Pénzügyi piacok fajtái. Tőzsde, tőzsdei ügyletek fajtái. Opciós ügylet.

Pénzügyi piacok

A pénzpiacon rövid lejáratra keresnek, kínálnak pénzt, pénzügyi eszközöket.

Tőkepiac: egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, kínálnak pénzügyi eszközöket.

Elsődleges értékpapírpiac: az újonnan kibocsátott értékpapírokat forgalmazzák.

Másodlagos értékpapírpiac: kibocsátott értékpapírok átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása.

Tőzsde

Olyan sajátos piac, ahol:

–         meghatározott árukat

–         meghatározott időben

–         szigorú eljárási szabályok szerint

–         meghatározott személyek adhatnak, vehetnek.

Tőzsdei árfolyamok: a tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árak.

–         hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára.

–         nem hivatalos: olyan áruk ára, amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötöttek.

–         tényleges: az az árfolyam, amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt

–         névleges: számított árfolyam

  • prompt: az azonnal esedékes adásvétel során elfogadott ár
  • termin: a határidős tőzsdei ügylet során kialakult ár

–         nyitó: a tőzsde nyitásakor rögzített árfolyam

–         záró: a tőzsdenap végén rögzített árfolyam

–         kínálati: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni

–         keresleti: megmutatja, hogy milyen árfolyamon lehet eladni.

Tőzsdei ügyletek

Forward ügylet: olyan határidős ügylet, amelyet a tőzsdén kívüli piacon kötnek. A szerződő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni.

Futures ügylet: jogilag kötelező határidős ügylet. A szerződésben az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű, és minőségű tőzsdei árut, meghatározott napon, meghatározott áron átad, vagy átvesz.

Opciós ügylet: jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban meghatározott árura határidős ügyletet kössön az opció kötelezettjével.

Opciós ügylet

Fogalma: más féltől vásárolt jog értékpapír, deviza eladására, vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi időpontban, meghatározott áron.

Vételi opció: jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama emelkedni fog. A vételi opció vevője nem köteles vásárolni, az eladója pedig köteles eladni, ha a vevő él az opciós joggal.

Eladási opció: jogosultja az eladó, kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama csökkenni fog.

Részvény vételi opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan.

–         kötési árfolyam: az az ár, amelyen az opció lejáratakor vételi opció esetén a vevő jogosult vásárolni

–         lejárati árfolyam: az opció lejártakor az opció tárgyát képező termék azonnali árfolyama

–         opciós díj: annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője a szerződéstől elálljon akkor, ha az opció tárgyát képező termék ára számára kedvezőtlenül alakul.

Részvény eladási opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan.


Tőzsdei alapfogalmak, a tőzsdei ügyletek típusai. A határidős ügyletek jellemzői. Opciós ügyletek. Hivatalos és nem hivatalos részvényindexek.

A tőzsde kialakulása, fogalma, típusai

A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.

A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:

  • Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
  • Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.

Az árutőzsdék lehetnek általános árutőzsdék és speciális árutőzsdék. Az értéktőzsde is lehet általános és speciális jellegű. A speciális értéktőzsdéken belül megkülönböztetünk deviza-, nemesfém- és értékpapírtőzsdét.

1990. március 1-jén lépett hatályba az értékpapírpiacokról és a tőzsdéről szóló törvény, s 1990. június 21-én nyitották meg újra hivatalosan a Budapest Értéktőzsdét (BÉT).

A legfontosabb tőzsdei kifejezések, ügylettípusok

Ha a tőzsdén általános árfolyam emelkedés zajlik le, ezt a jelenséget hausse-nak nevezzük. Ezzel ellentétes jelenség a baisse.

A tőzsdei ügyletkötéseket a tőzsdeügynökök hajtják végre. A tőzsdeügynök lehet hivatalos ügynök (bróker), aki csak ügyfelei megbízása alapján köthet ügyleteket, s lehet szabad ügynök (dealer), aki saját számlájára is köthet ügyletet.

A tőzsdei megbízás szólhat:

  • Időszakra, amely vagy egy adott időpontig terjedő időszakot jelent, vagy visszavonásig.
  • Időpontra.

Tőzsdei kereskedések

Nyílt kikiáltás. Kézjelekkel és hangos szóval kötik az ügyleteket. Kétoldalú jegyzés. Ez esetben az ügynök összegyűjti az ajánlatokat, majd ezt követően kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot tévő partnert, s közli vele eladási, vagy vételi szándékának volumenét.

A tőzsdén alkalmazott szabványosított szerződésmintát kontraktusnak nevezzük. A BÉT részvényindexének rövidítése a BUX. Egy elméleti piaci portfoliót képvisel. A BUX az indexkosárban szereplő részvénytársaságok piaci értékének változásait tükrözi.

Az értéktőzsdén lebonyolódó ügyleteket azonnali (prompt) és határidős (termin) kategóriába lehet besorolni. Az azonnali ügyletek esetében a teljesítés az ügyletkötés után rövid időn belül megtörténik.

A határidős ügyletek lehetnek:

  1. a. Jövőbeni időpontra vonatkozó adásvételi megállapodások (forward és futures ügyletek).
  2. b. Opciós (jogszerzési ügyletek).

Nyílt pozíciónak tekintjük, ha valakinek ár-, árfolyam- vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze, vagy forrása van.  A nyílt pozíció lehet rövid és lehet hosszú.

A rövid pozíció (vételi szándék) fenntartója árfolyamcsökkenésre számít, amikor is olcsóbban juthat a kívánt eszközhöz, s természetesen árfolyam emelkedéstől tart.

A forward ügyletek a hagyományos bankközi devizapiacot fedik le. A bankok távközlési eszközök segítségével kötik egymással ezen ügyleteket. A futures ügylet kifejezetten tőzsdei ügylet. Jogilag kötelező határidős tőzsdei adásvételi szerződések, előre meghatározott mennyiségű és minőségű áru egy meghatározott jövőbeni napon történő átadásra és átvételére, előre megállapodott áron.

A forward ügyletek esetében a szerződő felek közvetlenül egymással kereskednek, míg a futures ügyleteket ügynökök közbeiktatásával kötik.

Az opciós ügyletek esetén az opciók vásárlója csak jogot szerez anélkül, hogy bármiféle kötelezettséget kellene vállalnia.

Az opciós ügyleteknek két változatát ismerjük:

  • Vételi (call) opció vásárlója nyilván csak akkor érvényesíti vásárlási jogát (akkor hívja le az opciót), ha lejáratkor az azonnali árfolyam magasabb lesz a kötési árfolyamnál. A vételi opció vásárlója az általa fizetett opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy egy meghatározott árut előre megállapított árfolyamon megvásároljon.
  • Az eladási (put) opció vevője akkor fog élni eladási jogával, ha a tőzsdei azonnali árfolyam alacsonyabb lesz, mint a kötési árfolyam. Az eladási opció vásárlója az opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhatja el az opció tárgyát képező árut az opció kiírójának.

A határidős ügyletek révén a fedezeti ügyletkötő csökkenteni igyekszik a kockázatát, a spekuláns hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb haszon reményében, míg az arbitrazsőr kockázatmentes nyereség elérésére törekszik.

A fedezeti ügyletkötők arra törekednek, hogy nyitott pozíciókat valamilyen határidős ellenügylet segítségével zárják. A spekulánsok ezzel szemben hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni a határidős ügyletekkel a nagyobb haszon reményében. A spekulánsok lehetnek: árfolyam-emelkedésre számító, valamint árfolyam-csökkenésre számító spekulánsok.

Az arbitrazsőrök a kamatlábak, ill. az árfolyamok eltérését kihasználva igyekszenek kockázatmentes nyereségre szert tenni. Az arbitrázs-ügyletek fogalmát úgy lehetne definiálni, hogy olyan ügyletek, amelyek a különböző (földrajzilag eltérő) piacokon mutatkozó ár, árfolyam, ill. kamat különbségek kihasználásával érnek el relatíve kockázatmentes nyereséget.


A pénzügyi piacok fogalma, csoportosítása. Az értékpapírpiacok értelmezése, típusai

A pénzügyi piacok fogalom magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét. Azokat a pénzügyi piacokat, amelyeken a pénzügyi eszközök rövid lejáratra cserélnek gazdát, pénzpiacoknak, amelyeken pedig hosszabb lejáratra, tőkepiacoknak nevezzük.

A pénzpiacok főbb jellemzői:

  • A pénzpiacokon azok az egyének és intézmények találkozhatnak, akik, vagy amelyek átmenetileg felesleges pénzösszegekkel rendelkeznek.
  • A pénzpiacok elsősorban az üzleti szféra és a kormányzat számára biztosítják, hogy folyamatos likviditásukat fenntarthassák.
  • A pénzpiacok alapvető funkciója a cégek forgótőke szükségletének finanszírozására, ill. a költségvetés folyó bevételei és kiadásai közötti szinkronhiány áthidalása.
  • A pénzpiacokon megjelenő kölcsönök és értékpapírok általában nagy összegűek, ezért a pénzpiacokat gyakran nevezik „nagybani piacoknak” is.

A tőkepiacok főbb jellemzői:

  • A tőkepiacok a vállalkozások, a költségvetés és a háztartások hosszú lejáratú befektetéseinek finanszírozását teszik lehetővé.
  • A tőkepiacokon a kis töredék megtakarításoktól a hatalmas összegekig bármilyen nagyságú pénzek adás-vétel tárgyát képezhetik. A tőkepiacokon tehát nagybani és kicsinybeni kereskedelem egyaránt zajlik.

A pénzügyi piacokon fellelhető értékpapírok különböznek egymástól:

– névértékben,             – lejáratban,                – likviditásban,            – kockázatban.

Közvetlen finanszírozás: A megtakarító és a megtakarítás iránt igényt támasztó igényei megfelelnek egymásnak, találkozásukat csak gyorsítani, és biztonságosabbá tenni szükséges.

Közvetett finanszírozás: A megtakarításokat egy közbenső intézménynek össze kell gyűjtenie és nagyságrendjében, lejáratában, kockázatában és likviditásában átalakítva kell továbbadni a megtakarítás végső felhasználójának.

A pénzpiacon a pénzek cseréje az alábbi közvetítő szerepet betöltő eszközök segítségével bonyolódik:

  • rövid lejáratú betétek és hitelek,
  • rövid lejáratú állami értékpapírok,
  • váltók,
  • egyéb rövid lejáratú értékpapírok.

A tőkepiacok eszköztárába a következő eszközök tartoznak:

  • hosszú lejáratú hitelek és betétek,
  • kötvények,
  • részvények,
  • záloglevelek,
  • egyéb hosszú lejáratú értékpapírok.

A nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak, ezen belül a nemzetközi pénzpiacot eurodollár piacnak, a nemzetközi tőkepiacot pedig eurokötvény piacnak szokták nevezni.

A pénzügyi piacok egyéb csoportosítása:

  • Nyílt és zárt piacok. A nyílt piacokon a pénzügyi eszközök nyilvános kibocsátás keretében kerülnek forgalomba. A zárt piacokon ezzel szemben a kibocsátások csak egy kiválasztott befektetői kört érintenek. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint akkor beszélünk, nyílt kibocsátásról, ha a kibocsátással megcélzott befektetők száma meghaladja a 35-öt.
  • Elsődleges és másodlagos piacok. A elsődleges piacokon a pénzügyi eszközök kibocsátása, első értékesítése történik, vagyis ezen a piacon gyakorlatilag új értékpapírok kerülnek forgalomba. Ezzel szemben a másodlagos piac a már korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását jelenti. A másodlagos piac főbb funkciói: megteremti a befektetések likviditását, összehangolja a különböző lejáratú megtakarításokat és pénzigényeket, információkat szolgáltat a befektetőknek, és a kibocsátóknak.
  • Azonnali és határidős piacok. Az azonnali piacokon kötött szerződések azonnali teljesítésre vonatkoznak. A határidős piacokon ezzel szemben a jelenben kötött adásvételi szerződésben valamilyen jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg.

Az értékpapírpiacok

Értékpapírpiacnak nevezzük az értékpapírok iránti kereslet és kínálat találkozási helyét. Az értékpapírpiac szerves részét képezi mind a pénz-, mind a tőkepiacnak, de nem fedi le teljesen egyiket sem, ugyanakkor tágabb értelmezésű is ezeknél a piacoknál.

Az értékpapírpiacokat is több szempontból lehet csoportosítani:

  • Az értékpapír típusa alapján részvénypiacot, kötvénypiacot, stb.
  • Értékpapír kibocsátója alapján: állampapírpiacot, vállalati értékpapírok piacát, stb.
  • Elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot.

Másik csoportosítási szempont az értékpapírok koncentráltsági fokát mutatja meg. Ennek alapján megkülönböztetünk központosított értékpapírpiacot (értéktőzsde), ill. nem központosított értékpapírpiacokat (tőzsdén kívüli kereskedelem). A nem központosított értékpapírpiacokon belül beszélhetünk: OTC piacról, valamint harmadik piacról

Az OTC (over the counter) piac, vagy pulton keresztüli kereskedés a nem szabályozott értékpapírpiacot jelenti. A harmadik piacon tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek tőzsdén kívül, nem szervezett formában.


Az állampapírok szerepe, típusainak jellemzése. Állampapírpiaci indexek. A befektetési jegyek és a közraktárjegy. Egyéb értékpapírok

Állampapírok

Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre, esetleg járadék fizetésére vállal kötelezettséget.

Az államkötvények az állam hosszú lejáratú adósságát testesítik meg. A kamatfizetések gyakorisága államkötvények esetében általában fél év, de vannak éves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. Az államkötvények 1996 óta aukció és jegyzés útján kerülnek értékesítésre. A jegyzési időszak minden hónapban egy hétig tart. Az államkötvények bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére.

A kincstárjegyek egy éves, vagy annál rövidebb futamidejűek, az állam rövid lejáratú adósságállományát testesítik meg.

A kincstárjegyek típusai:

  • Kamatozó kincstárjegy bemutatóra szóló, fix kamatozású, átruházható értékpapír. Futamideje egy év. A jegyzési időszak elején a névértéknél alacsonyabb árfolyamértéken, a jegyzés végén pedig névértéken lehet megvásárolni.
  • Diszkont kincstárjegy egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok, amelyek kamatot nem fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség, amely kamatnak minősül.
  • Kincstári takarékjegy az állampapírok speciális típusa.

Az állampapírok tőzsdei kereskedése 1991 óta folyik a BÉT-en. Az állampapírok kibocsátásuk kezdetétől a legkedveltebb befektetési formák közé tartoznak, magas kamatuk és alacsony kockázatuk miatt.

A BÉT 1992 óta rendszeresen közöl állampapírra vonatkozó indexet, amit DWIX index-ként emlegetnek.

Az állampapírok piacának másik fontos indexe az ún. MAX index, vagyis a Magyar Államkötvény index. Az index a magyar állampapírok egy előre meghatározott reprezentatív csoportjának napi értékét tükrözi. A kosárban az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvényeket találjuk.

Befektetési jegyek

Egy ún. befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg. A befektetési alapot létrehozó alapkezelő társaságok a magánszemélyektől és a vállalkozásoktól összegyűjtött forrásokat saját szakmai hozzáértésük segítségével minél nagyobb hozammal kecsegtető, ugyanakkor biztonságos befektetésekbe helyezik ki, s a megtermelt hozamot a befektetési jegyek tulajdonosai között szétosztják.

A zárt végű befektetési alapok meghatározott időtartamra (hazánkban ált. 3, vagy annál több évre) jönnek létre, s az alapok induló tőkéje az élettartam alatt nem csökkenhet. A zárt végű befektetési jegyeket a tőzsdére be kell vezetni.

A nyílt végű befektetési alapok határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt folyamatosan változik.

A nyílt végű befektetési alapok előnyei:

  • Könnyű a pénzt bennük elhelyezni, majd ismét kivenni.
  • Folyamatosan szakemberek figyelik a befektetést.
  • Kedvező hozam lehetősége.
  • Egyszerű a használatuk.
  • Biztonságosak.

Nettó eszközérték alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett részét értjük. A nettó eszközértéket nem az alapkezelő állapítja meg, hanem minden befektetési alapnak rendelkeznie kell egy ún. letétkezelővel, amely valamely hitelintézet lehet.

Az eladáskori és a vételkor árfolyam különbözete jelenti a befektető hasznát.

Befektetési alapok típusai:

  • Értékpapíralapok, hazánkban egyelőre ezek dominálnak.
    • Befektetések rövidtávra: A folyószámla és a bankkártya mellett olyan gyorsan hozzáférhető tartalék, amely likviditása ellenére az értékét az inflációval szemben megőrzi. (pénzpiaci, állampapír alapok)
    • Befektetések középtávra: Amennyiben megtakarításunkat legalább hat hónapot meghaladó időszakra tervezzük, megfelelő lehet a kötvény és a vegyes alapok. A vegyes alapok kötvények mellett már kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, amelyek árfolyama erősen ingadozhat.
    • Befektetések hosszabb távra: Hosszabb távú befektetések céljára szolgálnak a részvény alapok.

Kárpótlási jegy

Sajátos értékpapír, amelyet az államosítás során elszenvedett károk részleges kompenzálására bocsátottak ki. A kárpótlási jegy nem klasszikus értelemben vett értékpapír.

Felhasználási lehetőségei a következő területekre terjedtek ki:

  • állami tulajdonban lévő részvények és üzletrészek megvásárlása a privatizáció keretében,
  • az eredeti jogon kárpótoltak számára életjáradékot biztosíthat,
  • önkormányzati lakás megvásárlása,
  • a hitelintézetek elfogadhatják E-hitelek folyósítása esetén a saját erő részeként,
  • bizonyos kiskereskedelmi boltokban napi árfolyamon fizetési eszköz.

Közraktárjegy

A közraktárak forgalmas kereskedelmi központokban jönnek létre, s nagy mennyiségű, nem romlandó, általában homogén termékek tárolására alkalmasak. A közraktárban elhelyezett áruk ellenében ugyanis a közraktár ún. közraktárjegyet (warrans) állít ki. Az egyik része az árujegy, amely az áru feletti tulajdonjogot bizonyítja, a másik része a zálogjegy, amely a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig zálogjogot biztosít. Az árujegy birtokosa érdekelt az áru kiváltásában, mert a közraktári jegy ellenében kapott kölcsön kisebb összegű, mint az áru.

Záloglevél (jelzáloglevél)

A jelzáloglevél olyan változó, vagy állandó kamatozású értékpapír, amelynek értékesítéséből befolyt pénzekből kihelyezett kölcsönök fedezetét ingatlanok jelzálogjogi lekötése alkotja. Zálogleveleket csak az arra feljogosított szakosított hitelintézet bocsáthat ki. A jelzáloglevél bemutatóra, vagy névre szólhat és átruházható. A kibocsátás során szigorú fedezeti szabályokat kell betartani.

Fix kamatozású értékpapírok hozamai

A fix kamatozású kötvényekkel kapcsolatban megkülönböztetünk egymástól:

  • Névleges kötvényhozamot, amely nem más, mint az éves kamat összegének, és a kötvény névértékének a hányadosa százalékban, vagy pénzértékben kifejezve.
  • Egyszerű kötvényhozamot, kiszámítási módja: Éves kamat (Ft)/A kötvény árfolyamértéke.
  • Tényleges kötvényhozamot.
  • Korrigált kötvényhozamot.

Azt a diszkont kamatlábat, amely alkalmazása mellett a jövőbeni bevételek pénzáramainak jelenértéke egyenlő a pénzbefektetés jelenértékével tényleges hozamnak, belső megtérülési rátának nevezzük. Másképpen, a kötvény tényleges hozama az a diszkontkamatláb, amely mellett diszkontálva a kötvényből származó jövőbeni pénzáramokat, a kötvénybe fektetett pénzünk éppen megtérül.

Közelítő számítási mód:

Évi kamat +/- Árfolyamnyereség vagy veszteség

r=            A lejáratig hátralévő évek száma

Vételi árfolyam + Névérték

2

E közelítő számítási módnak van egy továbbfejlesztett változata, amely csak annyiban tér el az előző számítási módtól, hogy a nevezőben szereplő átlagos befektetés értékét nem egyszerű számtani átlaggal, hanem súlyozott számtani átlaggal számítjuk ki úgy, hogy a vételi árfolyamnak 0,6-os, a névértéknek 0,4-es súlyt adunk.

A korrigált kötvényhozam: Az egyszerű kötvényhozamot korrigálja a névérték és a vásárláskori árfolyam egy évre jutó különbségével, az árfolyam százalékában kifejezve.

Részvényekkel kapcsolatos hozam és árfolyamszámítások

Egy részvényre jutó adózott eredmény: = Adózott eredmény (Ft)/Részvények száma (db)

Osztalékfizetési ráta:  = Kifizetésre tervezett osztalék / Egy részvényre jutó adózott nyereség

Az osztalékfizetési ráta megmutatja, hogy az egy részvényre jutó adózott eredménynek hány százalékát fizeti ki a vállalkozás osztalék formájában.

Újrabefektetési ráta: Újrabefektetési ráta = 1 – osztalékfizetési ráta

Az osztalékelsőbbségi részvények rendszeres fix osztalékot fizetnek és az osztalék akkor sem emelkedik, ha a cég nyeresége növekszik. Mivel az elsőbbségi részvények is lejárat nélküli értékpapírok, ezért az osztalékfizetések végtelen sorozata örökjáradékként kezelhető.

Várható hozam: Egy részvényre jutó várható osztalék + részvény árfolyama – részvény jelenlegi árfolyama

Részvény jelenlegi (év eleji) árfolyama

A részvényesek által a részvényük után elvárt hozamot piaci tőkésítési rátának is szokták nevezni. A piaci tőkésítési rátát tehát úgy számítjuk ki, hogy az évi osztalékot elosztjuk az év eleji árfolyammal, és a kapott osztalékhozamhoz hozzáadjuk az árfolyam várható növekedésének mértékét.

A részvény tényleges hozama azt mutatja meg, hogy a ténylegesen kifizetett osztalék és a való árfolyam-változás mekkora hozamot eredményezett.

A portfolió fogalmának értelmezése

A portfolió, különböző hozamú, és természetesen különböző kockázatú értékpapírokból álló „értékpapírtárcát” jelent. Hatékony portfoliónak azokat az értékpapír „tárcákat” nevezzük, amelyek adott szórás mellett a legnagyobb várható hozammal kecsegtetnek.

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalénak fontosabb szabályai

A nyilvános forgalomba hozatal során az értékpapírokhoz gyakorlatilag bármely befektető hozzájuthat. Az értékpapírok nyilvánosan akkor hozhatók forgalomba, ha a kibocsátó – tájékoztató és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, illetve – a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg.

Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott révén is lehet.


Az értékpapírok fogalma, csoportosításuk szempontjai. Az értékpapírokba történő befektetések szempontjai.

Az értékpapír fogalma alatt valamilyen vagyoni értékre vonatkozó követelést megtestesítő forgalomképes okiratot értünk. Az értékpapír ezért közgazdasági lényegét tekintve a különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze.

A dematerizált értékpapír, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat.

Az értékpapírok közös sajátosságaik:

  • Mindaddig, amíg az értékpapír létezik, fennáll a benne megtestesülő követelés is, az adós tehát csak a papír ellenében köteles, ill. jogosult teljesíteni.
  • A papírbank foglalt jogok élvezője nem lehet más, mint a papír tulajdonosa, ill. az általa megjelölt személy.
  • Az értékpapírban megtestesült követelés átruházása csak a papír átruházásával lehetséges, az értékpapír átruházása azonban egyben a követelés átruházását is jelenti.

Néhány fontosabb csoportosítási szempont:

  1. 1. Az értékpapírban foglalt jog alapján:
  • Pénzkövetelést megtestesítő. Ezek a leggyakoribbak. Pl.: állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek.
  • Tulajdonosi jogot megtestesítő. Pl.: részvények.
  • Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok. Pl.: közraktárjegy.
  1. 2. Kibocsátók szerint
  • állam által,
  • pénzintézetek által,
  • vállalkozások által,
  • önkormányzatok által kibocsátott értékpapírok.
  1. 3. Az értékpapír hozama alapján.
  • Fix kamatozású. Már a papír megvásárlásakor pontosan tudhatjuk előre, hogy a futamidő lejáratakor mekkora kamatra fogunk szert tenni.
  • Változó kamatozású. Valamilyen változó jellegű paraméterhez kötött. Ez lehet, pl. a jegybanki alapkamat.
  • Változó hozamú. Pl. a részvény. A hozam nem kamatot jelent, hanem a részvények estében a részvény után járó osztalékból, valamint a vételi és eladási árfolyam különbözetéből tevődik össze.
  • Nem kamatozó értékpapír. Pl. csekk.
  1. 4. Az értékpapír futamideje alapján
  • rövid, (1 évnél rövidebb)
  • középhosszú, (1-3 év)
  • hosszú, (3 évnél hosszabb)
  • lejárat nélküli értékpapírok.
  1. 5. Az értékpapír átruházhatósága alapján
  • bemutatóra szóló,
  • névre szóló értékpapírok.

Az értékpapírokba történő befektetéseknél figyelembe veendő szempontok

A befektetések közötti választás főbb szempontjai:

  • Biztonság. A legnagyobb biztonságot az állampapírok jelentik, hiszen ezek és kamataik visszafizetéséért az állam teljes körű garanciát vállal. A bankok által kibocsátott értékpapírok biztonságát növeli az OBA megléte. Gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírok biztonságát a kibocsátó jó üzleti hírneve támasztja alá.
  • A szabad pénzeszközök időbeli megoszlása. A befektetések előtt feltétlenül mérlegelni kell, hogy mennyi ideig állnak rendelkezésre szabad pénzeszközeink.
  • A hozam. A magasabb hozam rendszerint nagyobb kockázattal jár együtt.
  • A lekötés.
  • A másodlagos piac megléte. Bizonyos értékpapírok esetében, amelyek lejárat nélküliek, vagy a lejárat előtt a kibocsátó nem vállalja a papír visszavásárlását, mérlegelni kell, hogy vajon létezik-e a papíroknak másodlagos piacuk, ahol a papírt bármikor el lehet adni, pl. értéktőzsde.