Párizs környéki békék, Trianoni béke

Párizs környéki békék

1. Bev.

–     1919. jan. 18. Versailles

–     „4 nagy”: Clemenceau fr. min. eln., Lloyd George brit min. eln., Wilson USA elnök, Orlando olasz min. eln.

–     megtárgyalandó 5 nagy kérdés: No.; Osztrák-Magyar Mon.; Oro.; Török Birodalom; német gyarmatok

2. Nagyhatalmak céljai

–     Anglia: No. gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni; Európában gátolni Fro. túlzott megerősödését

–     Fro.: No. teljes körű és hosszútávú meggyengítése

–     Olo.: Mon-tól területek; Adriai-tenger beltengerré tétele

–     USA: Távol-keleti, dél-amerikai, szibériai területek


3. Németország – 1919. jún. 28. Versailles

Területi vált.

–     Elzász, Lotharingia (nehézipari övezet) Fro-hoz

–     Saar-vidék: 15 évig Népszövetség (tkp. Fro) fennhatósága alá; utána népszavazás dönt hovatartozásáról

–     Rajna balpartja teljesen, jobb partja 5 km-es körzetben: demilitarizálás

–     K-Pomeránia Lengyelo-nak ® No. kettészakad

–     Danzig szabad várossá válik

–     Dánia is kap területeket

Gazdasági következmények

–     1921 elejéig 20 milliárd DM jóvátétel

–     jóvátétel tejes összegét nem határozzák meg ® feszültségforrás

–     kereskedelmi hajóinak nagyrészét át kell adnia

–     összes gyarmatát elveszti

–     Benelux-államok, Dánia, Fro. számára szénszállítás

Katonai következmények

–     általános hadkötelezettség megszüntetése

–     német katonai haderő max. 100 e fő

–     nem lehet nehézfegyverzete

–     teljes német hadiflotta megszüntetése (Anglia követelésére)

No. ugyan meggyengül, mégis erős hatalom, potenciális ellenfél marad.

4. Ausztria – Saint Germain, 1919. szept. 10.

–     Habsburg-monarchia megszűnik

–     Trieszt, Isztria, Dél-Tirol elvesztése

–     Katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximálása)

–     Anschluß tilalma

5. Oroszo.

–     bolsevik Oroszországot nem fogadják el győztes hatalomnak; szovjet vezetést nem tekintik legitim kormánynak ® nem hívják meg béketárgyalásokra

–     nagyhatalmak belső erőviszonyok tisztázódására várnak

6. Törökország – Sévres, 1920. aug. 10.

–     területeit fölosztják; tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá vonják

–     Kemal pasa vezetésével eredményes honvédő háború ® 1923.: 1919-ben rájuk erőszakolt békeszerződés módosítása

–     1923.: köztársaság kikiáltása

7. Lengyelország

–     ismét független, önálló országgá válik

–     1918. nov.: Józef Pilsudski államfő

–     1921. márc.: megválasztott parlament elkészíti az új alkotmányt

–     megkapja K-Pomerániát ® kijut a tengerre

–     Mon-tól Galícia

–     Ny-i határok: német békeszerződés

–     K-i határ nem tisztázott ® 1920 ápr.: lengyel támadás Oro. ellen ® 1921. márc: rigai béke


8. Csehszlovákia

–     Cseh királyság ® régebbóta területi egység

–     Szlovákia ® eddig nem létezett; Mo. É-i része, Felvidék (D-i része színmagyar). Duna a határ ® kereskedelmi jelentőség

–     Szudéta-vidék: gazdag, szinte színnémet iparvidék

–     Kárpát-Ukrajna: Oro-é volt

soknemzetiségű állam

9. Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság (1929-től Jugoszlávia)

–     1929-től Jugoszlávia

–     Dszlávok politikáját szerb-horvát unió hívei határozzák meg

–     domináns nemzetiség: szerb, de nem jelentős fölény.

–     Mon-tól Horváto. (1100 óta Magyar Királyság önálló része volt)

Szerbia, Horváto., Szlovénia, Dalmácia, Bosznia-Hercegovina, Montenegro, Vajdaság + bácskai, bánsági területek

10. Románia

–     1916. bukaresti titkos szerződésben jelentős területeket ígérnek neki ® 1918-ban különbéke központi hatalmakkal ® szerződés érvényét veszti

–     1918. jan.: Besszarábia birtokba vétele Oro-tól

–     1918. vége: Erdély elfoglalása

–     1919 tavasza: K-Mo. elfoglalása

–     K-Bánság

–     D-Dobrudzsa Bulgáriától

soknemzetiségű, hatalmas, korábban nem ennyire nagy állam

11. Balti államok (Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország)

–     sorsuk párizsi békekonferenciától függetlenül alakul

–     1919: szovjet kormány elismeri függetlenségüket

Trianoni béke + hatása

1. 1920. jún. 4. Versailles – Apponyi Albert írja alá

–     Mo. területe 1/3-ára csökken

–     lakosság kb. felére csökken

–     elvesztjük: Felvidék, Erdély, Partium, Bánság, Bánát, Vajdaság, D-Baranya, Burgenland

–     3,3 m magyar kerül határokon túlra


2. Hatása

–     lakosság-, területvesztés

–     vasúti rendszer (körgyűrű) megsemmisítése

–     gazdasági egység szétverése: Mon gazdasága egységes volt ® ezt Trianon részekre szabdalja ® utódállamok: gazdasági nehézségek

–     pl. Mo. termelt búzát, malomipar Jugo-ban volt ® most nem tudjuk eladni, feldolgozni a búzát

–     nyersanyaglelőhely és feldolgozóipar szétválasztása

–     nemzeti trauma

megélhetési problémák. Alföldre Felvidékről jöttek betakarítás idején bérmunkások, ebből éltek egész évben. Most ők nem tudnak megélni, nálunk munkaerőhiány

vezető hatalmak: Ang, Fro.  Oro. kikerül politikából. Mon atomjaira hullik. No. meggyengült, de még mindig erős.


A Trianoni békeszerződés

1920. június 4. – Versailles-ban a trianoni palota tükörtermében írták alá.

A békében nem vették figyelembe a magyarok nézőpontját. Az új kormány, Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnökkel csak azért jött létre, hogy megkössék a szerződést.

Aláírta: Benárd Ágost, Drasche Lázár Alfréd

Területi rendelkezések:

Erdélyt Romániához (1,5 millió magyar)

Felvidéket Csehszlovákiához (1 millió magyar)

Bánát Nyugati részét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (fél millió magyar)

Keleti részét pedig Romániához

Bácskát, Muraközt, Dél-Baranyát a Szerb-Horvát Szlovén Királysághoz

Kárpátalját Csehszlovákiához.

Őrvidéket Ausztriához. (26 ezer magyar)

Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökent. (az ország 2/3-a)

Lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra.

3,3 milliómagyar került határon kívülre, ez a magyarság 1/3-a.

Az elcsatolt területek fele színmagyar település volt.

Katonai rendelkezések:

– 35 ezer főben maximálták a magyar hadsereget.

– Tankot, léghajót, repülőt nem hozhattak be az országba és nem is tarthatott Magyarország

– Magyarország, mivel a vesztes oldalon állt, 20 év alatt 200 millió arany koronát kellett fizetni

Gazdasági rendelkezések:

– Magyarország gazdasági erőforrásait is felhasználják arra, hogy a jóvátételt fizetni tudják.

– Bányák, vállalatok, vasútvonalak más országok területére kerültek.

A trianoni béke következményei a belpolitikában

Miniszterelnök: Teleky Pál (1920-21)  cél: rendteremtés

Korlátozni kívánta, mind a szélső jobb, mind a balt oldalt.

Numerus Clausus (=zárt szám) törvény: Az egyetemekre a nemzetiségek arányában veszik föl a hallgatókat . – a zsidók érdekeit sértette (jobb oldali nyomásra született meg a törvény)

Földreform Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárti politikus találta ki)

1 millió hold földet osztottak szét 300 ezer paraszt között, de nem volt sikeres, mert a megélhetéshez ez nagyon kevés volt.

1921 – Első királypuccs (IV. Károly jött vissza, tárgyalni kezdett Horthyval, de nem sikerült)

1921 – Kisantant létrejötte

Romnánia, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság magyar ellenes szövetsége. A franciák támogatták őket.

Miniszterelnök: Bethlen István (1921-31)

Voltak az országban olyan alakulatok, melyek nem nyugodtak bele Trianonba, ezért próbálták visszaszerezni az elcsatolt területeket = Rongyos Gárda

Behlen feladata volt ennek a felszámolása. Tárgyalt is Héjjas Ivánnal és Prónayval, akik ki is vonultak ezekről a területekről   pl: Őrvidék

Népszavazás Sopronban. – Hűség Városa

Második királypuccs

IV. Károly fegyveres erővel akarta átvenni a hatalmat = budaörsi csata. Itt a királypártiak és az egyetemisták csaptak össze, de a királypuccs újra sikertelen volt.

Ezek után immár harmadjára megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása. IV. Károly Madéra szigetére költözött.

Szomszédos országok és az uralmuk alá vont magyarság

Kisebbségvédelmi törvények születtek, melyek teljes jogú állampolgárságot, szabad anyanyelvhasználatot, kollektív jogokat hirdettek az oktatásd terén is. A Népszövetség védte a jogaikat. Mégis ez csak elméletben létezett, gyakorlatban nem siekrült megvalósítani.


A II. világháború utáni békeszerződések.

A II. világháborút lezáró békerendszer

Az ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kivánó konferencia 1946 nyarán ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerződésseket Párizsban 1947. február 10-én írta alá Magyarország, Finnország, Bulgária, Románia és Olaszország.

– A fenti országoknak jóvátétlt kell fizetniük

– Magyarország a trianoni határok közé szorult,  ezenfelül 3 község Csehszlovákiához került

– A Szovjetúnió 1940-es határaihoz térhrtett vissza

(Baltikum, volt finn területek), és ezeken kivül megkapta a Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, valamint volt lengyelországi területeket és Kelet-Poroszországot

– Olaszország elvesztette afrikai gyarmatait, Etiópia és Albánia független lett

– Fiume és az Isztriai-félsziget Jugoszláviáé lett

– Trieszt Olaszországé

– Ismét Romániáé lett a teljes Erdély, a Partium , a magyar Alfőld keleti része, de át kellett adnia a Szovjetúniónak Besszarábiát és Bukovinát

– Csehszlovákiától a Szovjetúnióhoz csatolták Kárpátalját

A békeszerződésekből kimaradtak a kisebbségi jogok védelmét garantáló cikkelyek.

Nem született békeszerződés Németországgal és Japánnal.


Az első világháború – Előzmények és események

Békejavaslatok:

–          a szovjet kormány békedekrétuma

–          Wilson 14 pontja

A békekonferenciát 1919. január 18-án Versailles-ban nyitották meg

–          27 állam vett részt a tárgyalásokon – a veszteseket nem hívták meg.

–          Az államokat 70 hivatalos delegátus, körülbelül ezer szakértő képviselte.

–          Vezető szerepet játszott a „tízek tanácsa” (az 5 nagyhatalom: az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán 2-2 képviselője).

–          Meghatározó személyiségek:

–          Clemenceau francia miniszterelnök

–          Lloyd George brit miniszterelnök

–          Wilson, az USA elnöke

–          Orlando olasz miniszterelnök

A nagyhatalmak céljai

–          Anglia: Németország gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni, Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését.

–          Franciaország: Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése.

–          Olaszország: területeket akart a Monarchiától

–          az Adriai-tengert „beltengerré” kívánta tenni.

–          USA: Távol-keleti, dél-amerikai, szibériai területeken volt érdekelt.

Németország – Versailles, 1919. június 28.

–          Elzász-Lotaringia Franciaországé lett.

–          A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték.

–          A Rajna-vidék bal partját teljesen, jobb partját 50 km-es sávban demilitarizálták.

–          Danzig (Gdansk) szabad város lett.

–          A hadsereget 100 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást.

–          Át kellett adni a német hadiflottát.

–          Hadisarcot kellett fizetniük a németeknek (1921-ben a jóvátétel összegét 132 millió aranymárkában szabták meg).

–          Elvesztette minden gyarmatát

Ausztria – Saint Germain, 1919. szeptember 10.

–          Megszűnt a Habsburg-monarchia.

–          Trieszt, Isztria, Dél Tirol elvesztése.

–          Katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximálása).

–          Németországgal való egyesülés (Anschluss) tilalma.

Magyarország – Trianon, 1920. június 4.

–          békedelegáció vezetője: Apponyi Albert (Bethlen István, Teleki Pál)

–          Magyarország területének és lakosságának 2/3-át elveszti

–          Felvidék, Kárpátalja – Csehszlovákia

–          Partium, Erdély, Bánát egy része – Románia

–          D-vidék – Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

–          határon túlra több mint 3 millió magyar kerül

–          a hadsereget 35 ezer főben maximalizálták

Törökország – Sévres, 1920. augusztus 10.

–          területének 3/4-ét elveszti

–          a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték

„Orosz kérdés”

–          Wilson 6. pontja értelmében „minden nemzet maga dönt politikai fejlődéséről”.

–          A bolsevik Oroszországot nem fogadták el győztes hatalomnak, a szovjet vezetést nem tekintették legitim, demokratikus kormánynak, így nem hívták meg a béketárgyalásokra. A belső erőviszonyok tisztázódására vártak a nagyhatalmak.

Új államok

–          Lengyelország ismét egységes, szabad állam lett, jelentős területeket kapott a Német Császárságtól, megkapta továbbá Galícia, Bukovina egyes területeit, egyes orosz birodalmi területeket.

–          Csehszlovákia: Csehország és Szlovákia politikai egysége. Megkapta a Felvidéket, a Szudéta-vidéket és Kárpátalját.

–          Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – 1929-től Jugoszlávia.

–          Románia: bővült Erdéllyel + a Partiummal + bánáti + kelet-alföldi területekkel, továbbá Besszarábia, Bukovina, Dél-Dobrudzsa területeivel.