Magyarország 1850 és 1917 között. A kiegyezés.



Előzmény: a szabadságharc bukása

-          1849 márc. 4. olmützi alkotmány

-          oktrojált = kikényszerített alkotmány

-          Ferenc József visszavonja az áprilisi törvényeket

-          birodalom centralizált átszervezése

-          Magyarország beolvasztása

-          1850 Haynau menesztése, a birodalom első számú tisztviselője Alexander Bach

A Bach-rendszer

-          a birodalom országait közigazgatási egységekre osztják

-          Magyarországról leválik Erdély, Horvátország, a határőrvidékek és a Délvidék

-          megmaradt területekből öt kerületet alakítanak ki

-          centralizációs intézkedések

-          belső vámhatár megszűnik, osztrák adórendszer bevezetése

-          osztrák PTK és BTK kiterjesztése Magyarországra

-          egységes oktatás, germanizálás

-          támogatók: államrendőrség, csendőrség, idegen hivatalnokok (Bach-huszárok), papság

-          társadalmi bázis: nagypolgárság

-          passzív ellenállás bontakozik ki Deák Ferenc vezetésével

-          a forradalmat vezető birtokos nemesség nem vállal tisztségeket

-          adófizetés, rendeletek kijátszása

-          1859 vereség Piemonttól – meggyengül a birodalom, államcsőd veszélye

-          emigráns kormány alakul Magyar Nemzeti Igazgatóság néven

-          Kossuth Lajos, Teleki László, Klapka György

-          tárgyalások nemzetiségi vezetőkkel és Piemonttal

-          Ferenc József meneszti Bachot a pénzügyi gondok miatt

A kiegyezés közvetlen előzményei

-          1860 „októberi diploma

-          Ferenc József megkísérli visszaállítani az 1847-es állapotokat

-          alkotmányos-abszolutisztikus-föderalisztikus átszervezés terve

-          1861 magyar országgyűlés összehívása

-          elutasítják az októberi diplomát és a hasonló elvekre épülő februári pátenst is

-          két párt alakul

-          Felirati Párt: vezető Deák Ferenc, az uralkodóhoz való feliratok híve

-          Határozati Párt: vezető Teleki Pál, nem ismeri el Ferenc Józsefet magyar királynak

-          Teleki öngyilkossága miatt a Felirati Párt győz

-          ideiglenes önkényuralom (provizórium) Schmerling vezetésével

-          1865 Deák Ferenc „Húsvéti Cikk” címmel publikálja reformelképzeléseit

-          föderalisztikusan átszervezett, alkotmányosan kormányzott birodalom terve

-          Schmerling menesztése, Ferenc József országgyűlést hív össze

-          1866 porosz-osztrák háború miatt csúszik az országgyűlés időpontja

-          1867 országgyűlés, a kiegyezési törvény elfogadás (1867. évi XII. tv.)

-          69 paragrafusból álló megállapodás Bécs és a magyar kormány között

-          magyar miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezik ki

A kiegyezés tartalma

-          a Pragmatica Sanctio figyelembevétele

-          reálunió: a két állam belügyeit tekintve független, önálló törvényhozással rendelkezik

-          perszonálunió: a PS értelmében a két országot az uralkodó személye összeköti

-          dualizmus: a kiegyezés csak a magyar és az osztrák nemzetet ismeri el

-          közös hadügy, külügy és pénzügy

-          osztrák birodalmi gyűlés és a magyar országgyűlés 60-60 tagot delegál tárgyalásukra

-          közös minisztériumok

-          hadsereg ügyeit az uralkodó egyedül intézte

-          horvát kiegyezés

-          független báni kormány és horvát országgyűlés

-          horvát országgyűlés 40 tagot delegál a magyar képviselőházba, 3-mat a felsőházba

-          gazdasági kiegyezés

-          Magyarország átvállalja az osztrák államadósság egy részét, a közös költségek ⅓-át

-          közös pénz- és mértékrendszer

-          szabad tőke- és munkaerő-áramlás

-          egységes vámrendszer, belső vámhatárok végleges felszámolása

-          a gazdasági kiegyezést tízévenként újratárgyalják

A kiegyezés értékelése

-          reális történelmi kompromisszum

-          pozitívumok

-          önkényuralmi rendszer vége

-          lehetővé teszi Magyarország fejlődését a következő néhány évtizedre

-          lehetővé válik a liberális politikai intézményrendszer kiépítése

-          parlamentnek felelős kormányzati szervek

-          polgári jogrendszer és pénzügyi igazgatási apparátus

-          hitélet, közlekedés, iparfejlesztés állami támogatása

-          negatívumok

-          Magyarország egy bukásra ítélt birodalom része marad

-          egészségtelen ipari struktúra – hiányzik a középüzem (könnyűipar)

-          soknemzetiségű, mégis dualista birodalom, máshol nemzetállamok jönnek létre

-          csak antidemokratikus eszközökkel tartható fenn

-          a XX. század elejére ez a társadalmi-politikai berendezkedés anakronisztikussá válik


Erre kerestek:

kiegyezés és kiegyezés tétel és a kiegyezés és a kiegyezés tétel és a kiegyezés előzményei és kiegyezés előzményei és a kiegyezés előzményei tétel és 1850-es ház és kiegyezés magyarországon és kiegyezés előzménye létrejötte értékelése és

2010. március 24. | Érettségi tétel kategória Történelem érettségi tételek
Címkék:
\