Magyarország a két világháború között – Szellemi élet Magyarországon 20-as, 30-as években



1. Bethlen-korszak szellemi élete

–     ugrásszerű fejlődés, átütő siker

–     vez. 1922-31.: gr. Klebelsberg Kunó; Bethlen-kormány kultuszminisztere

–     politikai cél: kultúrfölény megteremtése ® magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei néppel szemben

–     eszköze: pénz (revízióra készülő állam pénzét hadsereg viszi el ® békeszerződésben 30 e fős hadsereg ® pénz szabadul föl) Klebelsberg elhiteti, hogy ezt a pénzt a kultúrára kell fordítani

2. Intézkedések

–     alsó-, népoktatás fejlesztése; iskolák építése

–     1926.: népiskolai tv.: ® néhány év alatt 3500 elemi iskolai tanterem; 1/2 ennyi vidéki tanítói lakás ® 80 fős osztály helyett 60, majd 40 az átlaglétszám

–     népiskolai tv. hatására 1930-ra lakosságnak csak 10%-a analfabéta

–     egyetemek erősítése (ország szétszabdalása után Pozsonyi Egyetem Pécsre, Kolozsvári Egyetem Szegedre költözik)

–     leendő magyar értelmiség külföldi tanulmányútjainak biztosítására, a magyar szellemi élet színvonalának emelésére intézmények sorát tervezi (Bécs, Berlin, Róma)

–     jelentős összegeket áldoz kutatásra, új intézetek létrehozására

–     1922-31.: oktatás állam kezében. Nem tudja oktatás összes terhét viselni ® felekezeti iskolák megmaradnak erős állami befolyás alatt

3. Bethlen-korszak szellemisége

–     liberális konzervativizmus = korlátozottan szabadelvű felfogás

–     keresztény és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás, szabadságjogok nagyon korlátozott megadása

–     1927-től: Magyar Szemle (szerk. Szekfű Gyula)

–     1919. Szabó Dezső: Az elsodort falu ® bírálja mindazt, ami az 1918-as összeomláshoz vezetett

–     1925. Szabó Dezső: Segítség ® Bethlen-rendszer gyilkos rajza (földreform elsikkasztása, magyar nép cserbenhagyása, nagybirtokosokkal és „zsidó” nagytőkésekkel való kiegyezés)

–     Nyugat ® Osvát Ernő, Babits, Móricz szerk.

–     Kassák Lajos: baloldali, avantgarde szellemiség legeredetibb egyénisége (Munka c. folyóirat)