Reformáció



1. Német társadalom 15-16. sz. fordulóján

–     Németo. nem egységes; laza tartományok szövetsége

–     gazdasági-politikai széttagoltság

–     központi hatalom hiánya – hatalom fejedelmek kezében, császár hatalma (névleges)

2. Ellentétek:

–      Habsburg ®¬ német

–      céhek ®¬ manufaktúra, kereskedőtőke

–      földesúr ®¬ parasztok földbirtokos osztály megpróbálja visszakényszeríteni az önállósodó paraszti rétegeket jobbágysorba ® jövedelmek megcsapolása; növekvő földesúri terhek (agrárkonjunktúra = mezgazd termékeknek jó piaca van)

–      lovagok ®¬ püspökök, tartományurak lovagok lesüllyednek (zsoldoshadviselés miatt nincs rájuk szükség) nagybirtokosokhoz, fejedelmekhez képest

–     egyház: elvilágiasodás. (X. Leó: „Élvezzük a pápaságot, amit Isten adott nekünk!) ® parasztok, városi polgárok gyűlölete; földesurak irigysége

–     reformáció: egyházi reformkövetelések

3. Luther fellépése (szerzetes, egyetemi tanár)

–     1517. okt. 31.: 95 pontból álló tétel

–     ok: búcsúcédulák árusítása: pénzért meg lehet váltani a bűnöket

–     tanításának lényege, célja: egyház megreformálása

–     Szentírásra alapozza érvrendszerét: üdvösség egyedül a hit által elérhető; Isten és hívő között nincs szükség közvetítőre


Hatása: német társadalom társadalmi-politikai törekvéseinek kifejezésére is szolgál

–     lovagok, földesurak, fejedelmek ® egyházi birtok megszerzése

–     polgárság ® olcsó egyház (adók miatt)

–     parasztság: feudális urak elleni fellépés lehetősége

4. Irányzatai               (részletesebben kéne, de én nem találtam!)

–     lutherizáció (evangélikus): evangélikus egyház. Követői: fejedelmek, patríciusok. Feudális érdekek és mérsékelt reformok eszméi

–     népi reformáció: anabaptista egyház. Követői: parasztok, városi plebejusok, kézművesek. Egyenlősítő (kommunisztikus) törekvések. Münzer Tamás.

–     kálvini reformáció (református): református egyház. Követői: polgárság. Polgárság gazdasági-politikai törekvései.

–     Anglia: anglikán vallás ® katolikus hitelvek; de kiszakad egyetemes katolikus egyházból

5. Német parasztháború 1524-25

–     oka: érdekek ütközése

–     különböző gócokból főleg helyi ellenfelek ellen indul

–     vez.: Münzer Tamás anabaptista (újrakeresztelő)

–     Luther is a felkelők ellen fordul

–     eredménye: német parasztságot felkelések körzetében nem sikerül visszanyomni a jobbágyi állapotba

–     1546.: Luther Bibliafordítása

–     1555.: „akié a föld, azé a vallás” ® fejedelmek, szabad városok választhatnak a katolikus és lutheri irányzat közül; alattvalók az ő hitüket követhetik

6. Kálvin János

–     svájci református; leginkább kifejezi a polgárság érdekeit

–     hívők fő kötelessége: Isten szolgálata

–     predesztináció: eleve elrendelés – ember sorsát Isten előre eltervezte

–     zsarnokölés elmélete: nem bűn megölni őket

–     nem tiltja uzsorakamatot

–     külsőségeiben szerény, olcsó egyház megteremtése, melynek vezetése a lelkész és a választott hívek (presbiterek) kezében van

7. Ellenreformáció

–     1545-1563.: tridenti zsinat háromszor ül össze ® ellenreformáció

–     katolikus hittételek rögzítése; papképzés átszervezése; egyházi személyek magatartásának szabályozása

–     új szerzetesrendek ® oktatás, gyógyítás, szegénygondozás

–     jezsuiták: ellenreformáció élcsapata

–     Róma újjászervezi inkvizíciót; bevezeti indexet (tiltott könyvek jegyzéke)

–     barokk a művészetben

8. Mo.

–     reformáció központja: Debrecen – Református templom.

–     1635.: Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombaton teológia és bölcsészeti karral