Óceánok és tengerek



– a világtenger:

– a Föld összefüggő vízburka

– bolygónk felszínének 71%-a

– a szárazföldek tagolják óceánokra és tengerekre

– az óceánok a Föld legnagyobb medencéiben fekszenek

– tagolása:

– 3 óceán:

– Csendes-óceán

– Atlanti-óceán

– Indiai-óceán

– tengerek:

– a szárazföldek az óceánokból alakítják ki

– interkontinentális (kontinensek közötti):

– Földközi-tenger

– Vörös-tenger

– Karib-tenger

– intrakontinentális (kontinensen belüli):

– Balti-tenger

– Adria-tenger

– Kaszpi-tenger

– peremtengerek (a szárazföldek peremén, szigetívek választják el):

– Kelet-Indiai-tenger

– Dél-Kínai-tenger

– a tenger hőháztartása:

– a víz fajhője kétszer/háromszor akkora, mint a szárazföldé

– fajhő: az az energiamennyiség, ami 1 g anyagot 1 C°-kal megemel

– sokkal nagyobb mélységig melegszik fel a tenger

– a víz hullámzása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát

– a tenger sokkal nehezebben melegszi fel

– a tenger lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld

– télen fűt, nyáron hűt

– a nyáron elraktározott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki

– a tengervíz -2 C°-on fagy meg

– ásványkincsei:

– átlagos sótartalma 35% (1 literben 35 g só van)

– 75%-a konyhasó

– helyenként a selftengerek alatt nagy mennyiségű földgáz és kőolaj

– de még ónérc, platina, arany, gyémánt, tórium, titán

– a tengerfenéken mangán

– a tengerjárás:

– a tenger szintje naponta kétszer emelkedik és süllyed

– emelkedés: dagály

– süllyedés: apály

– ezt a 6 óránként váltakozó mozgást nevezzük tengerjárásnak

– a tengerjárást a Hold vonzása kelti

– a Hold és a Föld közös súlypont körül kering

– a Föld tömege miatt a Föld belsejében található a súlypont

– a Holddal ellentétes oldalon emelkedő dagályt a centrifugális erő váltja ki

– a Föld nyugatról keletre mozogàa dagályhullám keletről nyugatra mozog

– a dagály magassága a nyílt tengeren 1-2 méter, de egyes helyeken 15-20 m