Balassi Bálint és a reneszánsz

A 16. század a magyar reneszánsz második korszaka, bár ekkor még hiányoznak a nagy kultúrális központok a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben, és már magyar nyelven terjed. A tragikus történelmi helyzet ellenére  sokszínű, széles skálájú, eleven szellemi élet, gazdag irodalom bontakozik ki. A reneszánsz az újfajta szemléletével az evilági élet felé fordult. Európa fejlett országaiban a reneszánsza modern polgárság kialakulásának az időszaka, nálunk a 16. században egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a reneszánsz életszemlélet, életforma kialakításában. S mindez egybeesett a török elleni élethalál harccal, az ország három részre hullásával, a feudális anarchia tombolásával. A protestáns szellemű, vallásos irodalommal egyidejűleg a reneszánsz műveltség és a világiság is egyre mélyebben hatolt be a magyar szellemi életbe. Sylvester János fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni, Tinódi Sebestyén egyik helyről a másikra vándorolt, s fülbemászó dallamú históriás énekeiben adott hírt a török elleni csatározásokról, Bornemisza Péter megalkotta hazafias líránk első remekét, a lefordította – átdolgozta – Szophoklész Elektráját. A reneszánsz novellairodalom az ún. széphistóriákban szólalt meg. S mindez már magyar nyelven, hogy mindenki érthesse, olvashassa. Az anti kultúra “újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát. mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz mai felfogásunk szerint nemcsak egy meghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek ebben a korban érvényesülő egyetemes stílusirányát is.

Balassi Bálint élete, munkássága

Balassi Bálint (1554-1594)

– Zólymon született 1554-ben

– 1569-ben édesapját hamis vádak alapján összeesküvés gyanújával letartóztatták,

a család Lengyelo.-ba menekült

– 1575-ben az erdélyi fejedelem elleni hadjáratba fogságba esett, (barátságosan bántak vele)

– 1578-ban Pozsonyban megismeri Ungnádné Losonczy Annát, a Nagyciklus verseinek születése

– 1579-81-ig hadnagyságot vállalt Egerben

– 1584-ben török elleni harcok, érdekházasságot köt unokatestvérével Dobó Krisztinával

– 1588-ban Júlia-ciklus

– 1590-ben megismerkedik Wesselényiné Szárkándi Annával, Célia-ciklus

– 1594. május 30-án Esztergom ostrománál meghal.

verseit három csoportra oszthatjuk :

– szerelmes versek

– vitézi versek

– istenes versek

Költészete: (A szerelem költője)

Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítja nevezetes drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar comoedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthető. Benne egy egészen új műfajt honosított meg: a reneszánsz szerelmi komédiát.

Fiatalkori udvarlói költeményei s az 1578-ban keletkezett boldog-boldogtalan Anna-versek még csupán a későbbi nagy későbbi nagy költő szárnypróbálgatásai voltak. A reneszánsz szerelmi költés a petrarkizmus sablonjai szerint született. Balassi “tudós” költő volta abban is megmutatkozott, hogy verseinek elég nagy része “fordítás”. Nem szóról szóra fordított, hanem a mintául választott mű átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. Az írói eredetiség igényét még a reneszánsz sem ismerte. Petrarca hatása érezhető azokon az érett nagy verseken is, amelyeket főleg 1588-ban írt és részben küldözgetett – hiába –az özveggyé lett Losonczy Annának, “Júliának”. A költemények ugyan nem hozták meg a várt szerelmi diadalt, Balassi viszont nagy költői tudatossággal versciklussá, magyar “Daloskönyvé” szervezte verseit. Júlia egyre elérhetetlenebb eszménye, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik. Júlia lakóhelye valami távoli idegen ország soha el nem érhető paradicsom. A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófaszerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcsponjává avatja.

Ütemhangsúlyos verselés:

E verselési módban a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem. A magyar ütemben mindig az első szótag hangsúlyos, s ez után 1,2 de legfeljebb 3 handsúlytalan szótag következhet. Balassi költeményének sorfajai kétütemű nyolcasok. Pattogóbb a ritmus, ha az ütemek nem vágnak ketté szavakat, ellenkező esetben csendesebb, fátyolozottabb, rejtettebb.

Szerelmes versek:

Hogy Júliáéra talála, így köszönne neki

Az 1. versszakban a költő azt fejti ki, hogy Júlia nélkül értéktelen értelmetlen a világ. A következő négy strófa áradó metafora sor. A metaforák azonosító elemeiben a lelki élet értékei (vidámság, édes kévánság, boldogság) a reneszánsz főúri világ mozzanatai, részletei (palotám, jó illatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám), a női test szépségei (szemüldek fekete széne) és egyéb értékek (a nap fénye, a szem fénye, az élet reménye) sorakoznak egymás után. Az 5. versszak összefoglalása az előző négynek, de a fokozásos halmozás (szívem, lelkem, szerelmem) s a vallásos himnuszokból, imákból kölcsönzött üdvözlés (idvez légy) még magasabb szintre emeli a verset, s az utolsó metafora (fejedelmem) újabb világi értékkel egészíti ki az eddigieket. Az utolsó versszakban Júlia csak mosolyog az előtte hódoló szerelmesen. A vers a megközelíthetetlen Júlia képével zárul.

Verselése: ütemhangsúlyos. E verselési módban a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust.

Verstani alapegysége, az ütem: 1 hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata.

Három  Júlia-vers:

A legtöbb udvarló vers nem életrajzi ihletésű hanem tudós poézis. Könyörgések, bókok, üzenetek találhatók e líraialkotásokban. Ezeknek az a céljuk, hogy Júliát meghódítsák.

Darvaknak szól: a meleg jobb hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen távolságban lévő kedvesének. Az első 4 versszak fájdalmas önnjellemzés. Júlia otthona egy másik ország, egy olyan ideavilág, ahová sohasem érkezhet meg a boldogságot és megnyugvást remélve a bujdosó zarándok. A teljes reménytelenség és kilátástalanság ellenére is őrzi véghetetlen szerelmét a kitagadott szerelmes. A záróstrófa a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrását rögzíti.

Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról: Az irodalmi minta Angerianustól való. A vers szerkesztőelve a minden dologra kiterjedő érvényesség illúziójának keltő halmozás. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlóságot hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. Júlia azonos a szerelemmel.

Célia-versek: hiányoznak ezekből a versekből a nagy indulatok, érzelmi háborgások. Ehhez a szerelemhez nem kapcsolódott annyi lángolás, gyötrelem, annyi küzdelem és várakozó reménykedés. A ciklus darabjainak többsége három Balassi strófából áll. A célia-versek kimunkáltabbak mint korábbi szerzeményei.A kései versekben a kifinomult műgond, játékos könnyedség az érzéki hatásokra való törekvés az uralkodó.

Vitézi versek:

Egy katonaének: 1589-ben a jó hírnevét elvesztegetett, mindenéből kifosztott Balassi Lengyelországban bujdosott. A haza eddig hiányzott költői szótárából, a szülőhaza csak mos szépül “édes hazává”, mikor már hazátlanná vált. Búcsút mond hazájának, barátainak és mindazoknak a dolgoknak, melyeket nagyon szeretett. A költeményből hiányzik a jövő biztató reménye: a költő útja a teljes bizonytalanságba vezet. Csak a visszahúzó, a marasztaló, megszépült emlékek szerepelnek az elégiában: itt a jövőtlen múlt uralkodik. Az utolsó és az utolsó előtti töredékes strófa kivételével mindegyik versszak végén más és más csúcsformula van: ez Balassi nyelvi gazdagságát bizonyítja. A “szerelmes ellenség” nyilván Losonczy Anna.

Balassi tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává.

Az emlékek idézése kirostálta múltjából mindazt, ami szenny, bűn vagy szégyellni való volt, s a jelen szomorúságával szemben felragyogtatta élete valóban múlhatatlan értékeit. A költő katonai-vitézi erényeit senki sem vonhatta kétségbe: emléket állíthatott Egernek, a vitézi életforma már eltűnő hőskorának s önmagának is. A vers Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Az egy katonaének “hárompillérű kompozíció”, s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa.

Az 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is. A felkiáltásszerű szónoki kérdés elsősorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellet, felsorakoztatva mindazt, amit a kikelet értékként az embernek nyújtani tud. A következő szerkezeti egység (2-4.) az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást és elnyugvást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, sőt az sugallják ezek a képek, hogy éppen ezekkel együtt, ezekért is szép a végek élete.

Az 5. versszak a “második pillér”. Az 1. szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordul közvetlenül a költő, közvetett címzettjeit, az olvasókat pedig érzelmi érvekkel akarta meggyőzni a végvári élet szépségéről. Most az 5. strófában a részleteket elhagyva, azok fölé emelkedve, a katonaélet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenségét kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” A „szép tisztesség” és a humanista “hírnév” övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az “édes haza” és a kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez.

A következő nagy szerkezeti egység újra három szakaszból áll (6-8.). Ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből. A korábban felvillanó képekben a vitézi élet kockázatosságának jelzése ellenére ennek az életnek inkább a nyalka hetykesége, férfiassága, uralkodott, az újabb képsorban viszont már árnyoldalai kerülnek előtérbe: “súlyosan vagyon az dolog harcokon”, “kemény harcok” , ” éhség, szomjúság, nagy hévség”, “véresen, sebekben halva sokan feküsznek” szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a “nyugszik reggel, hol virradt” s a “mindenik lankadt s fáradt” kifejezések még csak a csataviselések utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik, itt: a “halva sokan fekszünk” s a “koporsója vitézül, holt testeknek” már az örök elnyugvást, a hősi halált tudatják. Csillogás, tavaszi verőfény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természete és előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező végső állomása a hősi halál.

A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az “ifjú vitézeknek” “ez világon szerte-szertén” megvalósult hírnevét örök dicsőségét. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó ,költő fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak.

Istenes versek:

Istenes énekeket Balassi költői pályájának valamennyi szakaszában írt, de legszebb, legmegragadóbb költemények életének válságos éveiben születtek. Balassi vallásos költészetében alkotta a legeredetibbet, s művészileg ezek a legértékesebb alkotásai. A vallásos tematika a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett számára: elsírja élete kisiklását, szíve nagy keserveit, őszintén megvallja vétkeit, bűnei bocsánatáért esedezik, szinte perlekedik, alkudozik Istennel a kegyelemért, egyéni megváltásért. Így lesz ez a vallásos líra a reneszánsz költészet szerves része.

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…

A versfők összeolvasása saját nevét adja: BALASSI BÁLINTHÉ. Ez az alkotás ifjúkori költeményeit zárja le. A vers nem csupán az első ciklust zárja le, hanem egy életszakaszt is, fiatalságának korszakát. Harminc éves ekkor, házasodni készül, nagy reményekkel egy új életperiódus előtt áll, tisztázni és tisztára mosni szeretné korábbi életét, ezért tör fel belőle az őszinte bűnbánás és gyónás megrendítő éneke. három eltérő, de egymással össze is függő érzelmi-hangulati lelkiállapot követi egymást a költeményben. Az első szerkezeti egységben 1-5. versszak a bűnbocsánatért esdő sóhaj után a kétségek között hányódó meghasonlottság, a lelki válság, az ostorzó önvád állapota nyilatkozik meg. Fájdalmas és szégyenkező gyónásban sorolja fel ifjúsága bűneit, hitetlenségét, s keserűen vakja be, hogy nincs semmi érdeme, amivel az Istent engesztelhetné. Léte tele van tétova bizonytalansággal, rettegéssel, kétellyel. Gyötri bűnösségének tudata, a  lélek valóban szánalmas helyzetben vergődik. Bűneire nem talál semmi mentséget. A költő önmagát teszi felelőssé elhibázott, méltatlan életéért. Talán a gyónás őszintesége, mély bűnbánata adja végül is kételyei, félelmei ellenére az erőt és bizalmat, hogy reménykedve mégis isten szánalmáért könyörögjön 6-10. versszak.

A vers utolsó harmadában 11-15. versszak a bizakodás már bizonyossággá erősödik. Kétkedés nélkül, háborgásain túljutva és lecsillapodva érvel a megbocsátás szükségessége mellett. Eddig egyes szám második személyben szól az Istenhez a jajongó panasz és a bocsánatkérés, most az isteni irgalom reményében megnyugodva önmagához fordul, s saját lelkét szólítja meg 13. versszak. Az Istenbe vetett bizalom immár megingathatatlan, s ez a bizonyosság múlt időben szólal meg, hiszen Isten “most megkegyelmeze”

A záróstrófa összefoglalja még egyszer a versen végigvonuló különböző lelkiállapotokat: a lelki válságot és keserűséget, a bűnbánó őszinteséget és az Úr kegyelmében való, megnyugvást, lelki megbékélést.


Balassi Bálint reneszánsz életfelfogása

A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka volt. Bár ekkor sincs még fejlett polgárságunk, s hiányoznak a nagy kulturális központok is, a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben és már magyar nyelven terjedt el. A tragikus helyzet ellenére gazdag irodalom bontakozik ki. Ennek a fejlődésnek a leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.

A reneszánsz és a reformáció között sajátos és ellentmondásos kapcsolat alakult ki. Azt a célt tűzte ki, hogy mindenki a saját nyelvén olvashassa és maga magyarázhassa a szent szövegeket. Nemzeti nyelvekre kellett tehát lefordítani a Bibliát. A könyvnyomtatás (Guttenberg 1540) révén nagy példányszámban és viszonylag olcsón lehetett már terjeszteni a könyveket. A magyar Biblia fordítását paptársaival Károly Gáspár készítette el.

Balassi Bálintot tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának. Zólyom várában született 1554-ben. Kitűnő nevelést kapott. Egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója, prédikátora tanította. Édesapját-hamis vádak alapján-összeesküvés gyanújával letartóztatták. A család Lengyelországba menekült, s követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. A költőt 1587-ben hozta össze a végzet Losonczy Annával. Szerelmük közel hat évig tartott. Ennek a végzetessé váló szerelemnek a tüzében formálódott az addig csak verselgető főúr igazi költővé, az első nagy magyar lírikussá. Hogy bajos anyagi ügyeit rendezze, 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hozományként elfogadta Sárospatak várát. Ezzel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Egy ideig Érsekujváron, majd Dembnóban szolgált. Esztergom ostromakor megsebesült: mindkét combját ólomgolyó járta át, s e sebtől 1594 május 30-án meghalt. Minden bizonnyal a kora egyik legműveltebb embere volt, a magyar mellett még nyolc nyelven beszélt.

A versei három témakörbe sorolhatók:

– vitézi versei

– szerelmi lírái

– istenes versei

Belső rím: a sorokon belül elhelyezkedő rímek, melyek a sort két vagy több rövidebbre bontják fel.

Balassi-strófa: három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is a hármas szerkesztési elv valósul meg. A verssor így 6-6-7 szótagos kétütemű soroknak felel meg. A versszak rímelhelyezése a következő: aab-ccb-ddb.

Ütemhangsúlyos verselés: A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben mindig az első ütem hangsúlyos, s ez után 1, 2, 2 hangsúlytalan ütem következik. Tehát három féle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos.


Borivónak való (vitézi vers)

A magyaros verseléssel írt, nyolc versszakos, három egységre bontott vers. A versszakok három sorosak, bokorrímesek. Pünkösdre írott vers.

I. 1-4. vsz. Természeti képet vázol fel (pictura), dicséri a tavaszt és a természetet.

jelzők: szép, gyönyörű, hosszú, sokszínű, füreemedt (felfrissült)

hangutánzók: néma, kiáltásra

„Neked virágoznak bokrok, szép violák,

Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,

Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.”

II. 5-6. vsz. A végvári katonákról beszél, a fegyverkezésről, a készülődésről.

„Ki szép füven lévén bánik jól lovával,

Ki vígan lakozik vitéz barátjával

S ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral”

III. vsz. Istennek megköszöni a tavasz eljöttét, és az életörömöket.

„Ily jó időt élvén Isten kegyelmébűl

Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szíbűl

Igyunk, lakjunk egymással vígan szeretetbűl.”

Hogy Júliára talála… (szerelmes vers)

Török népdalra írt magyar vers. Hangsúlyos, magyaros verselésű, két soros versszakokból álló vers. Belső rímes, minden sor négy ütem és négyszer négy szótagból épül fel.

Két féle szókészletben íródott:

– reneszánsz trubadúr stílus (bús szivem vidámsága)

– magyar népköltészet (vidám, lelkem, szerelem)

A vers Júliával való véletlen találkozásnak a köszönését írja le. Az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza.

I. 1. vsz. Boldog felkiáltás , a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés. „Egészséggel!”

II. 2-4. vsz. Áradó metafórasor. Felsorolás:

lelki élet értékei: vidámság, boldogság

főúri élet részletei: palotám, jóillatú piros rózsám

női test szépségei: szemüldek fekete széne, szem fénye

egyéb értékek: a nap fénye, az élet reménye

túlzások: drágalátos palotám, gyönyerő szép kis violám

5. vsz. Az előző négynek az összefoglalása

fokozás: szivem, lelkem, szerelmem

III. 6. vsz. A lovagi szerelmi lírájából jól ismert helyzetet rögzít: a szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság. Júlia is csak fölényesen, hidegen mosolyog az előtte hódoló szerelmesen.

Adj már csendességet… (istenes vers)

A vers nyolc strófából, kétsoros versszakokból és páros rímekből áll. Belső rímes, Balassi-strófa. A különböző mondatformák állandó változtatása miatt szenvedélyes, izgatott, zaklatott.

A földi boldogság lehetőségében véglegesen csalódott ember most már csak a belső békét, a lélek csendjét igyekszik elnyerni.

I. 1-2. vsz. Könyörgés: „Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!”

II. 3-6. vsz. Érvelés, indoklás:

„Nem kell kételkednem, sőt jót remélnem igéd szerént,

Megadod kedvesen, mit igérsz kegyesen hitem szerént.”

III. 7-8. vsz. Könyörgés:

„Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát,”


Balassi Bálint

A 16. század gazdag és eleven irodalmi életének legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint (1554-1594) költészete. Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom elsô klasszikusának, világirodalmi szintű költôjének.
Zólyom várában született 1554 októberében. Apjától, az arisztokrata földesúr Balassi Jánostól nemcsak szertelen, zabolátlan természetét kapta örökül, de politikai kegyvesztettségét, összekuszált pöreit, ellenségeit, rokon- és ellenszenveit is.
Kitűnô nevelést kapott. Egy ideig Bornemisza Péter, a század egyik jelentôs írója, prédikátora tanította, aki zólyomi udvari papként (1570-ig) állt Balassi János szolgálatában. 1565-ben Nürnbergben folytatta tanulmányait.