Magyarország a dualizmus korában (1849-1914)



1. Bach-rendszer

–     hadseregre, hivatalszervezetre épül

–     közigazgatás: Erdély, Szerbia, Horváto. leválasztása; maradék 5 kerületre osztása ® Mo. területi egysége megszűnik

–     csendőrség: belső rendre felügyel

–     közigazgatási nyelv: német

–     osztrák iskola-, jogrendszer ® pozitívum (kötelező és ingyenes népoktatás)

–     közteherviselés: osztrák adórendszer kiterjesztése

–     1853. úrbéri pátens: szabályozza a jobbágyfelszabadítás utáni földbirtokviszo-nyokat. Jobbágyegyenlőség, közteherviselés osztrák mintára

–     belső vámhatárok eltörlése ® gazdasági fellendülés

–     egyenes (jövedelem-) és közvetett (forgalmi) adó + illeték ® sokszorosára nő

–     kármentesítés: 1855-ig földesurak előleget kapnak; utána fele készpénz, fele államkötvény

2. Társadalom

–     ókonzervatívok: 48 előtti állapotok visszaállítását követeli

–     passzív ellenállás: „nem tudom, nem ismerem, nem láttam” – nem fizetnek adót, nem értenek németül, fuvarral késnek stb. (vezéralak: Deák Ferenc)

–     emigráció: függetlenségi Nyilatkozat alapján hazánk teljes önállóságát követeli. Kossuth vezeti – Magyar Nemzeti Igazgatóság

–     főnemesség: korszerűsített uradalmakat nem érinti. Udvarral kapcsolat megmarad

–     nemesi birtokosság tönkremegy: előjogai elvesznek; pénze nincs

–     parasztság: telkes jobbágyok emelkednek, zsellérek süllyednek

–     polgárság ereje és politikai befolyása megnő

–     ipari munkásság: szakmunkások külföldről

3. Bach-rendszer válsága: 50-es évek vége

–     passzív ellenállás felkeléssel fenyeget

–     Mo. + É-Itália megszállása ® katonák ellátása: pénzügyi válság

–     külpolitikai válság: 1859. Solferino – Itália

változtatni kell ® Bachot menesztik

4. 1860. okt.: októberi diploma (Schmerling osztrák min. eln.)

–     közeledés első lépése

–     abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvény

–     tartományok részt vehetnek a törvényhozásban

–     legfontosabb ügyeket birodalmi tanács intézi

–     47-es közigazgatás visszaállítása

–     hivatalos nyelv magyar

–     országgyűlés összeül; passzív ellenállók elutasítják az alkotmánytervezetet

5. 1861. febr.: Februári Pátens

–     bécsi közös parlament: összes nemzetiség képviselői (MO. 85 fő, Erdély 26 fő az össz 360-ból) ® ezt is visszautasítják

–     1861. ápr. ogy.: hogyan utasítsák vissza?

–     Felirati Párt (Deák): feliratküldés tv-es úton ® elismerem az uralkodót ® közeledik

–     Határozati Párt (Teleki László): határozatküldés a döntésről ® nem ismeri el  a királyt ® távolodik

–     Teleki szavazás előtt öngyilkos lesz ® Deák minimális többséggel győz ® feliratot küldenek

–     Ferenc József elutasítja a feliratot; feloszlatja az ogy-t

–     1861-65.: Schmerling-provizórium: abszolutizmus visszaállítása (nyílt önkényuralom, de átmenetinek tartják)

6. Közeledés

–     osztrákok külpolitikai helyzete romlik ® szükség van a magyarokra

–     Ferenc József rájön, hogy akár engedmények árán is, de ki kell egyeznie a magyarokkal

–     1865. húsvét – Deák cikke: magyar alkotmányosságot és a birodalom érdekeit összhangba lehet hozni

–     1865.: Schmerlinget menesztik

–     1866.: Königgrätznél osztrákok vesztenek – magyarok nem használják ki

–     1867.: osztrák-magyar kiegyezés törvényes szentesítést kap az ogy-től

7. Kiegyezés

–     Pragmatica Sanctio elveire épül

–     Mo. alkotmányos önállósága

–     perszonális unió

–     közös: külügy, hadügy, ellátásukhoz szükséges pénzügy ® többi magyar ogy. és a neki felelős korány hatásköre

–     magyar vámhatárok eltörlése

–     magyar költségvetés közös kiadások 30%-át fedezi, birodalmi államadósságok egy részének törlesztését átvállalja

–     kormányt alapít: Gr. Andrássy Gyula

–     hivatalos nyelv: magyar

8. Kossuth

–     elítéli a kiegyezést; magyar függetlenség elárulásának tartja (Dunai Szövetség) (Kasszandra-levél)

9. Dualizmus

–     nemzetiségi kérdés rendezése

–     kötelező népoktatás

–     Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége