Az államháztartás fogalma, alrendszerei. A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok költségvetése. A decentralizált pénzalapok.


Az államháztartás fogalma, funkciói

Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszernek egésze.

Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük.

Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük.

Az állam gazdasági funkciói:

  • Allokációs funkció, amely az erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást.
  • Elosztási funkció, amely korrigálni igyekszik a piaci viszonyok hatásaiból származó túlzott mértékű jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat.
  • Stabilizációs funkció, amelynek elsődleges célja a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása.

Az államháztartás alrendszerei

A központi állami költségvetés alrendszere

Az állami költségvetés az állam központi pénzalapja, az államháztartás egy meghatározott időszakra várható bevételeinek és kiadásainak pénzügyi terve. A központi kormányzati költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. A költségvetés meghatározott időtartamra szól.

Formailag a központi költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak szembeállítását jelenti. Az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbözete a költségvetési egyenleg. A költségvetési egyenleg mutathat bevételi többletet, ilyenkor szufficites költségvetésről beszélünk, valamint kiadási többletet, ilyenkor pedig deficites költségvetést emlegetünk. Egyes vélemények a GDP százalékában igyekeznek meghatározni a deficit elfogadható szintjét, s leggyakrabban a GDP 3 %-át meg nem haladó mértéket tekintik mérsékelt deficitnek.

A költségvetési deficit finanszírozásának módjai:

  • A lakosság és a gazdálkodó szervek által nyújtott hitelek.
  • Külföldről felvett hitelek.

A deficit finanszírozása történhet:

-          államháztartás rendszerén belül,

-          jegybanki hitelnyújtással,

-          pénzügyi intézmények által nyújtott hitellel,

-          a vállalkozások és a lakosság által nyújtott hitellel.

Az állami költségvetés tervezésének menetét és szabályait az államháztartási törvény állapítja meg. A Pénzügyminisztériumnak a tárgyév május 31-ig kell a következő évi állami költségvetés irányelveit és fő keretszámait a kormány elő terjesztenie. A kormány június 30-ig tájékoztatja politika fő irányairól az Országgyűlést. A Kormány szeptember 30-ig köteles benyújtani a következő évi költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlésnek. A központi költségvetés az Országgyűlés törvényben hagyja jóvá legkésőbb december 31-ig. A költségvetési törvény különleges törvény, mert nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal. A költségvetési törvény végrehajtása érdekében a kormány rendeleteket alkot, jogszabályokat ad ki.

A költségvetés összeállításának szemléletmódjai

A költségvetés tervezése kiindulhat a kiadási oldalról, ez az ún. igényalapú tervezés, ill. a várható bevételekből és hitellehetőségekből, ezt nevezi erőforrás alapú tervezésnek.

A költségvetés tervezése és a beszámolás során külön tervezik, ill. mutatják ki a rendes bevételeket és kiadásokat, ill. a rendkívüli bevételeket és kiadásokat.

A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

Bevételek:

  • adók és adójellegű bevételek (pl. áfa, vám),
  • nem adójellegű bevételek (pl. illetékek),
  • tőkebevételek (állami tulajdon utáni részesedés),
  • nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások).

Kiadások:

  • adósságszolgálat és kamattérítés,
  • az államháztartás többi alrendszerének támogatása,
  • a központi költségvetési szervek támogatása,
  • a gazdálkodó szervezetek támogatása,
  • nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások.

A helyi önkormányzatok, s azok költségvetése

A helyi önkormányzat önálló gazdálkodó szervezet. Az önkormányzati vagyon körébe tartozik egyrészt az önkormányzat törzsvagyona, másrészt az önkormányzat vállalkozói vagyona. A törzsvagyon lehet forgalomképtelen és forgalomképes.

A központi költségvetés kiadási oldala és a helyi önkormányzati költségvetés bevételi oldala kapcsolódik egymáshoz.

Az önkormányzatok bevételeinek legfontosabb jogcímei:

  1. a. A központi támogatások nagy része az ún. normatív támogatás. Ezek egy főre Ft-ban meghatározott támogatások. Teljes összegének parlamenti jóváhagyása után egyedi pályázatok útján nyerhetők el. A kiegyenlítő állami támogatás leggyakrabban elmaradott települések, régiók, megsegítésére szolgál.
  2. b. Átengedett, megosztott bevételek, ilyenek, pl. a személyi jövedelemadó, vagy a gépjárműadó.
  3. c. Saját bevételek. Az önkormányzatok saját hatáskörben kivethetnek helyi adókat (építményadó, telekadó, stb.).

Az önkormányzatok kiadásai

  1. a. Intézmény fenntartási és működtetési kiadások. Ezek közé tartoznak az önkormányzat intézményeinek működési kiadásai, pl. bölcsődék, óvodák, stb.
  2. b. Településüzemeltetési kiadások. Pl. közvilágításra fordított kiadások.
  3. c. Felhalmozási kiadások. Korábban létrehozott tárgyi eszközök állag megóvására, ill. megújítására szolgálnak.

A helyi önkormányzatok költségvetését a képviselőtestület önkormányzati rendelet formájában fogadja el.

Az államadóság értelmezése

A központi költségvetés, ill. a helyi önkormányzatok költségvetése együttes deficitjét államadóságnak nevezzük. A belföldi finanszírozás módjai gyakorlatilag megegyeznek a központi költségvetés hiányának finanszírozási módjaival.

Elkülönített (decentralizált) állami pénzalapok

Az állam előre meghatározott konkrét célokra az állami költségvetésből elkülönítet pénzalapokat hozhat létre. Az elkülönített pénzalap az állam által kiemelt fontosságú feladatok megvalósítását elősegítő pénzalap. Elkülönített pénzalapot csak törvénnyel lehet létrehozni. s bevételeit csak az alap címzett céljainak megvalósításához lehet felhasználni. A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok vagyonát együttesen kincstári vagyonnak nevezzük.

A Társadalombiztosítási Alap

A társadalombiztosítás egy elkülönített állami pénzalap, amely azonban a kezelt pénzösszegek volumenéből adódóan kitüntetett helyet foglal el az államháztartáson belül. A Társadalombiztosítási Alap hazánkban két alapot foglal magában, mégpedig a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot.

A társadalombiztosítás főbb bevételei

Főbb bevételi forrásuk a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék. A társadalombiztosítási alapok bevételei között tőkejellegű bevételek is szerepelnek. Szabad pénzeszközeiket az alapok befektethetik.

A társadalombiztosítás szolgáltatásai

  • Öregségi, rokkantsági nyugdíj.
  • Egészségügyi ellátás.
  • Táppénz.
  • Anyaság segély, gyermekgondozási segély.

A nyugdíj megállapításának rendszerei:

  • Felosztó – kirovó rendszer. A biztosítási év alatt befolyt járulékbevételeket a megállapított szabályok szerint szétosztják a biztosítottak között.
  • Várományfedezeti rendszer. A dolgozó egy meghatározott ideig köteles teljesíteni a befizetést, amelyből, s amelynek kamataiból fizeti a rendszer a nyugdíjat.
  • A tőkefedezeti rendszer. Az előző két rendszer kombinációjaként értelmezhető.

A Magyar Államkincstár fogalma és feladatai

A Magyar Államkincstár a Pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

Legfontosabb feladatai:

  • Ügyfeleinek pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, vezeti bankszámláikat, stb.
  • Kezeli az államadósságot.
  • Nyilvántartja az állam által a központi költségvetés terhére vállalt kezességeket, az állam által nyújtott hiteleket.
  • Ellátja az állami követelések érvényesítésével kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat.

Ügyfelei körében a költségvetésük végrehajtásával kapcsolatban ügyviteli, nyilvántartási, alaki-formai ellenőrzési feladatokat lát el.


Erre kerestek:

államháztartás alrendszerei és államháztartás és államháztartás fogalma és központi költségvetés és az államháztartás alrendszerei és költségvetés fogalma és központi költségvetési szervek és államhaztartasi hiány fogalma és központi költségvetés fogalma és állami költségvetés fogalma és

2010. március 16. | Érettségi tétel kategória Pénzügy érettségi tételek
Címkék:
\