Magyarország 1848-1849-ben.

A forradalom kibontakozása

–          márc. 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba érkezik (rendi országgyűlés)

–          márc. 3. Kossuth fölirati javaslata – az alsó tábla elfogadja

–          jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, alkotmányosság a birodalom minden népének

–          a pesti ellenzéki kör hiányosnak találja Kossuth javaslatait

–          petíciót fogalmaznak az országgyűlésnek:

–          „Mit kíván a magyar nemzet? – Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

  1. sajtószabadság
  2. felelős minisztérium Budapesten
  3. évenkénti országgyűlés Pesten
  4. törvény előtti egyenlőség
  5. nemzeti őrsereg
  6. közös teherviselés
  7. úrbéri viszonyok megszűntetése
  8. esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján
  9. nemzeti bank
  10. katonaság felesketése, idegenek hazaküldése, magyarok visszahozása
  11. politikai foglyok szabadon engedése
  12. unió Erdéllyel


–          Kossuth további petíciókkal akarja siettetni az eseményeket

–          márc. 13. Kossuth fölirati javaslata nyomán kitör a bécsi forradalom

–          márc. 14. a főrendi ház elfogadja a 12 pontot

–          a Pilvax-kávéházban a márciusi ifjak utcai tüntetést szerveznek

–          márc. 15. tízezres tömeg a nyomdába megy, kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt

–          kiszabadítják Táncsics Mihályt (politikai státusfogoly)

–          márc. 16. államtanács fogadja a petíciót

–          márc. 17. a nádor teljhatalmat kap, miniszterelnök gróf Batthyány Lajos

Az áprilisi törvények

–          az országgyűlés két hét alatt megalkotja a polgári átalakulást megalapozó törvényeket

–          ápr. 11. V. Ferdinánd szentesíti

–          alkotmányos monarchiát hoz létre

–          pragmatica sanctio figyelembe vétele

–          31 cikkelyből áll

–          intézkedik a független felelős magyar minisztérium alakításáról

–          az uralkodó, a nádor, a királyi helytartó rendeletei csak akkor érvényesek, ha a miniszterek ellenjegyzik

–          miniszterek a törvényhozásnak felelősek

–          országgyűlés évenként ülésezik

–          a király joga az országgyűlést összehívni, meghosszabbítani, berekeszteni, feloszlatni

–          az országgyűlésnek az előző évi számadást el kell készíteni

–          a költségvetést el kell fogadni

–          nyilvánosak a két tábla gyűlései

–          kétszintű választójog, cenzusos

–          választó: 20 év feletti, itt született vagy honosított férfi; megfelelő cenzussal

–          választható minden választó 24 év felett, ha tud magyarul

–          közös közteherviselés

–          kártérítés az állam feladata (jobbágyfelszabadítás, kötelező örökváltság)

–          sajtószabadság – eltörlik a cenzúrát

–          radikálisabb lapok ellen védekezés: 5000 ill. 10000 Ft letét

A törvénykönyv hiányosságai

–          a jobbágyság 60%-a zsellér – nem kapnak elég földet

–          a majorság a földesúr tulajdonában marad, beolvasztják a közös legelők egy részét is

–          zsellérek a majorságot művelik

–          nem rendezi a nemzetiségek ügyét

–          később végzetes: a nemzetiségi parasztság szembefordul a forradalommal

–          Batthyány-kormány: „Egy politikai nemzet van: a magyar”

Szabadságharc katonai történetének vázlata

–          1848. július 11. népképviseleti országgyűlés – 200 ezer főnyi honvédújonc megszavazása

–          megkezdődik az újoncok összeírása, szabadcsapatok toborzása

–          a császári sereg magyar katonáit átteszik a honvéd csapatokba

–          létrejön az Országos Honvédelmi Bizottmány

–          szeptember 11. Jelasics bán 35 ezer fős seregével átlépi a Drávát

–          népfelkelés indul a Dunántúlon Jelasics ellen

–          szeptember 29. Pákozd és Sukoró között csata

–          Győr felé Jellasics elhagyja az országot

–          az udvar ellentámadását megzavarja a második bécsi forradalom

–          október 30. megindulnak a magyar csapatok

–          Windischgrätz elfolytja a forradalmat

–          Schwechatnál a császári csapatok visszaverik a magyar támadást

–          Görgey Artúr az új parancsnok, kénytelen Ny-on visszavonulni

–          szerbek ellen D-en nem sikerül csatát nyerni

–          ÉK-en betör Schlick hadtestje

–          Erdélyből Puchner kiűzi a magyarokat

–          Batthyány és Deák vezetésével békeküldöttség indul Windischgrätzhez

–          Batthyányt börtönbe zárják

–          Windischgrätz feltétel nélküli megadást követel

–          1849. február Klapka megállítja Tokajnál Schlicket, Szolnoknál Windischgrätzet

–          Bem lesz az erdélyi csapatok vezére, visszaszerzi Kolozsvárt

–          tavaszra ütőképes magyar hadsereg alakul

–          március osztrák, orosz csapatok kiűzése Erdélyből

–          dicsőséges tavaszi hadjárat

–          fővezér Dembinszky – vereség Kápolnánál

–          az új főparancsnok ismét Görgey

–          április: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg – magyar győzelmek

–          népfelkelés indul a Dunántúlon

–          a maradék császári seregeket szétverik

–          április 14. Debrecenben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását

–          Temesköznél Bem és Perczel seregei felszámolják a szerbeket

–          május 25. Buda visszafoglalása

–          május 9. I. Miklós kijelenti, hogy segít a császárnak

–          június elején koncentrált támadás indul Magyarország ellen

–          360 ezer osztrák, orosz – 170 ezer magyar

–          Komáromnál megfékezik az osztrákokat

–          júliusban elesik Erdély – július 31. Segesvár (Petőfi?)

–          Szegednél Dembinszky harc nélkül megadja magát

–          augusztus 9. Temesvárnál vereség

–          augusztus 13. Világosnál Görgey leteszi a fegyvert


Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században.

Magyarország beépülése a Habsburg Birodalomba

A Habsburg Birodalom a XVIII. sz. elején

A Habsburgok kísérlete a spanyol trón megszerzésére kudarcba fulladt. Kárpótlásul a Spanyol-Németalföldet, Szardíniát és Milánót kapták meg.

Savoyai Jenő az újabb török háborúban Szerbia északi részét is meghódította. Igaz. hogy az egymástól messze eső tartományok növelték a birodalom területét, de erejét alig. A birodalom erejét az állandó háborús készenlét meghaladta.

Az új hatalmi szervezet Magyarországon

A magyar nemesség a Szatmári békének (1711) köszönhetően nem jutott a cseh nemesek sorsára. A bécsi udvar elismerte, hogy a nyílt, brutális erőszak Magyarországon nem alkalmazható, de értelmét sem látta. A nemesség most elégedett a rendi látszatönnállósággal.

Még a XVI. században felállították a kormányszéket a magyarországi ügyek intézésére. Az un. magyar kancellária Bécsben, az intéző  kamara és a helytartótanács Pozsonyban székelt, ez utóbbit később II. József Budára helyezte át. Önálló magyar haditanácsot azonban nem állítottak föl. Viszont az újoncok és az adók megszavazása a magyar és az erdélyi kormányszékek önállósága csak látszat volt. Titkos konferncián, majd államtanácsban döntöttek Magyarország sorsáról.

A Habsburgok a katolikus egyházat fontosnak tartották, hatalmukat mindenképp növelni próbálták. A XVIII. században óriási egyházi birtokok keletkeztek. Az erőszakot még mindig igyekeztek felcserélni finomabb eszközökre.

Pragmatica Sanctió

Mivel sem III. Károlynak, sem I. Lipótnak, sem pedig I. Józsefnek nem lesz fiú örököse, ezért a Habsburg család törvényt hozott ezen uralkodók nőágának örökösödési jogáról. A Pragmatica Sanctiót az 1722-23-as országgyűlés becikkelyezte. A rendek kikötötték, hogy az uralkodóknak a jövőben  is kell esküt tenniük „az ország szabadságának megtartására”. Ezek után kialakultak azok a viszonyok, melyek a hazai politikai élet kereteit nagyjából meghatározzák 1918-ig. A Hb.-ok igyekeztek a Pragmatica Sanctiónak minél általánosabb értelmezést adni. Ezzel a veszéllyel azonban a főnemesség mit sem törődött.

Osztrák örökösödési  háborúk

III. Károly igen nagy áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a nőágú örökösödést az európai hatalmakkal elfogadtassa. Azonban halála után az „osztrák örökségért” kitört az un. osztrák örökösödési háború (1740-1748). III. Károly leányára, Mária Teréziára üres kincstárat hagyott, és szerencsétlen vállalkozásai miatt sok D-Itáliai birtokát és É-Szerbiát is elvesztette. A Hb. birodalom igencsak meggyöngült., ezért sikerült II. Frigyes porosz királynak elfoglalnia Sziléziát, melyet hadüzenet nélkül rohant le. Ez a Hb.-ra nézve jelentős csapás volt, ugyanis egyik legiparosabb tartománya volt ez.

Miután Mária Terézia Pozsonyban segítséget kért, a birodalom léte Mo.-tól függöt. A rendek nem késtek hadsereget toborozni, rövid úton 35.000 főnyi haderőt állítottak ki, mielőtt a nemesi föld adómentességét alaptörvénnyé emelték ki. Ám Szilézia visszaszerzése sikertelen volt, hasztalanul vívtak harcot (ún. hétéves háború, 1756-1763), ennek ellenére változatlanul támogatták a birodalom törekvéseit.

A Habsburgok gazdaságpolitikája:

Az állam a XVIII. században a merkantilista tanok jegyeiben igyekezett serkenteni Európa-szerte az ipart és a kereskedelmet. A magyar ipar, mely ekkor igen kezdetleges volt, különösen rászorult volna az állam támogatására, ám ez szinte csak és kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült.

Magyarország hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendeletben rögzítették. Eme rendelet kettős vámhatárt húzott: a külső a Hb. birodalomtól elzárta a külföldi iparcikkeket, míg a belső vámhatár egész Mo.-t és az örökös tartományokat is elválasztotta. Ennek az volt az értelme, hogy az olcsó magyar árukat bent akarták tartani az országban amellett, hogy a cseh és az osztrák termékeknek ne legyen versenytársa. Ez a belső vámhatár 1850-ig fennmaradt, súlyos károkat okozva a magyar gazdaság szerkezetében.


Ajobbágy-földesúri viszony és a Habsburg-államhatalom

A jobbágyparasztság állami tervei

A jobbágyparasztság áramlat a benépesítésre váró hódolságbeli területekre, ahol földesuraiktól kedvezményt kaptak. Pénzben a legtöbbet a hadiadó jelentette, de a nemesi megye költségeit is a parasztság ún. házaidója fedezte. A beszállásolt katonát etetni továbbá szállítani kellett. 1735 parasztemgmozdulás ® a fölkelést elnyomták

A földesúri terhek és a parasztság differenciálódása

A földesúri  követelések nagy helyi eltéréseket mutattak. A paraszt kilenceddel, ajándékkal, robottal tartozott a földesurának. Egyre kevésbé létesítettek új telkeket. Szaporodott a kicsiny földű v. teljesen nincstelen zsellérek száma. A zsellérek kénytelenek voltak a majorságból egy-egy parcellát felvállalni. A parasztság  egy vékony rétege gazdagodott.

Az úrbérrendezés

1765–66-ban Dunántúlon jobbágymozgalom bontakozott ki, megtagadták a robotot, visszafoglalták a jogtalanul elvett földjeiket. A mozgalom alkalmat adott a Hb. államhatalomnak a beavatkozásra.

1767 szabályozási rendelet

Urbárium:   – kilenced

– heti egy nap igás vagy két nap kézi robot

– pénztartozás 1 Ft

A parasztság tömegét is érintette volna az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozó Ratio Educations (1777). Az állam előírta, hogy 6 és 12 év között minden gyermk iskolába járjon.


A Habsburg-ellenes rendi küzdelmek és ennek okai a XVII. században.

A Bocskai-felkelés

–          az első magyar felkelés a Habsburgok ellen – 15-éves háború

–          kirobbantó ok: Bocskai István bihari várait ostromolja Belgiojoso

–          Bocskai (1557-1606) erdélyi nagybirtokos, kezdetben a Habsburgok híve

–          a felkelés támasza: hajdúk

–          elszegényedett kisnemesek, munkanélküli marhahajtók, szökött jobbágyok

–          korábban a császár is gyakran használja őket harcra, így ismerik a császári harcmodort

–          protestáns mivoltuk miatt gyűlölik a Habsburgokat

–          győzelem Álmosdnál

–          gyakran kisebb vereségeket szenvednek

–          elfoglalják a Felvidék és Erdély nagyobb részét (török segédcsapatokra támaszkodnak)

–          1605 február erdélyi rendek fejedelmükké választják

–          1605 magyar rendek is fejedelmükké választják

–          Bocskai rájön, hogy nem tudja Erdélyt és Magyarországot egyesíteni

–          béketárgyalásokra törekszik

–          1606 bécsi béke: magyar-Habsburg békeszerződés

–          protestánsoknak szabad vallásgyakorlat

–          az uralkodó nem indít felségsértési pereket

–          az udvar elismeri Erdély különállását

–          1605 Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz és letelepíti őket

–          ezért a hajdúknak katonai szolgálatot kell vállalniuk

–          1606 meghal; eredménye: erősítette a rendi ellenállást, együttműködést a rendek között

II. Mátyás (1608-1619) uralkodása

–          a rendektől kapott támogatásért belenyugszik a rendi jogok kiterjesztésébe

–          1608 pozsonyi országgyűlés – a bécsi béke megerősítése

–          az uralkodó helyettese teljes jogkörrel a nádor

–          nem indíthat hadat a rendek megkérdezése nélkül

–          számos pénzügyi és igazságszolgáltatási kérdésben megkötik az uralkodó kezét

–          a nemesség megszilárdítja a második jobbágyság rendszerét – polgári fejlődés megreked

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége (1613-1629)

–          1580-ban születik, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedik

–          később Báthory Gábor tanácsadója

–          abszolút cél: az ország újraegyesítése

–          önálló erdélyi fejedelemség aranykora

–          pénzügyek rendezése

–          eladományozott, zálogba adott fejedelmi birtokok visszavétele

–          a fejedelem kereskedelmi monopóliumai: szarvasmarha, ló, réz, vas, bőr, viasz, méz

–          iparfejlesztés külföldiek segítségével

–          fellendül a kereskedelem

–          félmillió aranyforint évi jövedelem

–          rendektől független erős hadsereg

A harmincéves háború (1618-1648)

–          1618 cseh-morva rendek felkelése

–          Bethlen Pfalzi Frigyes cseh királyhoz csatlakozik a Habsburgok ellen

–          elfoglalja Pozsonyt, Kassát

–          1620 Dunántúl elfoglalása után a cseh rendek döntő vereséget szenvednek Fehérhegynél

–          hatalmas adók kivetése, Bethlen támogatottsága csökken, békét kényszerül kötni

–          1621 nikolsburgi béke II. Ferdinánddal, kényszerből

–          bécsi béke (1608) megtartása

–          Bethlen kivonul Alsó-Magyarországról

–          hét vármegye adójövedelme a fejedelemé lesz + hercegi cím

–          1623 török-tatár segédcsapatokkal ismét a Habsburgok ellen támad – 1624 békekötés

–          1626 csatlakozik a dán-angol-holland koalícióhoz

–          szembekerül Wallenstein seregével, csatára nem kerül sor

–          1626 pozsonyi béke

–          Bethlen utóda I. Rákóczi György lesz

–          1643 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem csatlakozik a svéd-francia szövetséghez

–          1644 beveszi Kassát, a Vág folyóig előrenyomul

–          a svéd segédcsapatok nem érkeznek meg, a törökök kilépnek

–          vereség Galgócnál; Fülek, Szendrő, Szerencs is császári kézre kerül

–          1645 linzi béke III. Ferdinánddal

–          protestáns vallásszabadság kiterjesztése

–          megerősítik a nikolsburgi béke pontjait (7 vármegye)

–          a Rákóczi-család megkapja Tokajt és számos uradalmat

–          a harmincéves háborút a vesztfáliai béke zárja le

A szégyenteljes vasvári béke utáni elégedetlenség

–          Zrínyi Péter horvát bán (ZM öccse) XIV. Lajosnak ajánl szövetséget a Habsburgok ellen

–          Zrínyi felesége, Frangepán Katalin Velencében tárgyal a Habsburgok ellen


Magyarország a Habsburg birodalomban: Mária Terézia és II.József

A XVIII. sz. elejére Magyarország lakossága erősen megfogyatkozik, egyes területek pedig teljesen elnéptelenednek a török uralom következtében. A benépesítést III.Károly (1711-1740) kezdi meg. A nemzetiségek számaránya ekkor növekszik 50%-ra. Egyúttal sajnos be is építi Magyarországot a Habsburg birodalomba. Ehhez nagyban hozzájárul a Pragmatica Sanctio, amelyben elfogadtatta a magyar nemesekkel a Habsburg-háznak a magyar trónra való örökös jogát, és elfogadtatja velük a leányági örökösödést is (a Habsburg-ház nőágának uralkodási joga). Erre azért volt szüksége, mert nem volt fia. Így 1740-től lánya, Mária Terézia uralkodott 1780-ig, mint magyar királynő és mint osztrák császárné. Az európai hatalmak nem akarták elismerni trónigényét, ezért 1740-től 1748-ig folyik az osztrák örökösödési háború. Fő ellenfelei a poroszok és a franciák. Végül elismerik, de elveszíti Sziléziát.

1756-1763: Szilézia visszaszerzéséért bekapcsolódik a 7 éves háborúba, de terve nem sikerül.

Belpolitikája: Bécsből a titkos konferencia és az államtanács bevonásával irányította Magyarországot. Mária Terézia jó szakembereket alkalmazott. A III.Károly halálára kiürült kincstárat kellett megtöltenie. Nemcsak a bevételeket növelte, hanem takarékoskodni is próbált: megszüntette az udvari könyveléssel való visszaéléseket.

1754-ben látott napvilágot a vámrendelet. Ebben kettős vámhatárt állit fel: a belső vámhatár Magyarországot választja el az örökös tartományoktól, a külső vámhatár pedig a birodalmat Európától. A vámok úgy voltak megállapítva, hogy ha Magyarország az osztrákoknak adja el a mezőgazdasági termékeit és nyersanyagait, úgy kevesebb vámot kellett fizetnie. Ha viszont az osztrákok vagy a csehek iparcikkeket akartak eladni, akkor Magyarországon eladva kevesebb vámot kelljen fizetniük, mint ha Európába adják el, mert Magyarország ebből a szempontból nagyon fontos felvevőpiac volt. Ennek a vámrendeletnek nagyon fontos az utóélete, mert ennek következtében a magyar gazdaság szorosan összefonódik a birodalom gazdaságával, annak függvényévé válik, és ami a leghátrányosabb, hogy csak a mezőgazdaságot fejleszti, és az ipart gátolja. Igazi negatív hatása csak az I.világháború után érvényesül majd, a monarchia szétesésekor, tehát 1918-ig meghatározza a gazdaság szerkezetét.

1767-ben az úrbéri rendeletben csökkenti a parasztok által a földesúrnak fizetett adóterheket, mert 1760-as években országszerte parasztfelkelések mutatkoztak a növekvő adóterhek miatt. A paraszt fizet:

– a földesúrnak: kilencedet, ajándékot, robotot

– az egyháznak: tizedet

– a királynak: hadiadót, forspontot, porciót, háziadót (a megye- és országgyűlés költségeit fedezte)

A rendelet ezen annyit változtat, hogy ajándék helyett évi egy aranyforintot fizet a paraszt, és a robot mennyiségét is meghatározza: évi 52 nap igás- vagy 104 nap gyalogrobot. Ez sajnos nem heti egy nap volt, hanem a földesúr akkor vette igénybe, amikor akarta, tehát megeshetett, hogy aratáskor a parasztot kirendelte aratni, és a paraszt saját gabonája meg elrothadt, mert arra már nem jutott ideje. A rendeletnek köszönhetően pár éven belül enyhülés érezhető.

1777 Ratio Educationis: tanügyi rendelet. Kimondta, hogy a gyerekeknek 6-12 éves korig iskolába kellett járniuk. Ez azonban még nem volt tankötelezettség, csak az analfabétizmus csökkentésére szolgált, de azért érezhető rajta a felvilágosultság.

1780-tól fia, II.József uralkodott 1790-ig. Nem koronáztatta meg magát a magyar szent koronával, mert akkor esküt kellett volna tennie a magyar alkotmányra, az pedig ellenkezett terveivel. Trónralépésekor már kész a reformprogram, ami a birodalom átalakítását, a Nyugat-Európához való felzárkózást célozza. Nagyon tehetséges uralkodó, a felvilágosult abszolutizmus képviselője: felvilágosult reformokat hajt végre abszolutisztikus eszközökkel, ez a jozefinizmus. Célja a Habsburg egységállam megteremtése volt.

Türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlatot biztosított mindenki számára és engedélyezte a hivatalvállalást vallástól függetlenül. Kis szépséghibája, hogy a zsidókról valahogy elfeledkezett.

A hasznos tevékenységet (pl. iskola, gyógyítás, stb.) nem folytató kolostorokat feloszlatja. Ezzel megszünteti a katolikus egyház egyeduralmát.

1785 Jobbágyrendelet: eltörli az örökös jobbágyságot, megszünteti a röghöz kötést, eltörli a jobbágy elnevezést. Ez lehetővé tette, hogy a jobbágyok továbbtanuljanak, szabadon házasodjanak, vállalhassanak hivatalt. Ezek nagy lehetőségek voltak, csak sajnos nagyon kevesen tudtak élni velük.

Szétválasztotta a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, azaz megszüntette a személyi átfedéseket.

Azért nem akart felesküdni a magyar alkotmányra, mert meg akarta adóztatni a nemeseket. Ehhez népszámlálást kellett tartani, ami meg is valósult, és össze kellett írni a birtokokat. Ez utóbbira halála miatt már nem került sor.

Bevezette a kötelező német nyelvet.

1788-ben Oroszország oldalán bekapcsolódik az orosz-török háborúba. A harcokban maláriát kap és meghal. Halála előtt emberileg teljesen egyedül marad, megtörik, mert mindenki kerüli a malária miatt, ezért az utolsó, nevezetes tollvonással a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden rendeletét visszavonja.

A paraszti és a polgári származású értelmiségiek, a jozefinisták kitartottak mellette unszimpatikus rendeletei ellenére is. II.József a reformkor előfutára volt.