A romantika: Vörösmarty Mihály

Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett.

A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt.

A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve).

A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba.

Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után.

A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése.

Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus.

Jellemzői:

– eredetiség,

– nemzeti múlt,

– a művész szabadsága,

– különleges élethelyzetek,

– egyedi cselekménybonyolítás,

– érdekfeszítő események,

– fantázia, fantasztikum,

– felfokozott pátosz,

– zeneiség, festőiség,

– töredékesség,

– végletek, túlzások,

– líraiság, lírai(vá vált) műfajok,

– kevert műfajok (verses regény, ballada),

– szimmetrikus szerkezet.

A magyar reformkor és irodalmi élete

A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak.

Céljaik:

– nemzeti függetlenség,

– polgári demokrácia,

– jobbágyfelszabadítás,

– gazdasági felpezsdülés,

– kulturális fejlődés.

1825 első magyar reformországgyűlés.

Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe.

Pesti/Romantikus Triász:

– Vörösmarty Mihály,

– Bajza József,

– Toldy Ferenc.

Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok.

Magyar nyelvű lapok :

– Tudományos Gyűjtemény,

– szépirodalmi melléklete a Koszorú,

– Kritikai Lapok,

– Athenaeum,

– Figyelmező.

Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel.

Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is.

A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

1800-ban született Puszta-Nyéken, szegény családban.

1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.

Filozófiai tanfolyamot végzett.

Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek.

1822: Görbői joggyakorlat, Habsburg-ellenesség.

1825: Elkezdte írni a Zalán futását.

Feleségül vette Csajághy Laurát.

A 40-es években már kevesebbet írt, követte a Batthyány-kormány politikáját.

1848: Képviselő, a világosi katasztrófa összetörte.

1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt.

Vörösmarty jelentősége:

– legnagyobb romantikus,

– Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,

– nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,

– politikai szerepvállalás,

– egyetemes romantikában is megállja a helyét.

VÖRÖSMARTY EPIKUS MŰVEI ÉS DRÁMÁI:

20-as évek, reformkor optimizmusa, buzdítás, nemzeti öntudat növelése.

Zalán futása (1825)

Első siker. Honfoglalási eposznak szánta, de főleg lírai részletek láncolata lett belőle. Műnemek keveredése (romantikus jellegzetesség).

Eposznak nem nagy műremek, de a kor olvasóközönségének akkor egy dicső múltat hirdető hősi eposz kellett. Vörösmarty magyar mitológiát is teremtett. Megjelenik benne a szerelem.

Bizonyította a nyelvújítás diadalát.

Még két terjedelmesebb epikus mű, melyben a nemzeti múlt egy-egy hősi korszakát mutatja be: Cserhalom (1825), Eger (1827).

A két szomszédvár: ítélet a feudalizmus felett.

A Tündérvölgy (1826) és A délsziget (1826) a tündér-romantika világába vezet.

Csongor és Tünde (1830)

Források:

Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királtfiról és egy tündér szűz leanyról,

Shakespeare: Szentivánéji álom,

Cervantes: Don Quijote,

– népmesei források,

– Goethe: Faust, antik mitológia, Gilgames.

Műfaja: filozófiai mesedráma, romantikára jellemzően kevert a műfaja:

– mese: történet, szereplők, helyszín,

– dráma: szerkezet, dialógusok,

– filozófia: a három vándor, a sötétség, boldogságkeresés, idealizmus és gyakorlatiasság ().

Téma: Mi a boldogság és hol kell ezt keresni?

A hármas út: mindegyik középső, mindeni maga dönt, hogy merre megy.

Kalmár: pénz,

Fejedelem: a hatalom boldogítja,

Tudós: a szellemi értékek révén próbál boldog lenni.

A második találkozás során megbukik mind a három elv, csak pillanatnyi boldogságot érhetnek el vele.

A választ az éj monológjából és a történet végéből tudhatjuk meg. Vörösmarty pesszimista véleménye szerint a világon egyedül a szerelem őrizte meg értékét, egyedül ezért érdemes élni. Az éj pesszimista monológja szerint az egyén élete elveszik a világegyetemben, csak a szerelemnek van értelme, Csongor és Tünde is a FÖLDI szerelemben találja meg a boldogságot.

A boldogság csak az egyén boldogsága lehet, amit a földön kell keresni (magunkban és nem a társadalomban).


Szerkezete:

Időszerkezete: 24 óra, mely az emberi élet egészét szimbolizálja.

Körkörös, jellegzetesen szimmetriára épülő romantikus szerkezet.


Vörösmarty Mihály – Gondolatok a könyvtárban, A vén cigány, Előszó

Gondolatok a könyvtárban

A költemény rapszódia, kínlódó monológ tele kétséggel, önmarcangoló vívódással. Vörösmartyt mindig foglalkoztatta, hogy az ember életében milyen szerepe van a könyvnek. A költemény terjedelme hosszú. Nem könnyű olvasmány, a költő elmélyült gondolkodására utal.

Szerkezete három részből áll:

Az 1. részben a költő hangulata elkeseredett. Hiába van kultúra, ha „nyomorra milliók születnek”, és nem a felemelkedést szolgálja. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” -erre tagadó választ ad. A hangulatát jól jellemzi a gúnyos felkiáltás: „országok rongya, könyvtár a neved!”.

A 2. részben megváltozik a hangulat. A költő úgy érzi, mégsem volt felesleges, amit az írók és tudósok leírtak. Hiszen nem a kultúra a felelős a tömegek nyomoráért. A szellemi élet nagyjai azért dolgoztak, hogy segítsenek a nép helyzetén.

A 3. részben a költő véleménye egyértelmű. Az első rész bizonytalansága teljesen megszűnt. Vallja, hogy a könyv segíti a haladást. Ennek érdekében kell mindenkinek törekednie. „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért” -ez szállóigévé vált.

Vörösmarty a vers végén az írók és költők feladatáról is szól. ”Előttünk egy nemzetnek sorsa áll” -ezzel utal arra, hogy a nép felemelkedéséért kell dolgozniuk.

A vén cigány

Vörösmarty felismerte, hogy az emberekben ébren kell tartani a reményt. A címszereplő a költő akaratának végrehajtója. Muzsikája búfelejtő, ám a világ bajaitól nem lehet megszabadulni. A költő hangulata elkeseredett. Eszébe jut a szabadságharc bukása. Prometheus példájával az önkény elleni lázadást fejezi ki.

A vihar bemutatása jól érzékelteti a költő lelkiállapotát. Jelzői találóak („zengő zivatar”). Elkeseredését felsorolással fejezi ki: „nyög, ordít, sír és bömböl”. A versben találunk hasonlatot is („véred forrjon, mint az örvény árja”). A hangulat egyre elkeseredettebbé válik. Az igazságtalan világ pusztulását kívánja a költő. Az utolsó versszakból a reménykedés sugárzik („lesz még egyszer ünnep a világon”), hiszen bízik a szabadság győzelmében. Akkor a vén cigány szerepe is megváltozik. Muzsikája a győztes szabadságot fogja ünnepelni.

Előszó

A szabadságharc bukása után íródott. A nemzet sorsa a természet évszakváltozásaival fonódik egybe.

Az 1. részben a költő hangulata kellemes. A közelmúltra emlékszik, a forradalomra. Ezt fejezi ki a természeti képekkel („zöld ág virított”).

A 2. részben az 1. rész kellemes hangulata komorrá válik. „A vész kitört” -állapítja meg a költő. A szabadságharc bukásával kapcsolatban hátborzongató képeket idéz fel („emberfejekkel labdázott”). Jelenleg a tél, az elmúlás évszaka uralkodik („Most tél van, és csend, és hó, és halál”).

A 3. részben már bizakodóbb. A tavaszt idézi fel a költőt. Az évszakot hajfodrászhoz hasonlítja.


Vörösmarty Mihály: Szózat

Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken 1800 december 1-én, egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Ennek oka főleg kilenc gyermekük felnevelése volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő helvét hitű (evangélikus) iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt.

1821-22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820 december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.

1825 augusztusában a Zalán futása című művének nagy sikere lett és ez arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani.

Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. A ‘40-es évek végétől már kevesebbet írt. Elveiben elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt.

Kiemelkedő műve a Vén czigány. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19-én meghalt.

Szózat

Vörösmarty 1836-ban írta a reformmozgalmak megtorpanásakor. Üzenete a Szózatban a hazaszeretet. A Szózat felhívás, kiáltvány a magyar nemzethez.

Az 1-2. vsz. I. szám 2. személyben beszél, így bensőséges kapcsolatot alakít ki az olvasóval. Kulcsszava a rendületlenül. A magyarnak hazáját kell szolgálnia, mert itt született és itt hal meg. Ezt ellentéttel fejezi ki-bölcsőd, sírod, ápol, eltakar. A haza és a nagyvilág egymással szemben álló fogalmak, az egyik befogad, a másik kizár. Máshol lehet, hogy jobban él a magyar, de csak hazájában igazán magyar. Ellentét: áldjon-verjen, éled-halnod.

A 3-4. vsz. a múltat említi meg, a honfoglalást.

Az 5-6. vsz. hangulata feszesebb lesz. A szabadság metaforát használja, mert ebben az időben jellemző volt a szabadságtörekvés. A nemzet megmaradása a cél, ez kap központi hangsúlyt. A nemzeti túlélés.

A 7. vsz. bírálva, elismerve szól a többi néphez. Folytatható-e az ezredévi szenvedés? Hogyan alakul a jövő? Ezek a kérdések foglalkoztatják a költőt.

A 8-9. vsz. tagadva bizonyít, amit ismétlésével nyomatékossá tesz: „Az nem lehet”, hogy a szabadságtörekvések nem érték el céljukat.

„Ész, erő, s oly szent akarat” – a reformkor mottója.

A 10-11. vsz. két dolog közül lehet választani. Hiszünk a reformkor győzelmében, és nemzetünkre jobb idő köszönt, vagy nem teszünk semmit, és a magyarság kipusztul.

A 12. vsz. a többi nemzet siratja a magyarságot.

A vers az úgynevezett skót balladaformára épül. A félrímekkel ellátott 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozásaiból felépülő négysoros strófaszerkezet. Maga a forma zaklatott, ellentmondást rejt magában. Az alliterációk gyakorisága, múlt idejű igealakok használata ünnepélyes komolyságot ad a műnek.


Vörösmarty Mihály a reformkorban

Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken 1800 december 1-én, egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Ennek oka főleg kilenc gyermekük felnevelése volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő helvét hitű (evangélikus) iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el.

1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt.

1821-22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820 december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.

1825 augusztusában a Zalán futása című művének nagy sikere lett és ez arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani.

Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. A ‘40-es évek végétől már kevesebbet írt. Elveiben elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19-én meghalt.

Országháza

Ekkor még nem volt Pesten Országház. A vers a népet bíztatja az Országház létrehozására. A mű két versszakos, éles ellentétekkel.

Az 1. vsz.-ban kijelenti, hogy a haza nem csak a nemességet jelenti, akik az adót szedik.

A 2. vsz.-ban kijelenti, hogy a haza a jobbágyoké is, aki fizet, robotol, katonáskodik és a nemességet ellátja.


A Guttenberg-albumba

1839-ben íródott. A versnek ünneprontó célzata van. Vörösmarty arról ír, hogy még nem lehet megünnepelni Guttenberg találmányát, mert nem valósult meg a béke és igazság uralma, amelyet a műveltség elterjedésétől várták a kor gondolkodói. Az áltudományok megszüntetését követeli, az örök béke magvalósulását óhajtja. A társadalmi igazságtalanság megszűntetését kéri. Kulturális egyenlőséget kíván a nép különböző rétegei között. Az öt feltétel: babonaság helyett tudomány, háború helyett béke, feudalizmus megszüntetése, ész és értelem terjedése, jogi egyenlőség. A versben fokozás van. Tetőpontja az „igazság” szó.

Műfaja epigramma. Egyetlen körmondatból áll (8 tagmondat, 14 sor). 2-2 sor egy gondolat, ami 7 disztihon, ami 14 sor. Cél: a különböző társadalmi osztályok érdekeinek összeegyeztetése.


Kérdések és válaszok Vörösmarty költészetében

A Guttenberg-albumba

A költemény alkalmi versnek készült, ennek szánta Vörösmarty. Németországban adtak ki egy emlékalbumot Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálójának tiszteletére, ekkor ünnepelték ugyanis a nyomtatás 400. évfordulóját. Ebben jelent meg verse. Műfaja epigramma, mely a költemény folyamán egyre inkább ódává mélyül. Az epigramma egyetlen körmondat. A körmondat művészi szerkezetű, többszörösen összetett mondat, mely két fő részre oszlik: elő- és utószakaszra. Az előszakasz készíti elő a fő mondanivalót. Négy feltételes mellékmondatból áll a vers, az ötödik (öt feltétel fogalmazódik meg) pedig késlelteti a csattanós (epigrammákra jellemző) befejezést. Az eszményi kor létrejöttének vágya a felvilágosodás szellemében fogant, de az utópista (valamilyen eszményi társadalmi rend leírása, mely csak az illető képzeletében él)-szocialista eszmék is fellelhetők benne. Vörösmarty műve egy egyértelműen egyetemes emberi vágyat fejez ki, mint ahogyan erre az ötödik feltételben is utal.

Gondolatok a könyvtárban

E költemény egyetlen monológ, filozófiai elmélkedés. Ihletettsége: a költő meglátogatja barátját, Toldy Ferencet az Akadémiai könyvtárban rendezett értekezleten, amely unalmas, s ezért figyelme másra terelődik. A költemény a “nyomorú pórnép” és a “népzsaroló dús” ellentétéből indul ki. A reménytelen kétségbeesés hangja zokog fel, mert ezen a földön mindenki boldogtalan. A könyvektől, a tudománytól kéri számon a “nagyobb rész” boldogságát. Az egyes könyvek is ellentéteket hordoznak magukban, s a “Ment-e a könyvek által a világ elébb?” kérdésére az ironikus igenlő forma határozott tagadást takar. Ijesztő gondolatok torlódnak egymásra, s a költő szájából elhangzik: “egy máglya üszkén elhamvadjanak?”, elképzelhető tehát a lelkében dúló fájdalom. Erkölcsi erővel igyekszik felülkerekedni előbbi érvein, cáfolni állításait. A keserűség azonban nem tartja vissza a bizakodást, utópista-szocialista eszmék jelennek meg: a “számos milliók” egymás testvérei lesznek. Vörösmarty az emberiség történetét körforgásszerűen képzelte el: a fejlődés után hanyatlás következik be. Kétszer hangzik el a versben ez a kérdés: “Mi dolgunk a világon?”, s kétszer a válasz is: küzdeni. Azt tudatosítja, hogy úgy szolgálhatjuk az emberiség ügyét, ha előbb saját nemzetünk felemelkedésén fáradozunk.

Előszó

Az Előszó című költeménye a világosi katasztrófát a kozmikus tragédia víziójává növeszti. Aktualitása: a költő Batthyány Emma grófnőnek ajánlotta. A vers időkerete egyetlen kozmikus esztendő: a boldog tavasztól a hazug áltavaszig ível. Minden sornak szimbolikus jelentése van. Az első 10 sor a reformkor ünnepi tavaszát jeleníti meg, a 49-es év előtti állapotokra utal. A megfáradt ember céljai jelennek meg, s összefonódik a haza és az emberiség sorsa. Az összeomlás a “bőszült szörnyeteg” romantikus képében jelenik meg, s a vész nyomában a pusztulás jár. A tél dermedtsége az emberi remények halálát jelenti. Az itt található “és” kötőszók halmozása szaggatottságot vált ki. Később a föld új tavaszra készülődik, de ez már csak áltavasz. Az önkényuralom korában minden boldogság csak hazugság lehet – állapítja meg végül. (A költemény 49 sora talán maga is utalás.)

A vén cigány

1. Keletkezéstörténet

-szabadságharc bukása után, 1854-ben

-világosi fegyverletétel után, Haynau terroridőszakában (megtorlás, önkény)

Személyes háttér: testileg-lelkileg összetört a költő

“megrendült agyú”

2. Műfaja

rapszódia: bordal keret, visszatérő refrén, címe metafora (idős költő)

-refrén: önmagát buzdítja versírásra

cigány-húr-hegedű költő-írás-alkotás

3. Hangulata

-“reménytelen remény”, biztatás és kétségbeesés

-halálfélelem, felkészülés az alkotásra

egyéni + nemzeti tragédia, bibliai, mitologikus tragédiák

-Ádám, Éva, Káin, Ábel, Noé, Prométheusz

4. Akusztikus, vizuális elemek

-összekapcsolódnak

akusztikus:      elfojtott sóhajtástól a pokoli zokogásig

vizuális:           vihar, háború, zivatar, pokolnép

5. Lezárás

-bizakodóbb, optimistább: “Lesz még egyszer ünnep a világon


Vörösmarty Mihály – A Szózat részletes elemzése

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty a magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja, s Byronnal, Victor Hugo-val, Puskinnal állítható egy sorba.

Lírai költészete

Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. A közösségi tematika uralkodik verseiben, az óda és az elégia meghatározó műfajai.

Szózat

Vörösmarty 1836-ban írta a Szózatot, abban a válságos történelmi pillanatban, amikor nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Művészetében ettől kezdve a líra lesz az uralkodó műnem. A költemény versformája a skót balladaforma, témája a múltból táplálkozó honszerelem.

A forma, a verszene ellentmondást rejt magában, pl. a hosszabb-rövidebb sorok váltakozásával, és a nyolc szótagos sorok átlépésével a következő sorba. A versforma feszültséget rejt magában, így kerete a romantikában kedvelt ellentétek kifejezésének.

A Szózat – kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Ez adja a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. Az egész nemzethez szól közvetlen, bensőséges hangon. Ellentmondást nem tűrő érvsorozattal győzi meg az olvasót. Ez a belső vita adja a Szózat érvelésének igazi hitelét. A haza az egyes ember számára életének értelmet adó kerete. A bölcső és a sír metaforák azt kívánják kifejezni, hogy az ember részére a “nagy világ” nem adhat otthont.

Vörösmarty a Himnusz Istenével szemben a Sorsot, a Végzetet említi, ám nem ezt elfogadva, hanem ezzel szembeszállva kell élnie és halnia az embernek. A 3-5. strófa ezt, az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A Vörösmarty korában is régiesnek tűnő igealakok (küzdtenek, elhulltanak) használata ünnepélyes komolyságot ad a műnek. A jelen a múlt egyenes folytatása, s a 7. versszaktól a jövő dominál. A népek hazájához, a nagyvilághoz lebbez fel később a költő igazságszolgáltatásért. A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak indulatai. Ha van vallásos motívuma a költeménynek, akkor az a 10. strófában található: százezrek imádsága száll egy jobb korért Isten felé. Ezzel szemben rögtön megjelenik a megsemmisülés romantikus képekben festett látomása, a nemzethalál víziója. Ez a “nagyszerű halál” azonban nem szégyenletes, hanem az áldozatokat vállaló nemzet tragikus elbukása. Ezután ismét visszatér a jelen feladataihoz, s a felszólítás paranccsá erősödik.

“A Szózat az egyik legkétségbeesettebb magyar vers.”


A nemzet és az emberiség gondja Vörösmarty költészetében

Romantikus világlátás és nyelvhasználat szabadon választott mű alapján

(pl.: Csongor és tünde, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, A vén czigány)

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

– elszegényedett középnemesi család
– tanulmányai : Székesfehérvár

I. költõi korszaka:
– 1824 ügyvédi vizsgát tett
– 1826-tól Pesten él és az irodalommal foglalkozik
– nemesi-függetlenségi mozgalom indul – Zalán futása 1825
– ezzel a nemességet serkentette Habsburg-ellenes harcra a honfoglaló õsök, a dicsõ múlt felidézésével
– Perczel Etelka – házitanítósodott, reménytelen szerelem
– az 1825-27 -es országgyűlésen a függetlenségi mozgalom visszaesett, ez kiábrándította a nemesek bíztatásából, a mozgalomból
– ezeket a műveket a romantika jellemzi. A romantika táplálta a múltba fordulását, és ennek hatására fordul késobb a nép, a mesék világába

II. pályaszakasz:
– nemzeti problémák, nép felé fordulás
– a nép felemelkedésének szükségességét vallotta műveiben és politikai nézeteiben
– Csongor és Tünde 1826
– folyóiratokat szerkeszt: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athénem (Toldi Ferenccel és Bajza Józseffel)

III. pályaszakasz: bekapcsolódik a reformkori küzdelmekbe
– 1832-36 orsz.gy. hatására figyelme a közéleti problémákra terelõdött
— fordulópont pályáján: Szózat 1836
– a múlt példáit idézve buzdít a reformküzdelmekre
– 1840-es évek: hazafias ódák
– a kultúra és a haladás kérdései
– az emberek céljának az igazságos, békés jövõért való küzdelmet tartotta
– A Guttenberg-albuma, Gondolatok a könyvtárban (haladás)
– a haza érdeke iránt közömbös nemességet keményen ostorozza: Országháza
– 1846 galíciai parasztfelkelés megdöbbentette: reménytelennek látta a fejlõdés útját: Az emberek – jobbágyfelszabadítással elkerülhetõ egy hasonló vérontás: A Guttenberg-album
– 1848-ban a sajtószabadságot üdvözölte: Szabad sajtó
– kései szerelmes versek: Csajághy Laurához : ábránd, Merengöhöz, Laurának 41-ban ismerte meg, 20 év korkülönbség, 43-ban feleségül veszi- kételkedés van a versekben
– ezután költészete a szab. harc irányába fordult Világos után bujdosni kényszerül – ez megrendítette és a nemzet pusztulását látta
– 1854 A vén czigány : a jobb jövo reménye, fél a háborútól
– 1850-ben hazatér a bujdosásból, Haynau megkegyelmez neki, de ö már egy testileg-lelkileg összetört ember
– 1855-ben halt meg

Művészi kifejezõ eszközei gazdagsága:

a) műfajokban:
nemzeti eposz: Zalán futása
verses elbeszélés: Szép Ilonka
ballada: A búvár Kund
hazafias-politikai: Szózat
hazafias óda: Honszeretet
bölcselõóda: Gondolatok a könyvtárban
rapszódia: A vén czigány
epigramma: A Guttenberg-albuma
Laurának
mesedráma: Csongor és Tünde
romantikus dráma: Vérnász
Marót bán

b) hangskálában

c) nyelvben
– a megreformált irodalmi nyelv és a szépnyelv összeötvözése
– romantikus költoi nyelv: ellentétes végleteket összefogó gazdagság láttató erõ: Zalán elõhangja, Elõszó nemes pátosz: Szózat nagyfokú érzelmi hatás zeneiség
– tömörség: az Éj monológja, az Országháza befejezése
– ellentét: Szép Ilonka : “Felrobogtak…”
népi íz: Csongor és Tünde Balga-jelenetek

Vörösmarty jelentõsége

a.) a reformkorszak legnagyobb költoje: a reformkor küzdelmeinek és félbeszakadásának hü kifejezoje, a nagy nemzeti költészet kialakítása
b.) nemcsak politikai, hazafias és bölcselo költo, hanem jelentos szerelmi költõ is, epikájában is vonzó nõ alakok megteremtõje
c.) a legnagyobb romantikus költonk, a romantikus nyelv művésze
d.) mind a három műfajcsoportban alkotott nagy műveket

Csongor és Tünde
– műfaja: mese-dráma
– világirodalmi elozménye: Shakespeare: Szentivánéji álom magyar ” : árgyélus királyfi (Gyergyai Albert)
– ihletõ elemek:
1. általános emberi problémák (a 3 vándor, az Éj monológja)
2. a boldogság titkának keresése
3. a korszellem
– témája: Csongor (a költo), aki sok viszontagság után (Mirígy gátolja) eléri a boldogságot, azaz Tündét
– szereplõk: mese- , paraszti- és szimbolikus alakok
– idõ: egy komikusan felnagyított nap, ezalatt bejárja a világot: a hajnal országától az éjéig, a hármas úttól a hármas útig
1.Kert, Tündér fa 11.Kert elvadultan
Éjfél, 1.felv. Éjfél, 5.felv.3.szin
2.Hármas út 10.Hármas út
2.felv. 5.felv.
3.Hajnal országa 9.Az Éj országa
3.felv. Kietlen táj, 5.felv.1.
4.Mirígy házának udvara 8.Varázskút
Az ördögök cselei,4.felv.1 4.felv.4
5.Szoba, 1.Ledér jelenet 7.Szoba, 2.Ledér jelenet
4.felv.2. 4.felv.4.
6.Kert,Dél,Csongor alva várja Tündét
– népiesség:Balga és Ilma: ok a valóság, a “földi” ellensúlyozó szerep népies elemek: a téma — a boldogság titkának keresése a természetben játszódik nagy szerepet kap a fantázia a műfaj – mese a nyelv — változatos, fordulatos
– mondanivaló: a boldogság keresése megoldás: a szerelem, a világ bajaitól való elfordulás
király: hatalom, hódításvágy
kalmár: a vagyon, a pénz imádata
tudós: öncélú filozofálgatás