A Philaei templom

Maga Philae szigete már a régi gát 1898-as megépítésével időszakosan, az áradás idejére (júliustól novemberig) víz alá került. Az új gát építése idején az UNESCO elrendelte egy védőgát építését, ami megvédte volna a templomot. A gáttal körülvett szigetről elkezdték a vizet kiszivattyúzni, ez azonban folyamatosan hatalmas költségekkel járt, ezért végül is a templom 700 m-re, az Agilkia szigetre történő áttelepítése mellett döntöttek.

A Kései kor alig hagyott ránk emlékeket, aminek az ország elszegényedése, az idegen uralom lehetett legfőbb oka. Philae szigetének két kisebb temploma méltó említésre, az egyik I.NEKTANEBO templomaként, a másik TIBERIUS kioszkjaként vált ismerté. Előbbit déli, a másikat keleti templomnak is nevezik.

Az Ízisz templom és a sziget más építményei a XXVI.DIN. idejéből, illetve a Görög-római időkből származnak, amikor Ízisz kultusza átterjedt a görög és római birodalom területére.

A kioszk hosszoldalán 5-5, a keskenyebbik oldalon 4-4 Hathor fejezetes oszloppal határolt nyílt csarnok. A pavilonhoz hasonlóan az oszlopok közötti parapetek gazdagon díszítettek.

A szentélykerület alaprajza követte a sziget nyugati oldalának vonalát ívesen helyezkedett el. Így az oszlopsorral kísért dromosz ferdén csatlakozott az első pülonhoz, amelyet trapéz formájú előudvar követett. Első pülonja 45 m széles, 18 m magas, két tornyának homlokzatán a hadifoglyok feláldozásának hagyományos szertartása látható, amelyet XII.PTOLEMAIOSZ NEOSZ DIONÜZOSZ végez el Hórusz és Hathor tiszteletére. A pülon kapuján a XXX.DIN.-beli I.NEKTANEBO (i.e.380-362) kartusa látható, az udvart oldalról lezáró portikuszból több kisebb helyiség nyílik. A mammiszi kivételesen a két pülon között található, merőlegesen a főtengelyre, ennek következtében az ízisz születési ház oldalhomlokzatának oszlopsora az udvar tornácaként érvényesül.

Maga a templom egy előcsarnokból és három szentélyből áll. A falon látható képek Hórusz születését és neveltetését mutatják be. Az előcsarnok külső keleti falán két felirat található, hieroglif és demotikus írással, egyiptomi és görög nyelven.Ha Az egyik felirat megegyezik a Rosetti kő szövegével, a feliratra NEOSZ DIONÜZOSZ korában azonban domborművet véstek. Az előcsarnok oszlopfőin még az eredeti színezés látható, a mennyezeten Felső- és Alsó-Egyiptomot jelképező keselyűk, napbárkák, csillagászati ábrák láthatók, a falak és oszlopok vallási jellegű ábrákkal díszítettek, valamennyi VIII.PTOLEMAIOSZ II.EURGETÉSZ (i.e.170-116) korából. A Hathor fejezetes pillérek igen jelentős méretűek, a köztük lévő parapetek domborművekkel gazdagon díszítettek.

Az i.sz.VI. századtól az előcsarnokot keresztény templomként használták. A sötét szentélyben még megtalálható a gránit naosz, a szentélyt liturgikus ábrákkal díszített helyiségek sora veszi körül.

Balra lépcső vezet Ozirisz halotti kápolnájának teraszára. Mindkét helyiségben a képek nagy része Ozirisz halálát, bebalzsamozását, temetési szertartását, az újjászületést előkészítő mágiákat és Ozirisz feltámadását ábrázolják. A templom külső oldalainak domborművei a rómaiak, TIBERIUS és AUGUSTUS (i.e.30-i.sz.37) idejéből valók.

A szigeten folyó szertartásokat JUSTINIANUS császár tiltotta be, a kopt szerzetesek templomot és kis városkát építettek az antik épületek fölé.


A Kom-Omboi templom

A Hórusz és Szebek tiszteletére emelt templom a görög-római kor egyik legépebben megmaradt emléke.

A Ptolemaioszok idején lett Kom-Ombo Dél-Egyiptom központja, stratégiai jelentőségű, mert a Nílus kanyarulata és három oldalról meredek dombok ölelik. A múlt század végén megkezdett ásatások eredményeként ma látható templom helyén III.THUTMÓZISZ temploma állt. A jelenleg látható templom i.e.181-i.sz.30-ig épült.

A templom két lényeges különbséget kivéve megegyező konstrukciójú az edfui, és egyáltalán a Ptolemaioszok által emelt templomokkal, amelyek viszont az Újbirodalmi klasszikus kánon továbbélései. Az egyik lényegi különbség, hogy egy görög akropoliszhoz hasonlóan 15 m magas dombról néz a víz felé, ami egyébként az egyiptomiak épület-elhelyezésére nem jellemző. A másik különbség, hogy udvarának, minden csarnokának a szentélynek 2-2 bejárata van egymással párhuzamosan, egyenrangúan. Ennek mindenképpen az az oka, hogy két istenhármasságnak szentelték. A baloldali rész a karvalyfejű Hórusz, Szentnofrit istennő és Khonszu, a jobboldali a krokodilfejű Szebek, Hathor istennő és fiuk, Panebtaui részére szentelt.

A pülon erősen rongálódott, a megmaradt részen DOMITIANUS (i.sz.81-96) császár áldozatot mutat be. Az udvar közepén a római kori oltár maradványai, az első hüposztil csarnokba vezető kettős kapuzat mellett XII.PTOLEMAIOSZ NEOSZ DIONÜZOSZ megtisztulása látható. A csarnok oszlopai szintén a fáraó jeleit hordják, a falakon lévő domborművek egy része azonban VIII.PTOLEMAIOSZ II.EURGETÉSZ, és VII.KLEOPÁTRA idejéből valók. A második hüposztil csarnokban áldozati jelenetek mellett megjelenik VI.PTOLEMAIOSZ PHILOMETOR neve, innen a templom belseje felé haladva már csak az ő nevével találkozhatunk. A két szentélyt kettős folyosó veszi körül amiből szertartási és kultikus helyiségek sora nyílik. A helyiségek befejezetlen faldíszítései alapján a munka egyes fázisai jól megkülönböztethetők. A templomban számos szent állatként tisztelt krokodil élt, amikor elpusztultak bebalzsamozták őket és szarkofágba temették. Több mumifikálódott krokodil ma is látható a szentélyben.

Itt is megtalálható a templom bejárata előtt a mammiszi, bár igen rossz állapotban. A mammiszi észak-nyugati külső falán érdekes vadászjelenetek láthatók. Kevésbé romos a templom túloldalán található Hathor kápolna.


A Karnaki templom

Ősi neve Ipet-Aszut, a XVIII.DIN.-tól (i.e.1550) főváros Théba északi kerülete. Első említése a IV.DIN. uralkodójának Mükerénosz-nak piramisában található. Az Első Átmeneti Kor (i.e.2134-2040) idején már kétségkívül állt itt egy Amonnak szentelt templom, azonban ennek csak írásos emléke maradt fenn. A XII.DIN. idejére Amon isten imádása uralkodóvá vált a városban, s ez egészen a Római Birodalom bukásáig éltette azt.

Karnak kiépülésének igazi fénykora az Újbirodalom XVIII.DIN.-jának köszönhető, csakúgy mint Luxor és Théba nyugati oldalának fejlődése.

A MUT SZENTÉLYKÖRZET

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) alapítja meg gyakorlatilag a Mut szentélykerületet, ahová templomot építtet 600 csaknem 2 m magas szoborral, melyek mind a trónon ülő Szehmet istennőt ábrázolják.

a Mut szentélykerületet az Amon szentélykerülettel összekötő szfinx utat HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti meg.

II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) különálló templomot emeltet a Mut szentélykerületbe.

II.SZETI (i.e.1214-1204) a III.AMENHOTEP által emelt Mut templom elé újabb pülonnal lezárt udvart építtet.

III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) az Amon papok vagyonának gazdagítása mellett klasszikus templomot építtet a Mut együttes nyugati sarkába.

II.PTOLEMAIOSZ PHILADELPHOS (i.e.285-246) a Mut szentély elé kaput kezd építtetni, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) fejez be.

TAHARKA (i.e.690-664) az Amon és Mut szentélykerületek közzé, a nagy szfinx út keleti oldalára egy kápolnát építtet.

AZ AMON SZENTÉLYKÖRZET

A III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) által építtetett, legpompásabban fennmaradt karnaki emlékek egyike az Istenhármasság harmadik tagjának Khonszunak emeltetett temploma a szentélykörzet nyugati csücskében. A templom előtt elinduló szfinx út egyes találgatások szerint egészen III.AMENHOTEP luxori templomának bejáratáig vezetett. Maga a templom az Újbirodalmi klasszikus kánon egyik legszebb példája i.e.1370-ből.

A XXI.DIN.-ban egyedül HERIHOR építtet Khonszu templomához egy oszlopos udvart.

III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) megépítteti a Khonszu templom előtt álló kaput.

VIII.PTOLEMAIOSZ (II.EURGETÉSZ) (i.e.170-116) Ozirisz és Ipet tiszteletére templomot építtet a Khonszu templom nyugati oldalán.

II.SZETI (i.e.1214-1204) az Amon templom tengelyébe, a kikötőbe obeliszket emeltetett.

II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) a Nílushoz kosfejű szfinxekkel szegélyezett utat építtet.

A XXX.DIN. első uralkodója I.NEKTANEBO (i.e.380-362) elkezdi az Asszír rombolás után a helyreállítási munkálatokat, ő építteti az I. pülont.

TAHARKA (i.e.690-664) építteti az Amon templom nagy udvarának kettős oszlopsorát, melyből ma már csak egy oszlop áll.

II.SZETI egy az istenhármasságnak szentelt háromegységes kápolnát építtet az Amon templom akkori bejárata elé észak-keletre kissé eltolva.

A XX.DIN. második uralkodója III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) klasszikus templomot építtet a II. pülon mellett, melynek belső udvarát Ozirisz szobrok szegélyezik.

II.RAMZESZ a II. pülon elé felállíttatja saját két kolosszusát.

XXII.DIN. korabeli a III.RAMZESZ temploma és a II. pülon közötti portikusz (oszlopcsarnok), mely csak két oszlopból áll.

XVIII.DIN. utolsó uralkodója HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti a II. pülont kb. i.e.1310-ben. Utódai, I. és II.RAMZESZ a II. pülon előtti előcsarnok falaira saját kartusaikat vésették, egy kartus kivételével semmi sem utal eredeti építtetőjére.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) az Amon templomhoz megépíti a III. pülont és az előtte elhelyezkedő 12 oszlopos oszlopcsarnokot.

A eretnek fáraó IV.AMENHOTEP (EHNATON) i.e.1340 körül szentélykerületet építtet Aton isten tiszteletére, ebből azonban semmi sem maradt fenn. Utódai TUTANHAMON és AI csak kisebb építkezéseket hajtanak végre.

A XIX.DIN. fáraói I.SZETI (i.e.1306-1290) és II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építteti a II. és III. pülon közötti híres hüposztil csarnokot, amelyben III.AMENHOTEP két oszlopsorát 7-7 sor oszloppal egészítik ki.

I.Thutmózisz (i.e.1504-1492) két obeliszket emeltet a IV. pülon elé i.e.1500 körül.

III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) a III. pülonhoz ragasztva két újabb obeliszket emeltet, valamint megépítteti a VII. pülont. A VII. pülon előtti udvaron egy veremben 1903-ban 20.000 Ókori leletet találtak, amihez hasonló fogás nem sok van az Ókori Egyiptom kutatása történetében.

Hatsepszut (i.e.1473-1458) királynő építteti a VIII. pülont.

HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti a IX. és X. pülonokat, melyek magukba foglalják II.AMENHOTEP oszlopcsarnokos templomát és a Mut együtteshez vezető szfinx utat.

II.RAMZESZ a IX. pülon elé felállíttatja maga és a 9 közül legkedvesebb felesége -a szeretett Nefertari- kolosszusát i.e.1250 körül.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) gránit skarabeuszt állíttat fel a szent tó partján.

TAHARKA (i.e.690-664) építtet az Amon templom keleti oldalához egy kápolnát.

Az oszlopcsarnok déli külső falán II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) Palesztina fölött aratott győzelméről tanúskodó domborművek, a Pentaur költemény részlete és a Hettitákkal kötött szerződés szövege található.

I.Thutmózisz (i.e.1504-1492) építteti az Amon templom belső magját, a IV., V., VI. pülont és két obeliszket a IV. pülon elé i.e.1500 körül.

Hatsepszut (i.e.1473-1458) királynő 2 obeliszket emeltet, a IV. és V. pülon közzé, amit III.THUTMÓZISZ -“tisztelete” jeléül”- ha nem is teljes magasságig, de körülfalaztatja és átalakíttatja az V. és VI. pülon közötti csarnokot, az V. és VI. pülon közötti portikuszra (oszlopcsarnokra) rávéseti a leigázott népek híres jegyzékét. A bárka terme és a VI. pülon közzé megépítteti a maga dicsőségeit zengő “Évkönyvek termét”, melyben a templom feltárásakor 61 királyi kartus volt felismerhető és beazonosítható. Nagyvonalú építkezéseit Ineni, a korában ismert legnagyobb építőmester vezeti.

Hatsepszut királynő építteti ki a bárkatermet.

I.THUTMÓZISZ-nak -aki valószínűleg oldalágról került trónra- törvényes feleségétől Ahmostól egyetlen élő leánya maradt, akit halála előtt uralkodó társává tett és feleségül adta egy háremhölgyétől született fiához II.THUTMÓZISZ-hoz (i.e.1492-1479). A királynőnek vérségi ágon -nagyanyja volt Nefertari- nagyobb joga volt a trónhoz mint “zabi” férjének, a nép benne látta a jogos trónörököst. II.THUTMÓZISZ rövid földi pályafutása után -melynek fiú örökös sem lett gyümölcse- HATSEPSZUT (i.e.1473-1458) előtt megnyílt a korlátlan hatalom gyakorlásának lehetősége. Ifjabb öccsét emelte névleg trónra, összeházasította házassága egyetlen élő gyermek leányával, és így elérte, hogy haláláig a gyámságába tartozó III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) helyett korlátlan jogot gyakoroljon. Az egyiptomiak szövevényes családi kapcsolataira jellemző, hogy II.RAMZESZ-nek (i.e.1290-1224) 8 felesége volt, melyből 3 a saját lánya volt, majd 100 unokát mondhatott a magáénak.

I.SZESZOSZTRISZ (I.Szenwoszret) a XII.DIN. második fáraója (i.e.1971-1926) templomának maradványai a templom belső magjában kerültek elő, valószínű, hogy I.THUTMÓZISZ ehhez a templomhoz igazodva kezdte meg a nagyszabású építkezést.

OCTAVIANUS AUGUSTUS i.e. 30-ban hódítja meg Egyiptomot, első dolga, hogy bevéseti nevét a karnaki Amon templom szentélyének falába, majd -mint a templom isteneinek társa- a szentélybe felállíttatja saját szobrát.

III.THUTMÓZISZ a templomot délkelet felé ünnepi csarnokkal, kápolnákkal övezett termekkel jelentősen bővíti, itt található a kor által ismert növényeket bemutató, “botanikus kert” néven ismert teremrendszer. A fáraó három oldalról folyosórendszerrel veszi körbe a templomot.

I.e.332-ben Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot, elzarándokol a Sziva Oázisba Amon jóshelyére, majd a karnaki Amon templomhoz és a III.THUTMÓZISZ által építtetett déli csarnokot, mely az Asszír rombolás áldozata lett korhűen helyreállíttatja.

Hatsepszut királynő még 2 obeliszket emeltet a keleti fal előtt i.e.1460 körül.

III.THUTMÓZISZ a dél-keleti oldalon a folyosó külső oldalához, Hatsepszut két obeliszkje közé kis templomot építtet.

II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építő kedvét jelzi, hogy különálló templomot emeltet az Amon templom tengelyébe, attól délkeletre.

I.NEKTANEBO (i.e.380-362) helyreállíttatja az Amon templom keleti kapuját és az egész szentélykörzetet téglafallal bekerítteti.

III.RAMZESZ a III. pülon nyugati sarkába kis szentélyt építtet i.e.1170 körül.

Az oszlopcsarnok északi külső falán voltak I.SZETI (i.e.1306-1290) Szíriai, Palesztinai és Líbiai győzelmeinek domborművei.

A templomkörzetben 1938-ban restaurálták I.SZESZOSZTRISZ (I.Szenwoszret) (i.e.1971-1926) kis kioszkját, melynek kövei a templom III. pülonjába voltak beépítve. Ennek alapfalában található a Középbirodalom híres “földrajzi jegyzéke”.

III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) még egy templomot építtet az Amon szentélykörzetbe, a nagy templomtól észak-keleti irányban Ptah isten tiszteletére.

A XXV.DIN. núbiai fáraói leigázzák Alsó-Egyiptomot is, nagy fáraóként igyekeznek viselkedni, ezért a korai dinasztiákhoz hasonlóan építkezésekkel is meg kívánták szerezni az istenek kegyeit. SZABAKA (i.e.712-698) kaput építtet Ptah templomához.

A Ptolemaioszok -akik törvényes fáraónak próbálták elismertetni magukat- kivételes gondossággal gyarapították Karnakot és Théba egészét, pedig a lakosság 3 ízben is fellázadt ellenük. A falakra több helyen felvésették kartusaikat, és újabb építkezésekbe is kezdtek i.e.320 körül.

II.PTOLEMAIOSZ (PHILADELPHOSZ) (i.e.285-246) megkezdi a Ptah templom előtt álló kapu építését, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) fejez be.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) a Monthu szentélykerületbe is impozáns főtemplomot építtetett az istenség tiszteletére.

I.NEKTANEBO (i.e.380-362) a Monthu templomhoz újabb pülont emeltet. A Késői Kor további fáraói már csak helyreállítási munkálatokat folytatnak.

II.PTOLEMAIOSZ (PHILADELPHOSZ) megkezdi a Monthu templom előtt álló kapu építését, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) fejez be.


A Gizai piramisok

A piramis az Óbirodalom (i.e.2575-2465) jellemző királysír típusa. Az egyiptomiak a földi életet rövid átmenetnek tekintették, házaik de még a tehetősek palotái is sokkal kevésbé nemes anyagokból készültek mint síremlékeik, el is mosta őket az idő.

Az egyiptomiak hite szerint a test és Ká, a képmás egymást kiegészítve alkotja az élőt. A halál után a képmás az álajtón távozva hibáitól megtisztul, majd a testbe visszatérve örökre elvonul a “világosság istenének kíséretéhez csatlakozva”. Ha a képmást megbolygatták, elkárhozott, ezért nyugalmát és a test épségét meg kellett óvni.

A piramis őse a masztaba, a masztabáé a gát, a temető neve nekropolisz, lásd Gizai nekropolisz. A masztaba 3 része a föld feletti kultuszkamra, a leeresztő akna, a sírkamra. A kultuszkamrába rendszeresen áldozatot, ételt-italt vittek. A masztaba nyugati falában volt az álajtó, melyen keresztül a halott Ká képmása szabadon ki-be közlekedhetett. Az áldozati teremből nyíló helyiséget, amelybe csak betekinteni lehetett, szerdábnak nevezik, itt található az elhunyt szobra.

A piramis a halotti rituáléval összefüggő komplex épületegyüttes egy eleme. A halott fáraót a palotából a gyászmenet bárkán kíséri a nyugati partra. Szűk csatorna végén kikötő és a völgytemplom található, a szertartás első színhelye. Zárt folyosó (Kriptoportikusz) vezet a halotti templomba, mely egy csarnokból, központi udvarból és Mükerénosz-tól kezdődően 5 falba mélyített szoborfülkéből áll, mely a fáraó istenneveivel ellátott szobrait fogadja be. A templom mélyén található a szentély és az áldozati asztal. A szentélyből álajtó vezet a piramishoz. A valódi bejárat a piramis északi oldalán volt, melyet a temetés után gondosan eltűntettek. A piramis körül sziklavájatokat képeztek a bárkáknak. Kheopsz egyik 40 m-es bárkáját az 50-es években amerikai kutatók találták meg. A piramisokat előkelőségek egész masztaba városai övezik, akik az uralkodót a túlvilágra is elkísérték. A gúla gránit és/vagy mészkő burkolatú, lásd Kefren.

A IV.DIN. legnagyszerűbb királysír csoportja a Gizai, ezt a nekropoliszt a “magasság lejtőjén” névvel illették.

Az egyiptomiaknak nem volt önálló kifejezésük a piramisra, azonosították azt a fáraó nevével, így a három nagy piramis neve: KHEOPSZ (KUFU) i.e.2551-2528

A Kheopsz piramis

Kheopsz piramisa eredetileg 146.5 m magas, oldalai 230 m hosszúak, kb. 2.590.000 kőtömbből áll, mintegy 54.000 m2-en fekszik, súlya megközelítőleg 7 millió tonna. Magasabb a Szent-Péter székesegyháznál, a londoni Szent-Pál katedrálisnál, másfélszer magasabb a Szabadságszobornál és csak 11 m-el marad el Kölni Dómtól. A 300 szélességi fokon található, eredetileg pontosan a négy égtájra volt tájolva, csillagászati okok miatt a hosszú idő elteltével ma ettől már eltér. Hérodotosz számításai szerint 30 évig építették, melyből 10 évet vett igénybe a szállítási út és rámpa építése. Mintegy 100.000 ember dolgozott rajta évente 3 hónapot, ami hatalmas szervezési munkát is jelentett. A sírkamra felett 5 szintnyi tehermentesítő kamra található, ennek ellenére a gránit mennyezet megrepedt. Soha nem találtak benne szarkofágot. Korábban azt hitték a keleti 3 kisebb piramis az építés közben módosuló terv 1:5 léptékű makettjei, valójában ezek a királynők sírjai.
KEFREN (HEFRÉ) i.e.2520-2494

A Kefren piramis

Kefren piramisa 143.5 m magas, alig 3 m-el marad el Kheopsz piramisától. Halotti temploma 112*50 m-es, hátsó álajtós fala érinti a szokásos piramist körülvevő falat. Klasszikus kialakítású, 2 részből áll, egy csarnok a papoknak, egy a közeli híveknek. A két templom közötti kriptoportikusz 45 m szintkülönbséggel, 494 m hosszban, 4.5 m szélességben terül el. A folyosó felülvilágított, kívül gránit, belül domborművekkel díszített mészkő burkolatú. A völgytemplom igen jó állapotú, 45*45 m-es, gránitból készült, kissé masztabára emlékeztető alakú. Két bejáratból keskeny folyosók vezettek a 16 gránitoszlopos oszlopcsarnokba. A szentély a király szobrával a templom közepén található, az oszlopcsarnok 23 kisebb királyszobrot tartalmazott, melyeket egyenként felülvilágítókkal világítottak meg. Egy királynői piramis kíséri. Kefren piramisának építéséhez Kheopsz kőszállító útjának meredélyét is felhasználták, az épülő völgytemplom tövében egy fekvő oroszlán hátára emlékeztető hatalmas mészkőtömböt találtak, ez lehetett Kheopsz egyik kőbányájának maradéka. A sziklából 57 m hosszú, 20 m széles állatalakot formáltak és “nemesz” fejdíszes királyfejjel látták el, megalkották az első Szfinxet.

MÜKERÉNOSZ (MENKAURÉ) i.e.2490-2472

A Mükerénosz piramis

Mükerénosz piramisa a legkisebb, 63.5 m, mégis a legnagyobb kőtömbökből építették, alja gránit, teteje mészkő. 1837-ben feltárták, a csodálatos szarkofág Angliába szállítás közben a tengerbe süllyedt. Valószínűleg soha nem fejezték be teljesen, halotti kerülete igen kicsi. Utódja Sepszeszkaf (i.e.2472-2467) próbálta befejezni, de csak habarccsal bevont szárított téglával burkoltatta. A piramistól délre 3 kisebb királynői piramis áll és a masztabaváros mely igen jelentős festmény, szobor és dombormű leleteiről nevezetes.

A piramisok hajlásszöge az idők során egyre meredekebb, Sznofru 430, Kheopsz 510, Kefren 520, a VI.DIN. idején Szakkarában eléri a 650-ot is Teti és II.Pepi piramisainál, de Núbiában 700-ot meghaladó kései mini piramisokból álló egész temetők is vannak.

Az Első átmeneti korban a VII.DIN.-tól a piramisépítés szinte teljesen megszűnik, a XI.DIN. idején a birodalom azonban újra egyesül, ami a Középbirodalom fáraóinak (i.e.2040-1640) ismét lendületet ad az építéshez. A piramisok dél felé kezdenek terjedni, szerényebb méretűek lesznek, sugár ill. keresztirányú mészkő falakkal és kitöltő téglából, homokból építik, melyet mészkővel burkolnak. A kívülről olcsóbb kvázi vázas építést az igen drága kvarcit, alabástrom burkolatú sírkamrákkal ellensúlyozzák.

Az Újbirodalom idején az uralkodók a Királyok Völgyébe “természetes piramisokba” temetkeznek, csak a tehetős polgárok díszítik síremlékeiket 1-2 m-es piramis díszekkel.

A Királyok Völgye

A sziklasírok a rendszeres fosztogatások eredményeként alakultak ki. A halotti templom elszakad a sírtól, a templomot a folyó mellett építik meg a halottat azonban a szent hegybe vésett és gondosan elrejtett sírba temetik.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) vésett sziklasírját megtalálták a Királyok Völgyének nyugati részén, palotája a templomtól dél-nyugatra egy mesterséges tó partján állt, melynek vízutánpótlását a Nílussal összekötő csatorna biztosította. A palotából mára szinte semmi sem maradt.

TUTH-ANK-HAMON (i.e.1333-1323), aki 19 “aranyban úszó” évet élt 1922-ben teljes érintetlenségében feltárt sziklasírja Howard Carter kitartó munkájának gyümölcse. Hasonló szépségű impozáns emlék HOREMHEB sziklasírja.

I.SZETI (i.e.1306-1290) sírja a sziklába vájt folyosók és kamrák kivételesen bonyolult, többszintes rendszere. A sziklasírban található a XIX.DIN. egyik legszebb festett domborműegyüttese. Az elhunyt a Halottak birodalmában démonok és szörnyek között hajózik, melyeket le kell győzzön. A szarkofágterem mennyezetét hagyományosan csillagképek díszítik.

Szintén jelentős III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) sziklasírja.

Későbbi Ramesszida fáraók sziklasírjait is megtalálták a Királyok Völgyében, más épített emlékük azonban nem maradt fenn. Ekkor nőtt meg jelentősen a főrangúak nekropoliszainak mérete és száma is .


Egyiptom építészete: A Luxori templom

A XVIII.DIN fővárosának déli része, eredeti neve Uaszet. Maga a nagy Amon templom Észak-Déli tengellyel közvetlenül a Nílus partjára épült, kivételesen termékeny területre, pedig hossza nem kevesebb mint negyed kilométer, 260 m. Szakszerű feltárása 1880-ban kezdődött meg, ekkor szabályosan ki kellett takarítani a romok és a romokra épült arab viskók közül. A mai város szabályosan körülöleli.III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) épített ide egy a mai napig látható kápolnát, melynek 3 része Amon, Mut és Khonszu tiszteletére épült, neve “Ipet-Reszet-Imen”, vagyis “Amon Déli Háreme”. A kápolnában Középbirodalom korabeli kövek is találhatók, vagyis e helyen már korábban is állhatott szakrális épület. A kápolna elhelyezkedése okozza a később kialakuló templom szokatlan tengelytörését. III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) leromboltatja és felhasználja egy XII.DIN. korabeli homokkő templom köveit, megépítteti a ma látható templom nagy részét, valamint a Luxort Karnakkal összekötő mintegy 2km hosszú szfinx utat. A templomot Imhotep, Hapu fia építi, mint oly sokmindent a fáraó megbízásából Karnakban. Az építés során a fáraó háromszor módosította, illetve bővítette az eredeti tervet. Valószínűleg Imhotep itt is szabadonálló oszlopsorral kötötte össze a szfinx utat az első pülonnal. IV.AMENHOTEP (i.e.1353-1335) szakítva elődjeivel felveszi az EHNATON nevet, fővárost alapít a mai Tell El-Amarna mellett (300 km északra) és eretnek módon csak Aton isten egyházának szenteli életét. Karnakban és Luxorban is találtak kartusaival ellátott köveket, azonban épülete nem maradt fenn. TUTANHAMON (i.e.1333-1323) és HOREMHEB (i.e.1319-1307) építtette az utolsó oszlopsorok mellé az udvart kialakító falakat. Egészen II.RAMZESZ-ig a kartusok bevésésén kívül semmi sem változik a templomon. II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építtet egy újabb udvart, mely magába foglalja III.THUTMÓZISZ kápolnáját is, ahhoz szervesen kapcsolódik, ezért az udvar tengelye az eredeti iránytól eltér, alakja paralelogramma. II.RAMZESZ elbitorolja III.AMENHOTEP szobrait, bevéseti kartusait és áthelyezteti őket eredeti helyükről. SZABAKA reliefekkel díszítteti a bejáratot, SZEBITKU III.RAMZESZ-hez hasonlóan kisebb templombelsőt érintő átalakítást hajt végre. Az Asszír rombolást jóval követő időkben a XXX.DIN megalapítója I.NEKTANEBO (i.e.380-362) végez komolyabb helyreállítási munkákat. PHILIPPOSZ ARRHIDAIOSZ (i.e.323-316) egy kapuépítményt építtet az eredetileg első pülonba.A Rómaiak légiós tábor építéséhez használták a templom köveit, a kopt egyház pedig templom építéséhez a légiós tábor köveit. Utolsó pofonként az arabok megépítik az első udvar kettős portikuszára az Abu El-Gurab mecsetet.

AZ OBELISZKEK

Észak felől közeledve bal oldalon egy 25 m magas vörösgránit obeliszk áll, melynek csúcsa hajdanán aranyozott rézlemezzel volt burkolva. Jobboldali párja, mely 1836-óta Párizsban látható csak 22.5 m magas, azonban állaga jobb. Az obeliszkeket a kolosszusokhoz hasonlóan II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) állíttatta.

A KOLOSSZUSOK

Eredetileg 6 koloszzus állt az első pülon előtt, melyből a két nagyobb 15.6 m magas ülő alakot ábrázoló fekete-, a négy kisebb álló alakot ábrázoló vörösgránitból készült. A kolosszussal egybe faragva II.RAMZESZ lánya Meritamon látható. A kolosszus mellett álló szobor a fáraó feleségét Nefertárit ábrázolja. A talapzat domborművében a fáraó által leigázott 9 népet jelképező alak áll. A 65 m széles pülon domborművén az i.e.1285-ben az Asszír-Hettita szövetség felett aratott Egyiptomi győzelem jeleneteit láthatjuk.

A TEMPLOM, II.RAMZESZ UDVARA

Az udvar 50*57 m oldalú paralelogramma, kettős portikusszal, zárt papiruszbimbó oszlopfejezettel. Az udvar bejárata mellett II.RAMZESZ két feketegránit ülő szobra látható, jobbján a királynéval. A bejárattól jobbra található III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) istenhármasságnak szentelt kápolnája, mely meghatározó eleme volt az udvar kialakításának. Az udvar délnyugati sarkában látható az a dombormű, mely az első pülon, a kolosszusok és az obeliszkek felszentelési ünnepségét örökítik meg. Az udvar déli oldalán látható III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) 10 vörösgránit és 1 feketegránit szobra, a szobrok domborművein felesége, illetve lánya látható. II.RAMZESZ valamennyi szobrot a saját kartusával látta el, még III.AMENHOTEP felesége, Teje királyné szobrára is saját felesége kartusát vésette. II.RAMZESZ fia és utódja MERENPTAH is rávésette nevét III.AMENHOTEP fia szobrára.

III.AMENHOTEP OSZLOPSORA

Az oszlopsoron, mely 52 m hosszú és 20 m széles az építtetőn kívül kései utódjai neveit is megtalálhatjuk, többek között HOREMHEB (i.e.1319-1307), I.SZETI (i.e.13906-1290), I. és II.RAMZESZ kartusait. Az oszlopsor udvarára belépve II.RAMZESZ 3 szobra látható, melyből kettőn feleségével szerepel.

A falakon TUTANHAMON (i.e.1333-1323) jóvoltából az Amon tiszteletére rendezett Újévi körmenet képei láthatók. Az egyiptomiak az újévet az áradás évszakának első napjára tették, ekkor a Sirius közvetlenül a napfelkelte előtt jelent meg az égbolton. Az északi sarokból kiindulva követhető nyomon amint a körmenet Karnakból elindul az isten szoborral, bárkáján felhajózik Luxorba, majd visszatér Karnakba.

III.AMENHOTEP UDVARA

A 48*32 m-es udvar 3 oldalról zárt papiruszbimbós fejezetű kettős portikusszal, a negyedik oldalon a 8*4 oszlopos hüposztilcsarnokkal határolt. Az oszlopokon IV. és VI.RAMZESZ kartusai is szerepelnek, de az egyik gerendán megtalálhatjuk a XIII.DIN.-beli II.SZEBEKHOTEP (i.e.1750-1745) fáraó nevét is, ami ékes bizonyítéka annak, hogy itt korábban is állhatott templom. A falakon végtelenségig ismétlődően az áldozatot bemutató III.AMENHOTEP látható.

A templomba vezető bejáratnál egy Római kőoltár áll, melynek felirata szerint a templomot Constantinus császár tiszteletére felszentelték.

AZ ELŐCSARNOK ÉS A TERMEK

Az első előcsarnok “némi” átalakítás után Ókeresztény (esetleg Római légiós) szentély lett, a többi kisebb terem bejáratából fülkéket falaztak és az i.sz.IV-VI sz.-ban miután a domborműveket is leverték a falakat bevakolták és festményekkel látták el. Az első előcsarnok két oldalán elhelyezkedő, eredetileg Khonszu és Mut isteneknek szentelt kápolnák, valamint a Négyoszlopos terem szintén Kopt kultuszhely lett.

II.RAMZESZ az Újévi körmenet pompáját emelendő nagyobb istenszobor hordozó bárkát építtetett, amit csak népesebb papi sereg tudott a bárka terméig cipelni, ezért az előcsarnok oszlopainak talapzatából le kellett fűrészelni. A bárkatermet Nagy Sándor (i.e.332-323) alaposan átépíttette, a falakat beboríttatta saját dicsőségét hirdető reliefekkel.

III.AMENHOTEP SZÜLETÉSI TERME ÉS A SZENTÉLY

Az itt látható, a fáraó születését bemutató dombormű csak igen megrongálódott előképe a Nílus nyugati partján Hatsepszut királynő halotti templomában található születési jelenetnek.

A jelenetek a nyugati falon, 3 sorban, balról jobbra és alulról felfelé láthatók.

Alsó sáv, a fogantatás:

Hnum isten Izisz társaságában III.Amenhotepet és Ká lelkét formázza fazekaskorongon

Hnum és Amon (lúd) beszélgetnek

Amon (aki a mítosz szerint IV.THUTMÓZISZ alakját vette fel) aktusra lép Mutemveja királynéval

Amon (lúd) és Thot (majom) beszélgetnek

Izisz Amon (lúd) jelenlétében megcsókolja a királynőt

Középső sáv, Mutemveja királynő terhessége:

Thot (majom) hírül adja a királynőnek fia jövetelét

Az állapotos királynő

Hnum és Izisz az élet jelét csókra tartják a királynő elé

Thoérisz (víziló) és Bész (oroszlánfejes törpe) és még 7 isten, akik a szülés rítusában segédkeznek. Várakozó Észak és Dél géniuszai.

Izisz megmutatja Amonnak (lúd) a várva várt gyermeket

A születendő gyermek sorsa eldől amint Amon (lúd) a térdére ülteti.

Legfelső sáv, a születés jelenetei

Szülés után Hathor szoptatja a gyermeket és Ká lelkét

A kilenc segítséget nyújtó isten táplálja a gyermeket és Ká lelkét

A gyermeket és Ká lelkét bemutatják Amonnak

III.AMENHOTEP elfoglalja a birodalom trónját

A szentély domborművei Hórusz (karvaly) és Atum istent ábrázolják amint a fáraót Amon elé vezetik. A szentély közepén lévő kiemelkedés az istenszobor helyét jelöli.

II.RAMZESZ udvara nyugati falának külsején a fáraó Hettiták fölött aratott győzelmét hirdetik. A templom erősen megépített alépítményén látható egy felirat, mely szerint “A király utasítást adott arra, hogy a szentélyt a legfehérebb mészkőből építsék, a kapu aranyberakásos fából legyen, Amon nevét pedig drágakövekből rakják ki.”

A romok réseiben állítólag rengeteg a kígyó, amelyeket helyi “folklór szakemberek” alkonyatkor némi baksisért szívesen elő is csalogatnak.