Magyarország szerepe a II. világháborúban



1. Kísérlet semlegességre

–     Min. eln.: Teleki Pál ® cél: fegyveres semlegesség politikájával kimaradni vh-ból; katonai erőt háború utáni rendezés idejére megőrizni ® ígéret brit kormánynak, hogy Mo. nem adja fel semlegességét

–     szept.: Teleki elutasítja berlini kérést, hogy kassai vasútvonalon német csapatokat szállítsanak Lo-ba ® magyar lengyel-határ nyitva marad; több 100 e lengyel menekül át

–     Németek reakciója: hadianyag-szállítás leállítása ® magyar honvédség felkészülésének akadályozása

–     Teleki és környezete 1939 nyarától emigrációs magyar kormány esélyét fontolgatja

2. 2. bécsi döntés

–     1940. jún.: Szu elfoglalja, Szu-hoz csatolja Besszarábiát, É-Bukovinát Romániától ® Mo-nak lehetőség, hogy önerejéből csatolja vissza Erdélyt, K-Mo-t.

–     1938 nov. 2. (1. bécsi döntés) óta Mo-é Felvidék ® polgári közigazgatás sértő magatartása ® közelégedetlenség.

–     Teleki türelmes nemzetiségpolitikában látja kiutat ® zömmel ruszinok lakta Kárpátaljának autonómiát javasol ® katonai vezetés szemben áll vele

–     Románia meggyengül ® 20 év óta revízióra törekvő Mo félmilliós haderőt von össze Tiszántúlon

–     Német vezetés kétoldalú magyar-román tárgyalásokat javasol. Ezek eredménytelenek ® románok No-t, Olo-t kérik fel döntőbírónak

–     1940. aug. 30.: 2. bécsi döntés ® Mo visszakapja É-Erdélyt, Székelyföldet

–     Teleki azt akarja, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon, de a felkorbácsolt nemzeti indulatok gyakran elnyomják józan megfontolást

–     1940. nov.: Mo. csatlakozik 3hatalmi egyezményhez

3. Jugoszlávia

–     1940 őszétől Mo. számára Jugo 1etlen potenciális „kijárat” német „élettérből” ® 1940 dec.: örök barátsági szerződés Mo-Jugo között

–     1941. márc.: No. csatlakoztatja Bulgáriát és Jugoszláviát háromhatalmi szerződéshez ® Jugo-ban megdöntik kormányt ® Hitler felszólítja Horthyt, hogy Mo. engedje át felvonuló német csapatokat és vegyen részt a Jugo elleni hadjáratban, cserébe elismeri magyar vezetés délvidéki területi igényeit

–     Horthy igent mond, Teleki viszont látja, hogy Mo. No csatlósává válik

–     Nbr. kilátásba helyezi maga és szövetségesei hadüzenetét ® 1941. ápr. 3.: Teleki öngyilkos lesz

–     Teleki meghal ® csak Bethlen Istvánék akarnak kívül maradni háborún; többség hisz Hitler sikereinek

–     1941. ápr. 7.: Anglia megszakítja dipl. kapcs-t Mo-gal

–     Magyar vezetés megvárja, míg Horváto. Pavelic vezetésével kikiáltja függlenségét (ápr. 10.), majd elindítja seregeit és birtokba veszi Bácskát, baranyai 3szöget és Mura-vidéket

4. Mo. hadba lépése

–     1941. jún. 26.: Kassa feltételezett szovjet bombázása ® jún. 27.: Bárdossy László min. eln. Szu-nak hadüzenet (jún. 23.: dipl. kapcs. megszakítása)

–     1941. júli 1.: Mo. támadást indít Szu ellen

–     1941. dec. 7.: Mo-NBr. hadiállapot beáll

–     1941. dec. 12.: Bárdossy hadat üzen USA-nak

–     1942. jan.: Ribbentrop német külügymin, majd Keitel vezértábornagy Bp-re látogat ® II. Magyar Hadsereget K-i frontra küldetik ® 1942. ápr.: 200 e katona, 50 e munkaszolgálatos Don-partra szállítása megkezdődik

–     1942. márc.: kormányzó felmenti Bárdossy min. eln.-t ® utódja Kállay Miklós ® vállalja, hogy lazít hazánkat No-hoz fűződő kötelékeken; kapcs-kat teremt szövetségesekkel

5. Háborúellenes hangulat

–     1942. márc. 15.: Magyar Történelmi Emlékbizottság Petőfi-szobornál háborúellenes tüntetést szervez ® közvélemény fokozódó háborúellenes hangulata ® hatalom válasza: letartóztatások; baloldaliak frontra küldése

6. Zsidók

–     1942. okt.: Berlin követeli, hogy Mo-n távolítsák el zsidókat gazd-kulturális életből; tegyék kötelezővé sárga csillag viselését; kezdjék őket munkatáborba szállítani (szomszéd országokban ez már megtörtént)

–     Kállay-kormány visszautasítja német követeléseket

–     1941. aug. óta 3. zsidótv érvényben: megtiltja zsidó-nemzsidó házasságot

–     1941.: 20 e zsidót deportálnak Galíciába

7. Kállay

–     Kállay elképzelése: szövetségesek balkáni partraszállásából indul ki, aminek megkezdéséit folytatni kell Szu elleni háborút

–     1943 eleje: kormány megbízottjai Töröko-ban, Svédországban, Svájcban kapcs-t teremtenek brit diplomatákkal; magyar fegyverszünet feltételeiről tárgyalnak

–     1943. jan.12-febr. 9.: szovjet haderő általános támadást indít ® Voronyezs térségében harcoló 2. Magyar Hadsereg áldozatul esik (Don-katasztrófa)

8. Pol. mozgalmak

–     1943.: brit, amerikai partraszállás Szicíliában ® magyar remények nőnek

–     1943. júl. vége: FKGP nevében Bajcsy-Zsilinszky, Tildy Zoltán különbékét szorgalmazzák

–     1943. aug. 23-29. Balatonszárszó: népi mozgalom tanácskozása ® Erdei Ferenc: proletárdiktatúra; Németh László: magyar társ. öntörvényű megreformálása

–     1943. aug.: KGP, SzDP szövetséget köt


9. Angol fegyverszüneti megállapodás

–     1943. szept.: Kállay-kormány Isztambulban átveszi brit kormány megbízottjától előzetes fegyverszüneti feltételeket ® akkor léptek volna életbe, ha nyugati szövetségesek elérik magyar határt (balkáni partraszállásból indulnak ki) ® kedvezőtlen Olo-i fordulat megváltoztatja helyzetet

–     1943. szept. 9.: titkos fegyverszüneti egyezmény Anglia-Mo. között ® Mo. feltétel nélkül leteszi fegyvert Balkánról érkező angol-amerikai csapatok előtt

10. Mo. német megszállása

–     Balkáni partraszállás elmarad ® Mo és térség sorsa eldől; Hitler megszállja Mo-t

–     1944. márc.: Hitler tárgyalásra hívja Horthyt ® tudomásul veszi Kállay menesztését; kinevezi új, németbarát kormányt

–     1944. márc. 19.: Margaréta-terv ® németek megszállják Mo-t

11. Intézkedések

–     baloldali, ellenzéki politikusok (pl. Bajcsy-Zsilinszky) letartóztatása

–     Min. eln.: Sztójay Döme berlini követ ® kormányhát szélsőjobboldali politikusokból alakítja meg

–     KGP, SZDP feloszlatása; baloldali és demokratikus lapok betiltása; zsidók gettókba gyűjtése és németkoncentrációs táborokba hurcolása

–     1944. ápr.: szovjet fronton támadásra vezénylik 1. magyar hadsereget ® szövetséges hatalmak Mo-t csatlós országnak tekintik

–     1944. júni végéig 500 e magyar zsidót hurcolnak el – Bp. zsidó lakosságának elhurcolását Horthy megakadályozza

–     Románia átáll ® kormányzat nem tudja kihasználni helyzetet ® Horthy leváltja Szójayt, utódja Lakatos Géza tábornok min. eln.®feladata: ország háborúból való kiugrásának megvalósítása

–     1944. szept. 5.: D-Erdély elfoglalására vezénylik 2. magyar hadsereget ® támadás néhány nap alatt összeomlik

12. Kiugrási kísérlet

–     Magyarság legjobb erői ellenállási mozgalmakba szerveződnek: 1944. máj.: Magyar Front megalakul (FKGP, SZDP, Békepárt (komm), Kettős Kereszt Szövetség, Nemzeti Parasztpárt ® kiugráshoz felajánlott segítségüket Horthy nem veszi igénybe

–     1944. szept.: Horthy belátja, hogy csak Szu-tól lehet fegyverszünetet kérni ® Faragho Gábor tábornok vezetésével küldöttség Moszkvába

–     1944. okt. 8.: Molotov átadja fegyverszüneti feltételeket: Mo-nak vissza kell vonulnia 1937-es határai mögé; azonnal hadat kell üzennie No-nak

–     Horthy nem számíthat Lakatos-kormányra ® katonai vonalon szervezi meg kiugrást

–     Horthy szovjet kormány sürgetésére okt 15-re előrehozza kiugrás bejelentését ® németek, nyilasok elrabolják fiát; megzsarolják ® Horthy okt. 16-án visszavonja proklamációját; Szálasi Ferencet nevezi ki kormányfővé


13. Nyilas rémuralom

–     Ország hadszíntérré válik; hazánk nemzeti vagyonának 40%-a megsemmisül

–     Bp. 200 ezres zsidóságának felét elpusztítják – Duna-parti gyilkosságok; gyalogmenet Ausztriába, No-ba (Radnóti Miklós, Sárközi György, Szerb Antal)

14. Ellenállási mozgalmak

–     1944. nov.: Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (vez. Bajcsy-Zsilinszky) ® csatlakozik Magyar Front, Magyar Diákok Szabadságfrontja

–     Árulás ® nyilasok letartóztatják ellenállás résztvevőit; vezetőik közül kivégzik Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest, Tartsay Vilmos századost, dec. 24-én Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét

15. Mo. megszállása

–     Szovjet hadsereg hadműveletei ® nyilas uralom megszűnik Mo-n

–     1944. okt. 6-29.: tankcsata; 2. ukrán front elfoglalja Tiszántúlt

–     1944 dec-1945. febr. 13.: Bp. ostroma

–     1944 márc.: német hadsereg utsó offenzívája Bp. visszafoglalásáért – Balaton-Székesfehérvár-Velencei-tó közti csaták

–     1945. ápr. elejére egész ország szovjet katonai megszállás alá kerül