Dél-Amerika éghajlata, mezőgazdasága. Dél-Amerika országai, lakossága

Éghajlata:

– száraz

– túlnyomórészt trópusi éghajlat

– a magasságtól változik

– alulról felfelé:

– tierra calienta (600 méterig)

– tierra templada (600-1500)

– tierra fria (1500-2000)

– tierra helada (2000 méter felett)

Mezőgazdaság:

– peon rendszer

– bérbe veszik à munka, vagy termény

– földreform

– trópusi ültetvények:

– gépesítés

– magánkézben vannak

– termények:

– cukornád (Brazília VT I.)

– kakaó (Brazília VT I-II.)

– kávé (Brazília, Kolumbia)

– gyapot (Brazília)

– banánköztársaság:

– Brazília, Ecuador, Columbia, Honduras, Costa Rica, Nicaragua, Haiti

– Argentína mezőgazdaságával kilógó, mert hagyományos mérséklet övi mezőgazdaság (búza, kukorica, juh, szarvasmarha)

– Peru halászatban kimagasló

Dél-Amerika országai:

– Venezuela – Caracas

– Columbia – Bogota

– Ecuador – Quito

– Bolívia – La Paz

– Brazília – Brazília

– Uruguay – Montevideo

– Paraguay – Asunción

– Argentína – Buenos Aires

– Chile – Santiago

– Peru – Lima

– Guyana – Georgetown

– Suriname – Pramaribo

Dél-Amerika lakossága:

– Mexikó: aztékok

– maják

– kozolok (Brazília)

– mulatt: néger + fehér

– mesztic: indiai + fehér

– népsűrűség:

– egyenetlen

– ritkán lakot területek: őserdő, hegyvidékek

– a cél a ritkán lakott területek benépesítése


Dél-Amerika kialakulása, szerkezet-morfológiája, bányászata és ipara

– földtörténet:

– Brazíliai és Guayanai ősmasszívum

– Andok:

– Pacifikus hegységrendszer

– lánchegység

– középidő jura

– újidő miocén

– szubdukció

– Popokatepetl

– Chimborazza

– Cotopaxi

– alföldek, síkságok

– Amazonas-medence

– Orinoko-medencéje

– természetes növényzete a pampa

– ipara:

– ásványi anyagokban, és nyersanyagokban gazdag

– a tőkés társaságok tulajdonai

– rézérc: Chile, Peru

– ón: Bolívia

– kőolaj: Mexikó, Venezuela

– bauxit: Brazília, Jamaica, Szurinám

– vasérc: Brazília

– ipari körzetek:

– Argentína:

– Buenos Aires

– Santa Fé

– Rosario

– Uruguay:

– Montevideo

– Peru:

– Lima

– Chile:

– Valparaio

– Santiago


Kanada természeti és gazdasági földrajza

– Észak-Amerika területén helyezkedik el

– fejlett ország

– területe: 9970000 km2

– lakosság: 28 millió fő

– fővárosa Ottawa

– 2 nemzetiségű ország:

– angol

– francia

– határai:

– Ny-i: Csendes-óceán

– K-i: Atlanti-óceán

– É-i: Jeges-tenger

– szf-i határ: Alaszka, USA

– jelentős szigetek:

– Buffin-szigetek

– Viktória-szigetek

– Devon-szigetek

– Ellesmere

– Newfoundland

– tájai:  1) Kanadai-tóvidék

– jégtakaró alakítja ki

2) Szent-Lőrinc-folyó alföldje

3) Appalache északi része

4) Kordillerák:

– Sziklás-hegység

– Parti-hegység

– fennsíkok:

– Yukon

– Phraeser

5) Kanadai-préri

– éghajlata:

– sarkvidéki

– sarkköri

– hideg-mérsékelt (44%-a tajga

– óceáni-éghajlat

– a Kuro-shio miatt

– népesség:

– 300000 fős őslakosság (indiánok, eszkimók)

– 45%: angolok

– 30%: Québec

– holland, német, svéd, norvég, dán, olasz, magyar, ukrán

– gazdaságföldrajza:

– energiagazdaság:

– vízenergia:    – kedvező, mert sok vízesés

– Norvégia után ez a legnagyobb

– bővizű, nagy esésű folyók

– kőolaj:

– jelentős: Edmonton, Calgary

– földgáz:

– jelentős: Alberta (mint tagállam)

– uránérc:

– 1-2. hely

– Uranium city

– feketekőszén:

– nem jelentős készletek

– USA-ból importálnak

– NAFTA: Észak-atlanti Szabad Kereskedelmi Egyezmény

– Mexikó

– Kanada

– USA

– színesérc:

– a világ leggazdagabb országa

– réz, cink, ólom, nikkel

– nemesfém:

– arany, ezüst, platina

– vasérc:

– Labrador-félsziget

– vaskohászat:

– Montreal

– Toronto

– Hamilton

– Ottawa

– gépgyártás:

– közlekedési eszközök:

– autó

– mezőgazdasági gépek (Winnipeg)

– hajó (Vancouver, Hallifax, Sydney, Montreal)

– szerszámgépek

– könnyűipar (vegyipar, fa, papír, cellulóz)

Mezőgazdaság

– kicsi a megművelhető területek aránya

– nagy élelmiszerexportőr

– tavaszi búza

– burgonya

– cukorrépa

– dohány

– kukorica

– malomipar: Winnipeg

– hús-, cukor-, tejipar

– állattenyésztés:

– jelentős szarvasmarha állomány

– pulyka

– juh

Közlekedés

– egyenetlen a közlekedési hálózat

– nagy a légiközlekedés szerepe

– belföldi járatok


Felfedezések a 17. századig

1. Felfedezéseket ösztönző tényezők

–     14. sz.: Ny-európai feudalizmus válsága: parasztlázadások, feudális belháborúk, pusztító járványok; relatív túlnépesedés

–     15. sz. vége: India nagy kereskedelmi központ (Levantei kereskedelem) ® török veszély miatt nem használható

–     15. sz.: fellendülő kereskedelem ® egyre nagyobb forgalom lebonyolításához több nemesfémre van szükség ® felfedező utak egyik legfőbb célja az arany tengeri utakon való felkutatása

–     Európában népességnövekedés

–     növekvő igény fűszerekre, luxuscikkekre, nemesfémre, tartósító élelmiszerekre, faanyagokra, festőnövényekre ® Indiából importálják

–     Földközi-tenger török befolyás alatt

–     bővülő ismeretek (térképészet, csillagászat); technikai találmányok (iránytű, caravella – gyors mozgású vitorláshajó) ® portugál hajósok folyamatosan haladnak egyre délebbre Afrika partjai mentén

2. Felfedező utak

–     első nagy felfedezések: Spanyolországból, Portugáliából uralkodók támogatásával

–     1487.: Bartolomeu Diaz eléri Jóreménység fokát

–     Ny felé: 1492. Kolombusz Kristóf: Amerika

–     1498.: Vasco da Gama eléri az indiai partokat Afrika körülhajózásával

–     1519-1522.: Magellán körülhajózza a Földet ® gömbölyű

–     Amerigo Vespucci: Amerika

3. A világ első felosztása

–     spanyolok és portugálok között feszültség a felfedezések miatt

–     1494. tordesillasi szerződés (Tartalma!!!)

4. Gyarmatosítás módja

Portugália

–     Afrika, India

–     támaszpontrendszer; Ázsiában arab kereskedelem összezúzása

Spanyolország: teljes leigázás.

–     Inka, azték kultúra (fejlett civilizációk) elpusztítása; gyarmattá tétele

–     Gyarmati közigazgatás spanyol mintára

–     konkisztádor: hódító; gyarmati közigazgatás irányítója(Cortez, Pizarro)


5. Európa haszna a hódításokból

–     közvetlen kifosztásból eredő haszon

–     közvetlen kifosztás után gyarmati közigazgatás és gazdaság

–     ültetvényes gazdálkodás, bányák művelése ® kényszermunka

–     gazdaság kiaknázása (pl. Potosi ezüstbányái)

–     ültetvények ® cukornád, gyapot, dohány, krumpli, kukorica, kávé, csoki

–     rabszolga-kereskedelem (Afrikából fekete rabszolgák tömeges szállítása)

6. Felfedezések hatása gazdasági életre

–     Itáliai kereskedővárosok elvesztik jelentőségüket

–     új kereskedelmi útvonal: Atlanti-óceán ® világpiac, világkereskedelem az új piacok bevonásával

–     nemesfémek ®árforradalom; feudalizmus helyett megindul a tőkés termelés

–     árforradalom kedvez: árutermelő földbirtokosok és parasztok; forgalmat lebonyolító kereskedők. Az árutermelésbe bekapcsolódni nem tudók helyzete viszont romlik!

–     eredeti tőkefelhalmozás: az a folyamat amelynek során kialakulnak a tőkés termelés feltételei: tőke és munkaerő.


USA létrejötte

1. Bev.

–     1606-173.: 13 angol gyarmat Kanadától Ny-Floridáig 17. sz.: demográfiai robbanás (bevándorlás, nagy gyerekvállalási kedv)

2. Gazdaság

–     É: farmergazdálkodás

–     D: ültetvények (dohány, gyapot, rizs, cukornád) ® rabszolgák

–     fehér rabszolgák: bevándorlás költségeit nem tudja fizetni ® 7 évi ingyenmunka; utána fegyvert, pénzt, földet kaphat

3. Anglia + gyarmatok kapcsolata

–     Anglia: merkantilizmus (gazdaság fellendítése érdekében kivitel támogatása; behozatal védővámokkal való nehezítése)

–     gyarmaton előállított iparcikket csak Angliába lehet szállítani; angliai termelők érdekében több termék amerikai előállítását tiltják

–     gyarmatokon magas szintű hajóépítés, malomipar, szeszfőzés

–     manufaktúrák: központosított v. szétszórt

–     gyarmatok egymás közti gazdasági kapcsolatai erősödnek

Közigazgatás

–     gyarmat élén anyaország érdekeit képviselő kormányzó

–     hatásköre: közigazgatás, katonaság, főbíróság

–     törvényhozó gyűlés tagjai vagyonos elemek

4. 1754. Albany-kongresszus

–     Benjamin Franklin hívja össze

–     cél gyarmatok katonai-politikai-gazdasági szövetsége

–     nincs sikere

5. Anglia megszorító lépései

–     1763.: Ny-i irányú terjeszkedés korlátozása

–     cukorra vám

–     bélyegtörvény: bármilyen peres ügy esetén illetéket kell fizetni

–     1773.: teatörvény ® teára is magas vám

–     bostoni teadélután: tearakományt tengerbe szórják ® nyílt szakítás az anyaországgal

6. Függlenségi háború

–     1774. Philadelphia: első kontinentális kongresszus ® bojkott az angol árukra

–     1775. ápr. 19. Lexington: fegyveres összecsapás ® függetlenségi háború kezdete

–     1775. máj.: gyarmatok 2. kongresszusa: hadiállapot Anglia + gyarmatok között. George Washington hadvezér

–     1776. Thomas Jefferson megfogalmazza a Függetlenségi Nyilatkozatot ® USA létrejötte


7. Győzelem

–     1775-1883.: függetlenségi háborúk

–     Amerika: gerillaháborúk lakosság segítségével

–     1778.: Fro. támogatja amerikaiakat

–     1780.: semleges országok ligája (Fro., Spo., Hollandia) ® nem segítenek Angliának

–     1777. okt. Saratoga: Hudson folyón vaslánc ® angol flotta feltartása

–     1781. Yorktown: nagy amerikai győzelem

–     1783.: III. György írásban elismeri a 13 gyarmat függetlenségét

8. 1787.: USA-alkotmány

–     tagállamok önállóak; pénz-, hadügy, diplomácia ® szövetségi kormány

–     végrehajtó hatalom: elnök (4 év)

–     törvényhozás: 2 házas kongresszus (szenátus + képviselőház)

–     bírók: függetlenek

–     külön törvények biztosítják az állampolgári jogokat


“Már nem szövetségesek, még nem ellenfelek” – A hidegháború kialakulása.

A II. világháború namcsak méreteiben, de hatásában is sokkal nagyobb volt az elsőnél. A vesztes tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán) kiszorultak a nemzetközi politikából. A győztes szövetségesek közül Nagy-Brittania visszasüllyedt középhatalommá, s csupán két nagyhatalom maradt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Bomlásnak indult a gyarmati renszer és új, független államok sora alakult. Tehát nemcsak Európa, de az egész világ térképét újra kellett rajzolni. A második világháború alatt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál öszehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Ezért 1945-ben létrehozzák az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ).

Az USA a II. világháború legnagyobb nyertese lett. Gazdasági és katonai ereje látványosan megnöve-kedett, s az atombomba birtokában, valamint az „óceánpajzs” (maga a távolság) védelmében legyőzhe-tetlen, sőt sebezhetetlen nagyhatalommá vált. Az a tény, hogy a háború után a világ ipari termelésének felét az USA állította elő, lehetetlenné tette, hogy Amerika visszatérjen az elzárkózáds politikájához. Mint vezető gazdasági és politikai hatalomnak részt  kellett vállalnia a nemzetközi életben.

A Szovjetunió hatalmas anyagi és emberveszteséget szenvedve vált a világ második legerősebb, és E-urópa legerősebb hatalmává. A katonai óriás ugyanakkor gazdaságilag nyomorúságos helyzetben volt.

Az USA vezetése nem értette meg idejében, hogy a világháborúval új befolyási övezetek alakultak ki, s ezeken belül minden nagyhatalom azt tesz majd, amit akar. Jalta mindenekelőtt az amerikai rövidlátás következtében vál Európa kettéosztásának kiindulópontjává. S amikor az USA szembentalálta magát az általa megnőni engedett Szovjetunióval, már késő volt.

A szövetséges hatalmak 1945 őszén Londonban rendezett külügyminiszteri értekezletén egyértelmű-vé vált a szembenállás. A szovjet fél a nyugatiak értésére adta, hogy az általa megszállt országokban egyedül rá tartozik a békefeltételek megszabása. A közép- és kelet-európai, valamint az iráni szovjet előretörésre válaszolt Chuchill sokat emlegetett fultoni beszédében (1946 március 5.). A beszédet Sztálin a Szovjetunió elleni fegyverbe szólitásának minősítette.

1946 tavaszára befejezett ténnyé vált, hogy a volt szövetségesek szembefordultak egymással. Ugyan-akkor még hiányzott a háborút lezáró békeszerződés, de a Szovjetuniónak is érdekében állt annak megkötése, mert szentesíteni akarta hódításait. Az ellenségeskedés ellenére tehát 1946 áprilisában megkezdődött Párizsban a 21 győztes ország békeelőkészítő értekezlete.

Az amerikai feltartóztatási politikát Truman elnök hidette meg 1947. márciusi kongreszszusi beszédé-ben, majd egyértelműen Moszkva tudomására hozta, hogy az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború után kialakult helyzet erőszakos megváltoztatását.

1947 júniusában vázolta fel George Marshall, az Usa külügyminisztere a később róla elnevezett segélytervet. Lényege, hogy a kimerült és részben elpusztult európai gazdaságot segélyekkel kell talpra állítani, ennek azonban előfeltétele, hogy az európa országok között kellő együttműködés jöjjön létre. A szovjetek nem akarták, hogy bbirodalmuka „nyugat által ellenőrzött legyen”, így távolmaradtak a segélyterv megvalósításától, és „szövetségeseinek” is megtiltotta a részvételt. A segély közös felhasználására és szétosztására létrejött Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet az 1957-ben megalakult Közös Piac előzményévé vált.


A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei!

A XV. század végére az európai világ túljutott a XIV-XV. századi nagy válságon. “Hosszú XVI. századnak” nevezik az 1450-es évek végétől a XVII. század elejéig tartó időszakot, amely alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom, megnövekedett a népesség, s új világgazdasági rendszer jött létre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezi Amerikát, a portugálok Indiába hajóznak, és megindul a gyarmatosítás. A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak meg. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon-módokon nem tudtak megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodó és a nemesség érdekeit is szolgálták, hiszen a XIV-XV. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozta az európai népesség nagyarányú növekedése: Európa lélekszáma 1600-ban már 89 millióra nőtt. Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indultak ki. Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét. Az őslakosság a háborúk, kényszermunkák és a betegségek miatt szörnyű veszteségeket szenvedett. Az emberveszteségek a kieső munkaerő pótlására kezdték el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. Kolumbusz felfedezése révén a spanyolok egy csapásra behozták a portugálok évszázados előnyét, ami feszültségeket okozott a két ország viszonyában. Az ellentéteket az 1494-ben a pápa által szentesített tordesillasi szerződés simította el, amely lényegében kettéosztotta a világot a spanyolok és a portugálok között. Kolumbusz sikerei meggyorsították az Afrika megkerülésével Indiába vezető út végleges felfedezését. Vasco da Gama 1498-ban elérte az Indiai partokat, ahonnan fűszerekkel, kincsekkel megrakodva tért haza. A világkereskedelem számára ezzel az utazással új korszak kezdődött.


A nagy földrajzi felfedezések fő irányai és eredményei

A földrajzi felfedezéseket szükségessé tette a Nyugat-Európában meginduló gazdasági fejlődés. Következményei:

  • Népességszámnövekedés, árutermelés kiszélesedése, kereskedelem megélénkülése
  • A kereskedelem egyre több nemesfémet igényel, nő az ez iránti igény, de magyar és cseh bányák felszíni rétege kimerül
  • A törökök 1453-ban elfoglalják Konstantinápolyt ® így a távol-keleti kereskedelem megnehezedik

A földrajzi felfedezéseket lehetővé tették:

  • Technikai újítások elterjedése
  • Új hajótípus kell, ami a hosszú távú tengeri hajózásra alkalmas
  • Iránytű
  • Térkép (Toscanelli készíti)
  • Elterjed a Ptolemaiosz-i – világkép ® lényege: Föld gömb alakú (ezt a spanyolok fogadják el)
  • Pénz
Legfontosabb földrajzi felfedezések

2 csoport: portugálok támogatásával

spanyolok támogatásával

1) portugálok támogatásával

Tengerész Henrik tudatosan készíti elő Afrika partvidékének megismerését

1471-ben eljutnak az Egyenlítőig

1487-ben Diaz Bertalan a Jóreménység fokig

Vasco da Gama 1498-ban Afrika megkerülésével eljut Indiába ® kormányzó lesz ® következménye: Lisszabon a világkereskedelem legjelentősebb központja lesz a 19. sz.-ig

2) spanyolok támogatásával

1492-ben Kolumbusz elindul, eljut Közép-Amerikába, partra száll San Salvadorban

4 útja során Kö.-Am. Számos területét felfedezi

de Amerika felfedezése lassú folyamat: D-Am-át közösen foglalják el a spanyolok és a portugálok

a kontinenst  Amerigo Vespucciról nevezik el

Magellán 1519-22 között elindul, hogy körbehajózza a Földet, D-Am-ban felfedezi a déli csúcsot, a Magellán-szoroson keresztül haladva megkerüli a Földet, ő meghal, de egyik hajója (Victoria) visszatér Spanyolo.-ba ® igazolják: a Föld gömbalakú

A felfedezések következményei:

1) megszerzett területeken

Közép-Am.-ban a legfontosabb civilizációk: Maja, Azték, Inka (® D-Am)

Bennszülöttek nagy lelkesedéssel fogadják őket, de a gyarmatosítók felszámolják a közösségeket, kényszerítik őket, hogy az ültetvényeken dolgozzanak, de mivel alkalmatlanok, Afrikából rabszolgákat hurcolnak be Am.-ba

Legjelentősebb gyarmatosítók: Kortez

Pizzaro

Alvarando

2) Európában

új növények áramlanak be, pl.: burgonya ® nagy szerepe van az éhínség idején, fontos népélelmezési cikk; paradicsom, kukorica, dohány, kávé

nagy mennyiségű nemesfém áramlik be ® nemesfém értéke csökken, de megnő az élelmiszeré, ezért árforradalom következik

Nyugat- és Közép-Európa között sajátos munkamegosztás alakul ki = Közép-Eu. élelmiszert szállít Ny.-ra, Ny-Eu. pedig cserébe iparcikkeket szállít