Magyarország 1850 és 1917 között. A kiegyezés.



Előzmény: a szabadságharc bukása

–          1849 márc. 4. olmützi alkotmány

–          oktrojált = kikényszerített alkotmány

–          Ferenc József visszavonja az áprilisi törvényeket

–          birodalom centralizált átszervezése

–          Magyarország beolvasztása

–          1850 Haynau menesztése, a birodalom első számú tisztviselője Alexander Bach

A Bach-rendszer

–          a birodalom országait közigazgatási egységekre osztják

–          Magyarországról leválik Erdély, Horvátország, a határőrvidékek és a Délvidék

–          megmaradt területekből öt kerületet alakítanak ki

–          centralizációs intézkedések

–          belső vámhatár megszűnik, osztrák adórendszer bevezetése

–          osztrák PTK és BTK kiterjesztése Magyarországra

–          egységes oktatás, germanizálás

–          támogatók: államrendőrség, csendőrség, idegen hivatalnokok (Bach-huszárok), papság

–          társadalmi bázis: nagypolgárság

–          passzív ellenállás bontakozik ki Deák Ferenc vezetésével

–          a forradalmat vezető birtokos nemesség nem vállal tisztségeket

–          adófizetés, rendeletek kijátszása

–          1859 vereség Piemonttól – meggyengül a birodalom, államcsőd veszélye

–          emigráns kormány alakul Magyar Nemzeti Igazgatóság néven

–          Kossuth Lajos, Teleki László, Klapka György

–          tárgyalások nemzetiségi vezetőkkel és Piemonttal

–          Ferenc József meneszti Bachot a pénzügyi gondok miatt

A kiegyezés közvetlen előzményei

–          1860 „októberi diploma

–          Ferenc József megkísérli visszaállítani az 1847-es állapotokat

–          alkotmányos-abszolutisztikus-föderalisztikus átszervezés terve

–          1861 magyar országgyűlés összehívása

–          elutasítják az októberi diplomát és a hasonló elvekre épülő februári pátenst is

–          két párt alakul

–          Felirati Párt: vezető Deák Ferenc, az uralkodóhoz való feliratok híve

–          Határozati Párt: vezető Teleki Pál, nem ismeri el Ferenc Józsefet magyar királynak

–          Teleki öngyilkossága miatt a Felirati Párt győz

–          ideiglenes önkényuralom (provizórium) Schmerling vezetésével

–          1865 Deák Ferenc „Húsvéti Cikk” címmel publikálja reformelképzeléseit

–          föderalisztikusan átszervezett, alkotmányosan kormányzott birodalom terve

–          Schmerling menesztése, Ferenc József országgyűlést hív össze

–          1866 porosz-osztrák háború miatt csúszik az országgyűlés időpontja

–          1867 országgyűlés, a kiegyezési törvény elfogadás (1867. évi XII. tv.)

–          69 paragrafusból álló megállapodás Bécs és a magyar kormány között

–          magyar miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezik ki

A kiegyezés tartalma

–          a Pragmatica Sanctio figyelembevétele

–          reálunió: a két állam belügyeit tekintve független, önálló törvényhozással rendelkezik

–          perszonálunió: a PS értelmében a két országot az uralkodó személye összeköti

–          dualizmus: a kiegyezés csak a magyar és az osztrák nemzetet ismeri el

–          közös hadügy, külügy és pénzügy

–          osztrák birodalmi gyűlés és a magyar országgyűlés 60-60 tagot delegál tárgyalásukra

–          közös minisztériumok

–          hadsereg ügyeit az uralkodó egyedül intézte

–          horvát kiegyezés

–          független báni kormány és horvát országgyűlés

–          horvát országgyűlés 40 tagot delegál a magyar képviselőházba, 3-mat a felsőházba

–          gazdasági kiegyezés

–          Magyarország átvállalja az osztrák államadósság egy részét, a közös költségek ⅓-át

–          közös pénz- és mértékrendszer

–          szabad tőke- és munkaerő-áramlás

–          egységes vámrendszer, belső vámhatárok végleges felszámolása

–          a gazdasági kiegyezést tízévenként újratárgyalják

A kiegyezés értékelése

–          reális történelmi kompromisszum

–          pozitívumok

–          önkényuralmi rendszer vége

–          lehetővé teszi Magyarország fejlődését a következő néhány évtizedre

–          lehetővé válik a liberális politikai intézményrendszer kiépítése

–          parlamentnek felelős kormányzati szervek

–          polgári jogrendszer és pénzügyi igazgatási apparátus

–          hitélet, közlekedés, iparfejlesztés állami támogatása

–          negatívumok

–          Magyarország egy bukásra ítélt birodalom része marad

–          egészségtelen ipari struktúra – hiányzik a középüzem (könnyűipar)

–          soknemzetiségű, mégis dualista birodalom, máshol nemzetállamok jönnek létre

–          csak antidemokratikus eszközökkel tartható fenn

–          a XX. század elejére ez a társadalmi-politikai berendezkedés anakronisztikussá válik


Erre kerestek:

kiegyezés és kiegyezés tétel és a kiegyezés és a kiegyezés tétel és a kiegyezés előzményei és kiegyezés előzményei és a kiegyezés előzményei tétel és 1850-es ház és kiegyezés magyarországon és

2010. március 24. | Érettségi tétel kategória Történelem érettségi tételek
Címkék: