A Trianoni békeszerződés


1920. június 4. – Versailles-ban a trianoni palota tükörtermében írták alá.

A békében nem vették figyelembe a magyarok nézőpontját. Az új kormány, Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnökkel csak azért jött létre, hogy megkössék a szerződést.

Aláírta: Benárd Ágost, Drasche Lázár Alfréd

Területi rendelkezések:

Erdélyt Romániához (1,5 millió magyar)

Felvidéket Csehszlovákiához (1 millió magyar)

Bánát Nyugati részét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (fél millió magyar)

Keleti részét pedig Romániához

Bácskát, Muraközt, Dél-Baranyát a Szerb-Horvát Szlovén Királysághoz

Kárpátalját Csehszlovákiához.

Őrvidéket Ausztriához. (26 ezer magyar)

Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökent. (az ország 2/3-a)

Lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra.

3,3 milliómagyar került határon kívülre, ez a magyarság 1/3-a.

Az elcsatolt területek fele színmagyar település volt.

Katonai rendelkezések:

- 35 ezer főben maximálták a magyar hadsereget.

- Tankot, léghajót, repülőt nem hozhattak be az országba és nem is tarthatott Magyarország

- Magyarország, mivel a vesztes oldalon állt, 20 év alatt 200 millió arany koronát kellett fizetni

Gazdasági rendelkezések:

- Magyarország gazdasági erőforrásait is felhasználják arra, hogy a jóvátételt fizetni tudják.

- Bányák, vállalatok, vasútvonalak más országok területére kerültek.

A trianoni béke következményei a belpolitikában

Miniszterelnök: Teleky Pál (1920-21)  cél: rendteremtés

Korlátozni kívánta, mind a szélső jobb, mind a balt oldalt.

Numerus Clausus (=zárt szám) törvény: Az egyetemekre a nemzetiségek arányában veszik föl a hallgatókat . – a zsidók érdekeit sértette (jobb oldali nyomásra született meg a törvény)

Földreform Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárti politikus találta ki)

1 millió hold földet osztottak szét 300 ezer paraszt között, de nem volt sikeres, mert a megélhetéshez ez nagyon kevés volt.

1921 – Első királypuccs (IV. Károly jött vissza, tárgyalni kezdett Horthyval, de nem sikerült)

1921 – Kisantant létrejötte

Romnánia, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság magyar ellenes szövetsége. A franciák támogatták őket.

Miniszterelnök: Bethlen István (1921-31)

Voltak az országban olyan alakulatok, melyek nem nyugodtak bele Trianonba, ezért próbálták visszaszerezni az elcsatolt területeket = Rongyos Gárda

Behlen feladata volt ennek a felszámolása. Tárgyalt is Héjjas Ivánnal és Prónayval, akik ki is vonultak ezekről a területekről   pl: Őrvidék

Népszavazás Sopronban. – Hűség Városa

Második királypuccs

IV. Károly fegyveres erővel akarta átvenni a hatalmat = budaörsi csata. Itt a királypártiak és az egyetemisták csaptak össze, de a királypuccs újra sikertelen volt.

Ezek után immár harmadjára megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása. IV. Károly Madéra szigetére költözött.

Szomszédos országok és az uralmuk alá vont magyarság

Kisebbségvédelmi törvények születtek, melyek teljes jogú állampolgárságot, szabad anyanyelvhasználatot, kollektív jogokat hirdettek az oktatásd terén is. A Népszövetség védte a jogaikat. Mégis ez csak elméletben létezett, gyakorlatban nem siekrült megvalósítani.


Erre kerestek:

trianoni békeszerződés tétel és trianoni békeszerződés és trianoni békeszerződés esszé és trianoni békeszerződés következményei és trianon esszé és trianoni béke esszé és trianoni béke érettségi tétel és trianoni béke és következményei és trianoni békeszerződés érettségi tétel és trianon békeszerződés és

2010. április 18. | Érettségi tétel kategória Történelem érettségi tételek
Címkék:
\