Magyarország gazdasága



A politikai rendszerváltozás, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtése (1989-90) után újjá kellett rendezni a tulajdonviszonyokat, át kellett alakítani a gazdaság szerkezetét, exportcikkeink számára pedig új piacokat kellett szerezni. A gazdaság korszerűsítését (modernizációját) nehezítette, hogya korábbi rendszer óriási külföldi adósságot hagyott örökül. Az adósság esedékes részleteit újabb kölcsönök felvételével is lehet törleszteni, de a kamatok fizetése évről évre jelentős kiadást jelenet. A veszteséget némiképp ellensúlyozza a külföldi működőtőke beáramlása, amely egész sor új beruházás alapjául szolgált.

Szerkezetváltás a gazdaságban:

1990-ig a magyar iparban és a szolgáltatásban egyeduralkodó volt az állami tulajdon, a termőföldek zöme pedig szövetkezeti tulajdonban volt. Az állami bankok és iparvállalatok magánkézbe adása (privatizációja) 1998-ra nagyjából befejeződött, ugyanakkor százezrével alakultak egyéni és társas magánvállalkozások.

Az állami nagyvállalatok új tulajdonosai között többségében nemzetközi (multinacionális) óriáscégek, valamint részben külföldi, részben magyar kézben levő vegyesvállalatok vannak.

A termelést és az árakat döntően a piaci verseny, a kereslet és kínálat szabályozza. A félmilliós munkanélküliség egyik oka, hogy sok elavult, drágán termelő üzem megszűnt, valamint a korszerűbb technika megjelenésével nőtt a termelékenység, a dolgozók egy részét elbocsájtották.

Az ipari szerkezetváltás nagy veszetse a kohászat, valamint az energia- és anyagigényes nehézgépgyártás. A nemzetközi  mamutvállalatok számos új iparágat is meghonosítittok az országban (pl.:személygépkocsik, motorok és különböző autóalkatrészek, híradástechnikai cikkek előállítása).

A legtöbb új munkahely azonban nem az iparban, hanem a szolgáltatásokban jött létre. Kiterebélyesedett a bankrendszer, bővült a kiskereskedelmi hálózat, szaporodnak az óriási bevásárlóközpontok. Nagyot fejlődött a 90-es években az infrastruktúra, amely a folyamatos termelés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt fontos szolgáltatórendszereket foglalja magában.

A korábban rendkívül elhanyagolt távközlés temérdek új szolgáltatást kínál a mobiltelefonoktól a telefaxig és a számítógépes világhálózathoz való csatlakozásig.

A gazdasági átaslakulás megváltoztatta a területi fejlettség irányait is. A külföldi beruházások Budapestre és környékére, vaslamint Észak-Dunántúlra összpontosultak.

A déli határmellék megyéitől a délszláv háború riasztotta el a külföldi beruházókat. Az Alföld mezőgazdasági körzetei és az Északi-középhegység hajdan virágzó iparvidékei elszegényedtek, és nagyarányú munka-nélküliséggel küzdenek.