Előzmény: a szabadságharc bukása
– 1849 márc. 4. olmützi alkotmány
– oktrojált = kikényszerített alkotmány
– Ferenc József visszavonja az áprilisi törvényeket
– birodalom centralizált átszervezése
– Magyarország beolvasztása
– 1850 Haynau menesztése, a birodalom első számú tisztviselője Alexander Bach
A Bach-rendszer
– a birodalom országait közigazgatási egységekre osztják
– Magyarországról leválik Erdély, Horvátország, a határőrvidékek és a Délvidék
– megmaradt területekből öt kerületet alakítanak ki
– centralizációs intézkedések
– belső vámhatár megszűnik, osztrák adórendszer bevezetése
– osztrák PTK és BTK kiterjesztése Magyarországra
– egységes oktatás, germanizálás
– támogatók: államrendőrség, csendőrség, idegen hivatalnokok (Bach-huszárok), papság
– társadalmi bázis: nagypolgárság
– passzív ellenállás bontakozik ki Deák Ferenc vezetésével
– a forradalmat vezető birtokos nemesség nem vállal tisztségeket
– adófizetés, rendeletek kijátszása
– 1859 vereség Piemonttól – meggyengül a birodalom, államcsőd veszélye
– emigráns kormány alakul Magyar Nemzeti Igazgatóság néven
– Kossuth Lajos, Teleki László, Klapka György
– tárgyalások nemzetiségi vezetőkkel és Piemonttal
– Ferenc József meneszti Bachot a pénzügyi gondok miatt
A kiegyezés közvetlen előzményei
– 1860 „októberi diploma”
– Ferenc József megkísérli visszaállítani az 1847-es állapotokat
– alkotmányos-abszolutisztikus-föderalisztikus átszervezés terve
– 1861 magyar országgyűlés összehívása
– elutasítják az októberi diplomát és a hasonló elvekre épülő februári pátenst is
– két párt alakul
– Felirati Párt: vezető Deák Ferenc, az uralkodóhoz való feliratok híve
– Határozati Párt: vezető Teleki Pál, nem ismeri el Ferenc Józsefet magyar királynak
– Teleki öngyilkossága miatt a Felirati Párt győz
– ideiglenes önkényuralom (provizórium) Schmerling vezetésével
– 1865 Deák Ferenc „Húsvéti Cikk” címmel publikálja reformelképzeléseit
– föderalisztikusan átszervezett, alkotmányosan kormányzott birodalom terve
– Schmerling menesztése, Ferenc József országgyűlést hív össze
– 1866 porosz-osztrák háború miatt csúszik az országgyűlés időpontja
– 1867 országgyűlés, a kiegyezési törvény elfogadás (1867. évi XII. tv.)
– 69 paragrafusból álló megállapodás Bécs és a magyar kormány között
– magyar miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezik ki
A kiegyezés tartalma
– a Pragmatica Sanctio figyelembevétele
– reálunió: a két állam belügyeit tekintve független, önálló törvényhozással rendelkezik
– perszonálunió: a PS értelmében a két országot az uralkodó személye összeköti
– dualizmus: a kiegyezés csak a magyar és az osztrák nemzetet ismeri el
– közös hadügy, külügy és pénzügy
– osztrák birodalmi gyűlés és a magyar országgyűlés 60-60 tagot delegál tárgyalásukra
– közös minisztériumok
– hadsereg ügyeit az uralkodó egyedül intézte
– horvát kiegyezés
– független báni kormány és horvát országgyűlés
– horvát országgyűlés 40 tagot delegál a magyar képviselőházba, 3-mat a felsőházba
– gazdasági kiegyezés
– Magyarország átvállalja az osztrák államadósság egy részét, a közös költségek ⅓-át
– közös pénz- és mértékrendszer
– szabad tőke- és munkaerő-áramlás
– egységes vámrendszer, belső vámhatárok végleges felszámolása
– a gazdasági kiegyezést tízévenként újratárgyalják
A kiegyezés értékelése
– reális történelmi kompromisszum
– pozitívumok
– önkényuralmi rendszer vége
– lehetővé teszi Magyarország fejlődését a következő néhány évtizedre
– lehetővé válik a liberális politikai intézményrendszer kiépítése
– parlamentnek felelős kormányzati szervek
– polgári jogrendszer és pénzügyi igazgatási apparátus
– hitélet, közlekedés, iparfejlesztés állami támogatása
– negatívumok
– Magyarország egy bukásra ítélt birodalom része marad
– egészségtelen ipari struktúra – hiányzik a középüzem (könnyűipar)
– soknemzetiségű, mégis dualista birodalom, máshol nemzetállamok jönnek létre
– csak antidemokratikus eszközökkel tartható fenn
– a XX. század elejére ez a társadalmi-politikai berendezkedés anakronisztikussá válik