Magyarország vízrajza, az éghajlati elemek vizsgálata




Magyarország vízrajza

Általános jellemzők

vízgyűjtő terület

függ: csapadéktól, domborzattól, kőzetektől és a természetes növénytakarótól

lefolyási koefíciens

Alföld: 4-8% a felszínen

dombvidék: 12% à agyag miatt

középhegységek: 18-20% à jól elvezeti a csapadékvizet

Duna vízgyűjtő területe: egész Kárpát-medence

választóvonal Duna és Tisza között: Karancs, Gödöllő, Kiskőrös, Jánoshalma

felszíni vizek: folyók, állóvizek

felszín alatti vizek

Felszíni vízfolyások

Duna:

hossza: 2860 km (Fekete-erdő – Fekete-tenger)

magyarországi szakasza: 410 km

deltatorkolat

Felső-Duna à forrásvidék – Morva

Közép-Duna à Kárpát-medence

Alsó-Duna à Vaskapu – torkolat

Magyarországi rész:

Pozsony-Komárom à alsószakasz

Komárom-Esztergom à középszakasz

Esztergom-Vác à felsőszakasz

Vác-Paks à alsószakasz

Paks-Baja à középszakasz

Baja-határ à alsószakasz

Baloldali mellékfolyók:

Vág, Garam, Nyitra, Ipoly

Jobboldali mellékfolyók:

Mosoni-Duna, Duna, Kis-Duna, Lajta, Rába, Rábca, Répce, Ikva, Gyöngyös, Pinka, Marcal, Torna, Tapolca, Gerence, Concó, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Váli-víz, Sió, Zala, Koppány, Kis-Koppány, Jaba, Sárvíz, Dráva, Mura, Cserta, Kerka, Rinya, Gyöngyös, Almás-patak, Pécsi-víz, Fekete-víz

Tisza:

Fekete- + Fehér-Tisza a Máramarosi-havasokból

jelentős szabályozás: Széchenyi, Vásárhelyi Pál

1419 km-ről 966 km-re rövidítették

magyarországi szakasz: 600 km

miocénban jelenik meg, de folyása csak  a holocénban

Jobboldali mellékfolyók:

Bodrog (Tapoly, Latorca, Laborc), Hernád, Sajó, Bársonyos, Bódva, Zagyva, Tápió, Tarna, Gyöngyös, Galga

Baloldali mellékfolyók:

Szamos, Kraszna, Túr, Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hortobágy, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Maros

Mesterséges csatornák:

Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna

Állóvizek

Balaton:

felszíne: 600 km2

hossza: 77 km

legnagyobb szélessége: 14 km

legkisebb szélessége: 1,6 km

átlagos mélysége: 2-3 m

Tihanyi-kútnál: 12 m

Zala – Balaton – Sió

Kis-Balaton:

természetvédelmi terület

mikroklíma

Fertő-tó:

felszíne: 336 km2 (az egész)

magyarországi rész: 81 km2

mélysége: 1 m körüli à változó kiterjedés

tópusztulás, feltöltődés à emberi akadályozás

Velencei-tó:

Balaton árkának folytatása

felszíne: 26 km2

vízutánpótlás

Deflációs-tavak:

a szél mélyíti a medrét

Szegedi Fehér-tó

Nyíregyházi-sóstó

Morotvatavak:

Tisza-mentén

Mesterséges tavak:

Kiskörei- és Tiszalöki-víztározó

Felszín alatti vizek:

karsztvíz: Dunántúli-kphg, Aggtelek, Bükk

talajvíz

hévíz: Hévíz, Keszthely, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Budapest

rétegvíz

artézi-víz: Alföldön jelentős (Zsigmondy Vilmos)

ásványvíz: Középhegységek à Parád, Sasvár, Budapest, Dunántúli-kphg

Vízszennyezés:

legszennyezettebb: Körösök, Maros, Sajó, Szamos, Séd

Az éghajlati elemek vizsgálata

hőmérséklet

évi középhőmérséklet: 8-11oC

januári középhőmérséklet:

legkisebb: középhegységekben, észak-keleten (Nagy-Milic)

legnagyobb: délnyugaton (tengerhez közelebbi rész)

júliusi középhőmérséklet:

legmelegebb: Szeged, Tiszántúl déli része

évi közepes hőingás: mindenütt minimum 20oC

(januári kphő + júliusi kphő)/2

Hortobágy környékén a legnagyobb

hegységekben, keleten a legkisebb

napsugárzás

legnagyobb: Duna-Tisza köze déli részén (2100-2200 h)

legkisebb: Alpokalja (1800 h)

felhőzet

legborultabb: Kisalföld nyugati része, Alpokalja

legderültebb: Duna-Tisza köze közepe

csapadék

legkevesebb: Alföld középső része (450) à nyári aszály è öntözés

legtöbb: Alpokalja 800(-1300) mm

szélirányok

Tiszától nyugatra: észak-nyugati

Tiszától keletre: észak-keleti

magasan: nyugati

távvezérelt éghajlat

ciklon:

Izlandi-ciklon

Perzsa-minimum: örvénylően felszáll à csapadék

nyáron ciklon: eső

télen ciklon: enyhe

anticiklon:

spirálisan lefele

Azori-szigetek, Szibériai-maximum

télen anticiklon: hideg, nincs csapadék

nyáron anticiklon: meleg, strandidő