1., A felvilágosodás következményeként Magyarországon a XVIII. szd. végén indult meg a magyar nyelv köznyelvvé válása. Bessenyei György a Bécsben élő testőr-író szembeszáll a latin nyelv egyeduralmával. Akadémia létrehozását sürgeti a nyelvi műveltség gondozására. A jámbor című röpiratban kimondja: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén egy sem”.
2., A nyelvújítás vezető alakja Kazinczy Ferenc volt. Még korábban részt vett a Martinovics féle összeesküvésben, majd 6 évi börtön után birtokára, Bányácskára vonul vissza, amit ő Széphalomnak nevezett. Nagyméretű levelezést folytatott író kortársaival, nemzeti üggyé tette a nyelvújítást. Ennek módszerei:
a., elavult szavakat újítottak fel, pl. év, hon, dísz, szobor. Személyneveket kerestek a régi történelemből, pl. Árpád, Gyula, Zoltán.
b., tájnyelvi szavakat emeltek be a környezetbe, pl. betyár, csapat, kagyló, gyár
c., új szavakat alkottak szóképzéssel:
-lag, -leg képzőkkel, pl. analóg, hízeleg, társalog
-ng képzővel, pl. farsang, dühöng, rajong
-it képzővel, pl. lazít, lendít, tanúsít
-mány, -mény képzőkkel, pl. hagyomány, festmény, gyártmány
-ász, -ész képzőkkel, pl. erdész, tengerész, gépész
-ály, -ély képzőkkel, pl. erkély, szenvedély, ünnepély
d., elvonással alkotott szavak, pl. illeszt, fogyaszt, törleszt
e., szóösszetétellel alkotott új szavak, pl. folyóirat, gyorsírás, betűszedő, jármű rendőr
Kazinczy körül nyelvújítók csoportosultak, akik magukat neológusoknak nevezték. A hagyományhoz ragaszkodó csoportja az ortológusok voltak. Gúnyiratunkban, a Mondatban Kazinczyékat elmarasztalták. Erre feleletképpen Kölcsey és Szemere Pál megírta a Felelet a Mondatokra című gúnyiratot. A harc eredményeképp megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Vörösmarty részt vett az első nyelvtankönyv kidolgozásában. Megszerkesztette az első helyesírási szabályzatot (1832). Kialakult a köznyelv, az irodalmi nyelv. Ez a kettő lett az alapja a nemzeti nyelvnek.