ápr 23
Éghajlata:
– száraz
– túlnyomórészt trópusi éghajlat
– a magasságtól változik
– alulról felfelé:
– tierra calienta (600 méterig)
– tierra templada (600-1500)
– tierra fria (1500-2000)
– tierra helada (2000 méter felett)
Mezőgazdaság:
– peon rendszer
– bérbe veszik à munka, vagy termény
– földreform
– trópusi ültetvények:
– gépesítés
– magánkézben vannak
– termények:
– cukornád (Brazília VT I.)
– kakaó (Brazília VT I-II.)
– kávé (Brazília, Kolumbia)
– gyapot (Brazília)
– banánköztársaság:
– Brazília, Ecuador, Columbia, Honduras, Costa Rica, Nicaragua, Haiti
– Argentína mezőgazdaságával kilógó, mert hagyományos mérséklet övi mezőgazdaság (búza, kukorica, juh, szarvasmarha)
– Peru halászatban kimagasló
Dél-Amerika országai:
– Venezuela – Caracas
– Columbia – Bogota
– Ecuador – Quito
– Bolívia – La Paz
– Brazília – Brazília
– Uruguay – Montevideo
– Paraguay – Asunción
– Argentína – Buenos Aires
– Chile – Santiago
– Peru – Lima
– Guyana – Georgetown
– Suriname – Pramaribo
Dél-Amerika lakossága:
– Mexikó: aztékok
– maják
– kozolok (Brazília)
– mulatt: néger + fehér
– mesztic: indiai + fehér
– népsűrűség:
– egyenetlen
– ritkán lakot területek: őserdő, hegyvidékek
– a cél a ritkán lakott területek benépesítése
Földrajz érettségi tételek Címkék: Amerika, Mezőgazdaság
ápr 23
– földtörténet:
– Brazíliai és Guayanai ősmasszívum
– Andok:
– Pacifikus hegységrendszer
– lánchegység
– középidő jura
– újidő miocén
– szubdukció
– Popokatepetl
– Chimborazza
– Cotopaxi
– alföldek, síkságok
– Amazonas-medence
– Orinoko-medencéje
– természetes növényzete a pampa
– ipara:
– ásványi anyagokban, és nyersanyagokban gazdag
– a tőkés társaságok tulajdonai
– rézérc: Chile, Peru
– ón: Bolívia
– kőolaj: Mexikó, Venezuela
– bauxit: Brazília, Jamaica, Szurinám
– vasérc: Brazília
– ipari körzetek:
– Argentína:
– Buenos Aires
– Santa Fé
– Rosario
– Uruguay:
– Montevideo
– Peru:
– Lima
– Chile:
– Valparaio
– Santiago
Földrajz érettségi tételek Címkék: Amerika
ápr 23
– Észak-Amerika területén helyezkedik el
– fejlett ország
– területe: 9970000 km2
– lakosság: 28 millió fő
– fővárosa Ottawa
– 2 nemzetiségű ország:
– angol
– francia
– határai:
– Ny-i: Csendes-óceán
– K-i: Atlanti-óceán
– É-i: Jeges-tenger
– szf-i határ: Alaszka, USA
– jelentős szigetek:
– Buffin-szigetek
– Viktória-szigetek
– Devon-szigetek
– Ellesmere
– Newfoundland
– tájai: 1) Kanadai-tóvidék
– jégtakaró alakítja ki
2) Szent-Lőrinc-folyó alföldje
3) Appalache északi része
4) Kordillerák:
– Sziklás-hegység
– Parti-hegység
– fennsíkok:
– Yukon
– Phraeser
5) Kanadai-préri
– éghajlata:
– sarkvidéki
– sarkköri
– hideg-mérsékelt (44%-a tajga
– óceáni-éghajlat
– a Kuro-shio miatt
– népesség:
– 300000 fős őslakosság (indiánok, eszkimók)
– 45%: angolok
– 30%: Québec
– holland, német, svéd, norvég, dán, olasz, magyar, ukrán
– gazdaságföldrajza:
– energiagazdaság:
– vízenergia: – kedvező, mert sok vízesés
– Norvégia után ez a legnagyobb
– bővizű, nagy esésű folyók
– kőolaj:
– jelentős: Edmonton, Calgary
– földgáz:
– jelentős: Alberta (mint tagállam)
– uránérc:
– 1-2. hely
– Uranium city
– feketekőszén:
– nem jelentős készletek
– USA-ból importálnak
– NAFTA: Észak-atlanti Szabad Kereskedelmi Egyezmény
– Mexikó
– Kanada
– USA
– színesérc:
– a világ leggazdagabb országa
– réz, cink, ólom, nikkel
– nemesfém:
– arany, ezüst, platina
– vasérc:
– Labrador-félsziget
– vaskohászat:
– Montreal
– Toronto
– Hamilton
– Ottawa
– gépgyártás:
– közlekedési eszközök:
– autó
– mezőgazdasági gépek (Winnipeg)
– hajó (Vancouver, Hallifax, Sydney, Montreal)
– szerszámgépek
– könnyűipar (vegyipar, fa, papír, cellulóz)
Mezőgazdaság
– kicsi a megművelhető területek aránya
– nagy élelmiszerexportőr
– tavaszi búza
– burgonya
– cukorrépa
– dohány
– kukorica
– malomipar: Winnipeg
– hús-, cukor-, tejipar
– állattenyésztés:
– jelentős szarvasmarha állomány
– pulyka
– juh
Közlekedés
– egyenetlen a közlekedési hálózat
– nagy a légiközlekedés szerepe
– belföldi járatok
Földrajz érettségi tételek Címkék: Amerika, Mezőgazdaság
ápr 23
1. Felfedezéseket ösztönző tényezők
– 14. sz.: Ny-európai feudalizmus válsága: parasztlázadások, feudális belháborúk, pusztító járványok; relatív túlnépesedés
– 15. sz. vége: India nagy kereskedelmi központ (Levantei kereskedelem) ® török veszély miatt nem használható
– 15. sz.: fellendülő kereskedelem ® egyre nagyobb forgalom lebonyolításához több nemesfémre van szükség ® felfedező utak egyik legfőbb célja az arany tengeri utakon való felkutatása
– Európában népességnövekedés
– növekvő igény fűszerekre, luxuscikkekre, nemesfémre, tartósító élelmiszerekre, faanyagokra, festőnövényekre ® Indiából importálják
– Földközi-tenger török befolyás alatt
– bővülő ismeretek (térképészet, csillagászat); technikai találmányok (iránytű, caravella – gyors mozgású vitorláshajó) ® portugál hajósok folyamatosan haladnak egyre délebbre Afrika partjai mentén
2. Felfedező utak
– első nagy felfedezések: Spanyolországból, Portugáliából uralkodók támogatásával
– 1487.: Bartolomeu Diaz eléri Jóreménység fokát
– Ny felé: 1492. Kolombusz Kristóf: Amerika
– 1498.: Vasco da Gama eléri az indiai partokat Afrika körülhajózásával
– 1519-1522.: Magellán körülhajózza a Földet ® gömbölyű
– Amerigo Vespucci: Amerika
3. A világ első felosztása
– spanyolok és portugálok között feszültség a felfedezések miatt
– 1494. tordesillasi szerződés (Tartalma!!!)
4. Gyarmatosítás módja
Portugália
– Afrika, India
– támaszpontrendszer; Ázsiában arab kereskedelem összezúzása
Spanyolország: teljes leigázás.
– Inka, azték kultúra (fejlett civilizációk) elpusztítása; gyarmattá tétele
– Gyarmati közigazgatás spanyol mintára
– konkisztádor: hódító; gyarmati közigazgatás irányítója(Cortez, Pizarro)
5. Európa haszna a hódításokból
– közvetlen kifosztásból eredő haszon
– közvetlen kifosztás után gyarmati közigazgatás és gazdaság
– ültetvényes gazdálkodás, bányák művelése ® kényszermunka
– gazdaság kiaknázása (pl. Potosi ezüstbányái)
– ültetvények ® cukornád, gyapot, dohány, krumpli, kukorica, kávé, csoki
– rabszolga-kereskedelem (Afrikából fekete rabszolgák tömeges szállítása)
6. Felfedezések hatása gazdasági életre
– Itáliai kereskedővárosok elvesztik jelentőségüket
– új kereskedelmi útvonal: Atlanti-óceán ® világpiac, világkereskedelem az új piacok bevonásával
– nemesfémek ®árforradalom; feudalizmus helyett megindul a tőkés termelés
– árforradalom kedvez: árutermelő földbirtokosok és parasztok; forgalmat lebonyolító kereskedők. Az árutermelésbe bekapcsolódni nem tudók helyzete viszont romlik!
– eredeti tőkefelhalmozás: az a folyamat amelynek során kialakulnak a tőkés termelés feltételei: tőke és munkaerő.
Történelem érettségi tételek Címkék: Amerika
ápr 20
1. Bev.
– 1606-173.: 13 angol gyarmat Kanadától Ny-Floridáig 17. sz.: demográfiai robbanás (bevándorlás, nagy gyerekvállalási kedv)
2. Gazdaság
– É: farmergazdálkodás
– D: ültetvények (dohány, gyapot, rizs, cukornád) ® rabszolgák
– fehér rabszolgák: bevándorlás költségeit nem tudja fizetni ® 7 évi ingyenmunka; utána fegyvert, pénzt, földet kaphat
3. Anglia + gyarmatok kapcsolata
– Anglia: merkantilizmus (gazdaság fellendítése érdekében kivitel támogatása; behozatal védővámokkal való nehezítése)
– gyarmaton előállított iparcikket csak Angliába lehet szállítani; angliai termelők érdekében több termék amerikai előállítását tiltják
– gyarmatokon magas szintű hajóépítés, malomipar, szeszfőzés
– manufaktúrák: központosított v. szétszórt
– gyarmatok egymás közti gazdasági kapcsolatai erősödnek
Közigazgatás
– gyarmat élén anyaország érdekeit képviselő kormányzó
– hatásköre: közigazgatás, katonaság, főbíróság
– törvényhozó gyűlés tagjai vagyonos elemek
4. 1754. Albany-kongresszus
– Benjamin Franklin hívja össze
– cél gyarmatok katonai-politikai-gazdasági szövetsége
– nincs sikere
5. Anglia megszorító lépései
– 1763.: Ny-i irányú terjeszkedés korlátozása
– cukorra vám
– bélyegtörvény: bármilyen peres ügy esetén illetéket kell fizetni
– 1773.: teatörvény ® teára is magas vám
– bostoni teadélután: tearakományt tengerbe szórják ® nyílt szakítás az anyaországgal
6. Függlenségi háború
– 1774. Philadelphia: első kontinentális kongresszus ® bojkott az angol árukra
– 1775. ápr. 19. Lexington: fegyveres összecsapás ® függetlenségi háború kezdete
– 1775. máj.: gyarmatok 2. kongresszusa: hadiállapot Anglia + gyarmatok között. George Washington hadvezér
– 1776. Thomas Jefferson megfogalmazza a Függetlenségi Nyilatkozatot ® USA létrejötte
7. Győzelem
– 1775-1883.: függetlenségi háborúk
– Amerika: gerillaháborúk lakosság segítségével
– 1778.: Fro. támogatja amerikaiakat
– 1780.: semleges országok ligája (Fro., Spo., Hollandia) ® nem segítenek Angliának
– 1777. okt. Saratoga: Hudson folyón vaslánc ® angol flotta feltartása
– 1781. Yorktown: nagy amerikai győzelem
– 1783.: III. György írásban elismeri a 13 gyarmat függetlenségét
8. 1787.: USA-alkotmány
– tagállamok önállóak; pénz-, hadügy, diplomácia ® szövetségi kormány
– végrehajtó hatalom: elnök (4 év)
– törvényhozás: 2 házas kongresszus (szenátus + képviselőház)
– bírók: függetlenek
– külön törvények biztosítják az állampolgári jogokat
Történelem érettségi tételek Címkék: Amerika
márc 24
A II. világháború namcsak méreteiben, de hatásában is sokkal nagyobb volt az elsőnél. A vesztes tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán) kiszorultak a nemzetközi politikából. A győztes szövetségesek közül Nagy-Brittania visszasüllyedt középhatalommá, s csupán két nagyhatalom maradt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Bomlásnak indult a gyarmati renszer és új, független államok sora alakult. Tehát nemcsak Európa, de az egész világ térképét újra kellett rajzolni. A második világháború alatt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál öszehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Ezért 1945-ben létrehozzák az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ).
Az USA a II. világháború legnagyobb nyertese lett. Gazdasági és katonai ereje látványosan megnöve-kedett, s az atombomba birtokában, valamint az „óceánpajzs” (maga a távolság) védelmében legyőzhe-tetlen, sőt sebezhetetlen nagyhatalommá vált. Az a tény, hogy a háború után a világ ipari termelésének felét az USA állította elő, lehetetlenné tette, hogy Amerika visszatérjen az elzárkózáds politikájához. Mint vezető gazdasági és politikai hatalomnak részt kellett vállalnia a nemzetközi életben.
A Szovjetunió hatalmas anyagi és emberveszteséget szenvedve vált a világ második legerősebb, és E-urópa legerősebb hatalmává. A katonai óriás ugyanakkor gazdaságilag nyomorúságos helyzetben volt.
Az USA vezetése nem értette meg idejében, hogy a világháborúval új befolyási övezetek alakultak ki, s ezeken belül minden nagyhatalom azt tesz majd, amit akar. Jalta mindenekelőtt az amerikai rövidlátás következtében vál Európa kettéosztásának kiindulópontjává. S amikor az USA szembentalálta magát az általa megnőni engedett Szovjetunióval, már késő volt.
A szövetséges hatalmak 1945 őszén Londonban rendezett külügyminiszteri értekezletén egyértelmű-vé vált a szembenállás. A szovjet fél a nyugatiak értésére adta, hogy az általa megszállt országokban egyedül rá tartozik a békefeltételek megszabása. A közép- és kelet-európai, valamint az iráni szovjet előretörésre válaszolt Chuchill sokat emlegetett fultoni beszédében (1946 március 5.). A beszédet Sztálin a Szovjetunió elleni fegyverbe szólitásának minősítette.
1946 tavaszára befejezett ténnyé vált, hogy a volt szövetségesek szembefordultak egymással. Ugyan-akkor még hiányzott a háborút lezáró békeszerződés, de a Szovjetuniónak is érdekében állt annak megkötése, mert szentesíteni akarta hódításait. Az ellenségeskedés ellenére tehát 1946 áprilisában megkezdődött Párizsban a 21 győztes ország békeelőkészítő értekezlete.
Az amerikai feltartóztatási politikát Truman elnök hidette meg 1947. márciusi kongreszszusi beszédé-ben, majd egyértelműen Moszkva tudomására hozta, hogy az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború után kialakult helyzet erőszakos megváltoztatását.
1947 júniusában vázolta fel George Marshall, az Usa külügyminisztere a később róla elnevezett segélytervet. Lényege, hogy a kimerült és részben elpusztult európai gazdaságot segélyekkel kell talpra állítani, ennek azonban előfeltétele, hogy az európa országok között kellő együttműködés jöjjön létre. A szovjetek nem akarták, hogy bbirodalmuka „nyugat által ellenőrzött legyen”, így távolmaradtak a segélyterv megvalósításától, és „szövetségeseinek” is megtiltotta a részvételt. A segély közös felhasználására és szétosztására létrejött Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet az 1957-ben megalakult Közös Piac előzményévé vált.
Történelem érettségi tételek Címkék: Amerika
márc 18
A XV. század végére az európai világ túljutott a XIV-XV. századi nagy válságon. “Hosszú XVI. századnak” nevezik az 1450-es évek végétől a XVII. század elejéig tartó időszakot, amely alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom, megnövekedett a népesség, s új világgazdasági rendszer jött létre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezi Amerikát, a portugálok Indiába hajóznak, és megindul a gyarmatosítás. A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak meg. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon-módokon nem tudtak megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodó és a nemesség érdekeit is szolgálták, hiszen a XIV-XV. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozta az európai népesség nagyarányú növekedése: Európa lélekszáma 1600-ban már 89 millióra nőtt. Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indultak ki. Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét. Az őslakosság a háborúk, kényszermunkák és a betegségek miatt szörnyű veszteségeket szenvedett. Az emberveszteségek a kieső munkaerő pótlására kezdték el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. Kolumbusz felfedezése révén a spanyolok egy csapásra behozták a portugálok évszázados előnyét, ami feszültségeket okozott a két ország viszonyában. Az ellentéteket az 1494-ben a pápa által szentesített tordesillasi szerződés simította el, amely lényegében kettéosztotta a világot a spanyolok és a portugálok között. Kolumbusz sikerei meggyorsították az Afrika megkerülésével Indiába vezető út végleges felfedezését. Vasco da Gama 1498-ban elérte az Indiai partokat, ahonnan fűszerekkel, kincsekkel megrakodva tért haza. A világkereskedelem számára ezzel az utazással új korszak kezdődött.
Történelem érettségi tételek Címkék: Amerika
febr 27
A földrajzi felfedezéseket szükségessé tette a Nyugat-Európában meginduló gazdasági fejlődés. Következményei:
- Népességszámnövekedés, árutermelés kiszélesedése, kereskedelem megélénkülése
- A kereskedelem egyre több nemesfémet igényel, nő az ez iránti igény, de magyar és cseh bányák felszíni rétege kimerül
- A törökök 1453-ban elfoglalják Konstantinápolyt ® így a távol-keleti kereskedelem megnehezedik
A földrajzi felfedezéseket lehetővé tették:
- Technikai újítások elterjedése
- Új hajótípus kell, ami a hosszú távú tengeri hajózásra alkalmas
- Iránytű
- Térkép (Toscanelli készíti)
- Elterjed a Ptolemaiosz-i – világkép ® lényege: Föld gömb alakú (ezt a spanyolok fogadják el)
- Pénz
Legfontosabb földrajzi felfedezések
2 csoport: portugálok támogatásával
spanyolok támogatásával
1) portugálok támogatásával
Tengerész Henrik tudatosan készíti elő Afrika partvidékének megismerését
1471-ben eljutnak az Egyenlítőig
1487-ben Diaz Bertalan a Jóreménység fokig
Vasco da Gama 1498-ban Afrika megkerülésével eljut Indiába ® kormányzó lesz ® következménye: Lisszabon a világkereskedelem legjelentősebb központja lesz a 19. sz.-ig
2) spanyolok támogatásával
1492-ben Kolumbusz elindul, eljut Közép-Amerikába, partra száll San Salvadorban
4 útja során Kö.-Am. Számos területét felfedezi
de Amerika felfedezése lassú folyamat: D-Am-át közösen foglalják el a spanyolok és a portugálok
a kontinenst Amerigo Vespucciról nevezik el
Magellán 1519-22 között elindul, hogy körbehajózza a Földet, D-Am-ban felfedezi a déli csúcsot, a Magellán-szoroson keresztül haladva megkerüli a Földet, ő meghal, de egyik hajója (Victoria) visszatér Spanyolo.-ba ® igazolják: a Föld gömbalakú
A felfedezések következményei:
1) megszerzett területeken
Közép-Am.-ban a legfontosabb civilizációk: Maja, Azték, Inka (® D-Am)
Bennszülöttek nagy lelkesedéssel fogadják őket, de a gyarmatosítók felszámolják a közösségeket, kényszerítik őket, hogy az ültetvényeken dolgozzanak, de mivel alkalmatlanok, Afrikából rabszolgákat hurcolnak be Am.-ba
Legjelentősebb gyarmatosítók: Kortez
Pizzaro
Alvarando
2) Európában
új növények áramlanak be, pl.: burgonya ® nagy szerepe van az éhínség idején, fontos népélelmezési cikk; paradicsom, kukorica, dohány, kávé
nagy mennyiségű nemesfém áramlik be ® nemesfém értéke csökken, de megnő az élelmiszeré, ezért árforradalom következik
Nyugat- és Közép-Európa között sajátos munkamegosztás alakul ki = Közép-Eu. élelmiszert szállít Ny.-ra, Ny-Eu. pedig cserébe iparcikkeket szállít
Történelem érettségi tételek Címkék: Amerika