A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka volt. Bár ekkor sincs még fejlett polgárságunk, s hiányoznak a nagy kulturális központok is, a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben és már magyar nyelven terjedt el. A tragikus helyzet ellenére gazdag irodalom bontakozik ki. Ennek a fejlődésnek a leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.
A reneszánsz és a reformáció között sajátos és ellentmondásos kapcsolat alakult ki. Azt a célt tűzte ki, hogy mindenki a saját nyelvén olvashassa és maga magyarázhassa a szent szövegeket. Nemzeti nyelvekre kellett tehát lefordítani a Bibliát. A könyvnyomtatás (Guttenberg 1540) révén nagy példányszámban és viszonylag olcsón lehetett már terjeszteni a könyveket. A magyar Biblia fordítását paptársaival Károly Gáspár készítette el.
Balassi Bálintot tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának. Zólyom várában született 1554-ben. Kitűnő nevelést kapott. Egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója, prédikátora tanította. Édesapját-hamis vádak alapján-összeesküvés gyanújával letartóztatták. A család Lengyelországba menekült, s követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. A költőt 1587-ben hozta össze a végzet Losonczy Annával. Szerelmük közel hat évig tartott. Ennek a végzetessé váló szerelemnek a tüzében formálódott az addig csak verselgető főúr igazi költővé, az első nagy magyar lírikussá. Hogy bajos anyagi ügyeit rendezze, 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hozományként elfogadta Sárospatak várát. Ezzel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Egy ideig Érsekujváron, majd Dembnóban szolgált. Esztergom ostromakor megsebesült: mindkét combját ólomgolyó járta át, s e sebtől 1594 május 30-án meghalt. Minden bizonnyal a kora egyik legműveltebb embere volt, a magyar mellett még nyolc nyelven beszélt.
A versei három témakörbe sorolhatók:
– vitézi versei
– szerelmi lírái
– istenes versei
Belső rím: a sorokon belül elhelyezkedő rímek, melyek a sort két vagy több rövidebbre bontják fel.
Balassi-strófa: három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is a hármas szerkesztési elv valósul meg. A verssor így 6-6-7 szótagos kétütemű soroknak felel meg. A versszak rímelhelyezése a következő: aab-ccb-ddb.
Ütemhangsúlyos verselés: A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben mindig az első ütem hangsúlyos, s ez után 1, 2, 2 hangsúlytalan ütem következik. Tehát három féle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos.
Borivónak való (vitézi vers)
A magyaros verseléssel írt, nyolc versszakos, három egységre bontott vers. A versszakok három sorosak, bokorrímesek. Pünkösdre írott vers.
I. 1-4. vsz. Természeti képet vázol fel (pictura), dicséri a tavaszt és a természetet.
jelzők: szép, gyönyörű, hosszú, sokszínű, füreemedt (felfrissült)
hangutánzók: néma, kiáltásra
„Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.”
II. 5-6. vsz. A végvári katonákról beszél, a fegyverkezésről, a készülődésről.
„Ki szép füven lévén bánik jól lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával
S ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral”
III. vsz. Istennek megköszöni a tavasz eljöttét, és az életörömöket.
„Ily jó időt élvén Isten kegyelmébűl
Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szíbűl
Igyunk, lakjunk egymással vígan szeretetbűl.”
Hogy Júliára talála… (szerelmes vers)
Török népdalra írt magyar vers. Hangsúlyos, magyaros verselésű, két soros versszakokból álló vers. Belső rímes, minden sor négy ütem és négyszer négy szótagból épül fel.
Két féle szókészletben íródott:
– reneszánsz trubadúr stílus (bús szivem vidámsága)
– magyar népköltészet (vidám, lelkem, szerelem)
A vers Júliával való véletlen találkozásnak a köszönését írja le. Az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza.
I. 1. vsz. Boldog felkiáltás , a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés. „Egészséggel!”
II. 2-4. vsz. Áradó metafórasor. Felsorolás:
lelki élet értékei: vidámság, boldogság
főúri élet részletei: palotám, jóillatú piros rózsám
női test szépségei: szemüldek fekete széne, szem fénye
egyéb értékek: a nap fénye, az élet reménye
túlzások: drágalátos palotám, gyönyerő szép kis violám
5. vsz. Az előző négynek az összefoglalása
fokozás: szivem, lelkem, szerelmem
III. 6. vsz. A lovagi szerelmi lírájából jól ismert helyzetet rögzít: a szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság. Júlia is csak fölényesen, hidegen mosolyog az előtte hódoló szerelmesen.
Adj már csendességet… (istenes vers)
A vers nyolc strófából, kétsoros versszakokból és páros rímekből áll. Belső rímes, Balassi-strófa. A különböző mondatformák állandó változtatása miatt szenvedélyes, izgatott, zaklatott.
A földi boldogság lehetőségében véglegesen csalódott ember most már csak a belső békét, a lélek csendjét igyekszik elnyerni.
I. 1-2. vsz. Könyörgés: „Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!”
II. 3-6. vsz. Érvelés, indoklás:
„Nem kell kételkednem, sőt jót remélnem igéd szerént,
Megadod kedvesen, mit igérsz kegyesen hitem szerént.”
III. 7-8. vsz. Könyörgés:
„Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát,”