Az alanyi és a tárgyi likviditás értelmezése, a likviditási mérleg
A fizetőképesség közhasználatú idegen kifejezéssel likviditásnak nevezzük. A likviditás a gazdasági élet valamely szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait és minden más esedékes fizetési kötelezettségét határidőre ki tudja egyenlíteni.
A likviditás statikus jellemző. Egy vállalkozás adott időpillanatban fennálló fizetőképességét, ill. fizetésképtelenségét jelzi.
A fizetőképesség, mint potenciális lehetőség nem tévesztendő össze a fizetőkészséggel, ami a képesség kihasználását jellemzi.
A likviditás fokozatai:
- likviditás felettiség,
- optimális likviditás,
- likviditás alattiság,
- fizetési fennakadások,
- fizetőképtelenség.
A vállalkozás likviditásának alanyi értelmezése
Az alanyi likviditás vizsgálata során a számviteli beszámolóból képezhető mutatószámok segítségével vizsgáljuk, hogy a vállalkozás rendelkezik-e annyi mobil, vagy könnyen mobilizálható eszközértékkel, amennyi az esedékes kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az alanyi likviditást más néven relatív likviditásnak is szokták nevezni.
A vállalkozás alanyi likviditásának megítélésére szolgáló mutatószámok:
A likviditási mutatók általános formája: Likviditási eszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek.
Likvid eszköznek tekintjük az egy éven belül pénzzé tehető eszközöket.
Főbb típusaik:
- Pénzeszközök,
- Követelések,
- Készletek.
Ha a számlálóban valamennyi likvidnek tekinthető eszközt figyelembe vesszük, akkor a leggyakrabban használt likviditási mutatót, a harmadfokú likviditási mutatót kapjuk. Annak érdekében, hogy kiszűrjük a készletek torzító hatását, levonjuk a számlálóból a készleteket. Ekkor másodfokú likviditási mutatóról beszélünk. Gyors ráta: Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek.
A likviditási mutatók köréből említést érdemel még az ún. időtartam mutató is.
(Pénzeszközök + Likvid értékpapírok + Vevők) / Napi átlagos működési kiadások
A likviditási mutatók alkalmazásának nagy előnye, hogy az e mutatók alakításában szerepet játszó tényezők meglehetősen nagy pontossággal értékelhetők.
A vállalkozások likviditásának tárgyi értelmezése
Az eszközökkel összefüggésben azt vizsgáljuk, hogy azok az azonnali fizetési kötelezettségek teljesítéséhez alkalmas formában állnak-e rendelkezésre, ill. mennyi idő szükséges a fizetőeszközzé alakításához. A kötelezettségeket ezzel szemben esedékességük szerint csoportosítjuk.
Öt fokozatú likviditási mérleg
| I. fokon likvid eszközök (pl. készpénz) | Azonnal (30 napon belül) esedékes kötelezettségek |
| II. fokon likvid eszközök (pl. jegybankképes értékpapírok) | Rövid lejáratú kötelezettségek (pl. adók) |
| III. fokon likvid eszközök (pl. vásárolt készletek) | Később esedékes kötelezettségek (pl. beruházási hitel) |
| IV. és V. fokon likvid eszközök (pl. ingatlanok) | Vissza nem fizetendő források (pl. saját tőke) |
Amennyiben minden egyes időtáv vonatkozásában összhang figyelhető meg az eszközök értéke és a kötelezettségek értéke között, akkor a vállalkozás tárgyi értelemben likvidnek tekinthető.
A dinamikus likviditási mérleg
A dinamikus likviditási mérleg összeállításához a statikus mérleg adatai mellett szükség van a gazdálkodási terv ismeretére is.
A cash-flow értelmezése
A vállalkozások fizetőképességének megítélése kapcsán gyakran előforduló fogalom a cash-flow.
A cash flow kimutatásának a gyakorlatban két módszere terjedt el:
- A direkt módszer alkalmazása esetén az értékesítésből származó bevételekből levonják az üzleti célokat szolgáló kiadásokat, amelyek a pénzállományt csökkentik.
- Az indirekt módszer alkalmazása során kimutatják az adózott eredményt, és azt módosítják azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolják ugyan, de nem járnak pénzmozgással.
- A pénzeszközök forrásain belül a folyamatos működéséből származó részaránya legyen minél magasabb, lehetőleg 80% feletti.
- A pénzeszközök felhasználásán belül a tárgyi eszközök beszerzésére és egyéb hosszú távú befektetésekre fordított pénzösszeg 60 % körüli aránya tekinthető kedvezőnek.
- A folyamatos működésből származó pénzeszközök jelentősen múlják felül az osztalékként kifizetett összeget, különben a vállalkozás „feléli” saját likviditását.
A cash flow kimutatás értékelése
Közelítő cash-flow = Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi értékcsökkenési leírás.
A vállalkozások likviditásának költsége, ill. a likviditás hiányának költségei
A nagyobb likviditás egyben azt is jelenti, hogy bővül a vállalkozás mozgástere, nő a cég döntési szabadsága. Azonban számolni kell azzal, hogy a magas likviditás fenntartása jelentős többletköltségekkel jár. (Pl. a magas készletszint növeli a raktározás, tárolás költségeit). Azonban nem csak a magas likviditási szint fenntartásának vannak költségei, hanem a likviditás hiányának is. Összegezve, amennyiben egy vállalkozás növeli forgóeszközeinek állományát, akkor a likviditás költsége is növekszik, ugyanakkor csökken a likviditás hiányának a költsége is.
Az optimális forgóeszköz-szint, vagyis az optimális likviditás akkor áll elő, amennyiben a fenti költségek együttes összege a legalacsonyabb.
A vállalkozások fizetőképességének helyreállítása, ill. intézkedések túlzottan jó likviditás esetén
Fizetőképesség helyreállítása:
A készpénzben történő értékesítések növelése. Bankhitelek felvétele. Kölcsöntőkéhez jutás értékpapírok kibocsátása révén. Kintlévőségek eredményesebb behajtása. A tevékenység végzéséhez nem feltétlenül szükséges tárgyi eszközök készletek értékesítése. Elfekvő készletek értékesítése. A saját tőke növelése. Váltók leszámítoltatása. Értékpapírok értékesítése. A beruházások átmeneti visszafogása. A követelések fizetési határidő előtti értékesítése. Visszlízing.
Intézkedések likviditás felettiség esetén:
Átmeneti pénzbefektetések eszközlése. A beruházási tevékenység élénkítése. A korábban felvett hitelek visszafizetése. A készpénzes beszerzések fokozása.