípusa:
– mezőségi feketeföld, csernozjom
– felszínformáló folyamatok:
– aprózódás (jelentős fagyhatású)
– pl.: belső ázsiai területek (Urálon túl)
– szélsőségesen szárazföldi:
– jellemzők:
– csapadék 250 mm alatt
– éghajlata mérsékelt övi sivatag
– nagyon nagy táv az óceánoktól és/vagy medencejelleg
– évi középhőmérséklet 0-15°C
– nagyon nagy hőingás
– felszínformáló folyamatok:
– aprózódás (fagyhatású)
– talaja:
– szürke (sivatagi, félsivatagi)
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– bányászata:
– ásványkincsekben gazdag
– a bányák más országok tulajdonában vannak
– VT. 1.5-2.0%
– a nyersanyagokat eladják
– fejletlen feldolgozóipar
– import: élelmiszer, és kész termékekàeladósodás
– bányászat:
– kőolaj:
– Algéria
– Líbia
– Nigéria
– arany:
– Dél-Afrikai Köztársaság (DAK)
– Zimbabwe
– gyémánt:
– DAK
– Zambia
– bauxit:
– Guinea
– Sierra Leone
– vasérc:
– Mauritánia
– DAK
– Líbia
– foszfát:
– Algéria
– Marokkó
– Tunézia
– DAK
– mezőgazdasága:
– kicsi a termőterületek aránya
– csak 6% a megművelt terület
– a mezőgazdasági művelés típusai:
– 1) nomád állattenyésztés
– a Szahara peremén vagy gyér füvű legelőkön
– kecske, juh, teve, szamár
– 2) hagyományos szárazművelésű
– egyenlítői öv
– kezdetleges önellátó szinten
– talajutánpótlás
– nincs trágyázás
– 3) ültetvényes gazdálkodás
– olcsó a munkaerő
– 66% dolgozik a mezőgazdaságban
– magasszintű termelés
– a világpiacra kerülnek
– élvezeti cikkek
– termékek:
– kakaó:
– Elefántcsontpart
– Nigéria
– Gána
– Guinea
– kávé:
– Etiópia
– Elefántcsontpart
– gyapot:
– Egyiptom
– Líbia
– Szudán
– oázisok
– búza, rizs:
– Egyiptom
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– éghajlata:
– 95%-a a trópusi övezetbe tartozik
– itt a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge
– hőmérséklet magas
– az Atlasz, az Etióp-magasföld, a Namib-sivatag, és a magasabb tengerszint
feletti magassá mindenhol az évi középhőmérséklet meghaladja a 25° C-ot
– egyenlítői öv:
– talaja:
– trópusi vörösföld
– természetes növénytakarója:
– esőerdő, őserdő
– például:
– Kongó-medence
– Guineai-partvidék
– Madagaszkár keleti része
– Szomália déli része
– távolodva:
– a csapadék csökken
– száraz évszakok hosszúsága nő à
à – átmeneti öv:
– talaja:
– vörösföld, trópusi feketeföld
– természetes növénytakarója:
– szavanna:
– erdős
– magányos fás
– cserjés-bozótos
– füves szavanna
– például:
– Szudán
– Madagaszkár nyugati része
– Szahara déli része
– távolodva: à
à – térítői öv:
– talaja:
– szürke sivatagi
– természetes növényzete:
– kis levélfelület
– szárazságtűrő
– mélybe nyúló gyökér
– például:
– Kalahári-sivatag
– Szahara
– Namib-sivatag (hűvös, csapadékos sivatag)
– 5%-a mediterrán és szubtrópusi
– talaja:
– terra rosa
– természetes növénytakaró:
– keménylombú erdők
– például (mediterrán):
– Fokváros
– Dél-Afrika nyugati része
– Atlasz előtere
– például (szubtrópusi monszun):
– Dél-Afrika keleti része
Földrajz érettségi tételek
Régebbi bejegyzések