Milyen növényi szöveteket ismer? Jellemezze őket!

Az azonos eredetű, felépítésű, működésű sejtek a szövetek. A növényi testek egész életük alatt növekednek. Oka, hogy olyan sejt is van a növényekben, amelyek a növény teljes élettartamára megőrzik osztódó képességüket. Ezek a sejtek alkotják az osztódó szövetet. Plazmával telt sejtekből áll, nagy sejtmaggal, vékony sejtfallal. Helyzete szerint lehet: gyökér és csúcs részen – hosszanti növekedésért felelős – oldalsó vastagodásért felelős, pl. kombium – szárközi osztódószövet megnyúlás vagy köztes növekedés, pl. pázsitfűfélék szárában. A többi állandósult szövet, mert nem képes osztódásra. A bőrszövetek szerepe a növény elhatárolása, védelme, de egyben a külvilággal való kapcsolattartás is. Ezt a gázcsere nyílások teszik lehetővé. Hajtásos növényekben az anyagok szállítását a szállítószövetek végzik. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja. A növényi test legnagyobb részét az alapszövetek alkotják. Hajtásos bőrszövet: megvastagodott rész, kutikula réteg, közte gázcserenyílások, nincs színteste a bőrszövetnek, de a gázcsere nyílásnak van. Fedőszőr (havasi gyopár), mirigyszőr (muskátli). A gyökér bőrszövete: nincs megvastagodva, nincs gázcserenyílás.


Mi jellemző a növények anyagszállító rendszerének felépítésére?

Hajtásos növényekben: szállítószövetek. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja.


Hogyan építik be a nitrogént szerves vegyületté a növények?

A talaj nitrát tartalmából, az itt élő nitrifikáló baktériumok állítják elő. A növények a felvett nitrátionokat használják fel az aminosavak és egyéb nitrogén tartalmú vegyületek szintéziséhez. A nitrát először nitritté, majd ammóniává redukálódik.  A redukcióhoz szükséges elektronok a NADH molekulájából származnak.


Hogyan szállítják a vizet a növények?

A hajtásos növényekben a szállítószövetek végzik az anyagok szállítását. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja, ez vízszállító sejtekből, és vízszállító csövekből épül fel. A vízszállító sejtek hosszú, orsó alakúak. Végeiket lukacsos harántfalak választják el. Háncsrész szállítóelemei a rostacsövek, amelyek sejtplazmával és sejtmaggal rendelkező élő sejtek. Általában szállítónyalábokat alkotnak. Ebben van farész, háncsrész, vagy mindkettő. Majd a szár és a levél szállító nyalábai után eljut a levelek alapszöveteihez, légudvar gázcserenyíláson át a levegőbe.  Párologtatással ad le.


Hogyan veszik fel a növények az ásványianyagot a talajból?

A gyökéren keresztül jutnak a növénybe. A gyökér csúcsi részét a gyökérsüveg takarja, ennek a külső rétegének sejtfalai elnyálkásodnak, majd a talajrészecskékhez nyomódva lemorzsolódnak. Így csökken a súrlódás a növekvő gyökércsúcs és a talajrészecskék között. A leszakadt rétegek állandóan pótlódnak. Ennek sejtjei mitózissal osztódva, gyorsan növelik a gyökeret. A növények ásványi tápanyagait a talajionok formájában tartalmazza. Egy részük adszorpcióval a talajkolloidok felületéhez kötődik, más részük a talaj vizes fázisában oldott állapotban található. Ez a talajoldat, ebből táplálkoznak a növények. Savak vándorolnak talajrészecske, gyökérszőrök sejthártyája. Ez kiválogatja a szükséges ionokat, és aktív transzporttal a sejt belsejébe juttatja. Az ionok vizes oldatban az alapszövet, majd a szállítószövet sejtjein keresztül a hajtás felé vándorolnak. A gyökérkörök nagy száma növeli a felszívó felületet.


Növényi szövetek

Szövetek: azonos működésű, eredetű, alakú sejtek tömörülése.

Osztódó szövetek:

Elősegítik, hogy a növény egész élete alatt növekedjen.

Csúcsok osztódó szövetei: hajtás és a gyökér hosszirányú növekedése

Kambium: vastagodást előidéző szövet

Köztes növekedés: szártagok növekedése

Állandósult szövetek:

Bőrszövet: beborítják a növény testét, védelemre szolgálnak. Egy-egy bőrszöveti sejtből gyökérszőr alakulhat ki, ezek a tápanyagfelszívásban vesznek részt. A növényi szőrök plazmanyúlványok, csökkentik a párologtatást és védik a növényt. A bőrszövet átlátszó, nincs benne színanyag. A gázcserenyílás 2 bab alakú zárósejtből áll, ebben vannak a zöld színtestek. A növény védelmére szolgáló kiválasztott anyagok a kutikula és a viasz.

Szállítószövet: két része van:

Farész: víz és ásványi anyag szállítása. A vízszállító sejtek orsó alakúak.     Sejtfalvastagodások szilárdítják.

Háncsrész: szerves anyagok szállítása. Rostacsövekkel szállít, ennek tagjaihoz kísérősejtek csatlakoznak, melyek energiát adnak át.

Alapszövet:

Szilárdító: sejtfal megvastagszik

Táplálékkészítő: sok színtestet tartalmaz, feladata a fotoszintézis. Elhelyezkedhetnek szivacsosan és oszloposan.

Raktározó: tápanyagokat tartalmaz (szénhidrátok, zsírok, fehérjék). Főleg a fénytől elzárt részekben van: gumó, gyökér, termés.

Kiválasztó: mérgező anyagokat választ ki

Szellőztető: könnyebbé teszi a testet, segít a párologtatásban. Vízi, lápos területeken élő növényekben van

Víztartó: száraz területeken élő pozsgás növényekben van (pl.: kaktusz)