Magyarország a 17. században



I. 15 éves háború (1593-1606)

–     I. Rudolf magyar király és német-római császár

–     erőszakos rekatolizáció (Kassa: reformáció híveinek templomait is elveszik)

–     15 éves háborút török kezdeményezi; Rudolf Ny-ról segítséget kap

–     törökellenes szövetség: magyar Habsburgok, császári zsoldosok, Erdély, románok ® kezdetben sikerek

–     Budát nem tudják visszavenni a törököktől.

–     1596.: Eger elesik; Mezőkeresztes: török győz

–     döntő győzelem nincs, ország pusztul

II. Bocskai István szabadságharca

1. Előzmények

–     15 éves háború elhúzódása

–     zsoldosok garázdálkodása

rendek elégedetlensége

hűtlenségi perek

–     erőszakos ellenreformáció, rekatolizáció

–     Habsburg-abszolutizmus erősödő nyomása

2. Bocskai

–     1601.: Bocskai (Habsburg-hű főúr) is koholt vádak alapján indított hűtlenségi per áldozata

–     1604.: visszakapja birtokát

–     szultánnal keres kapcsolatot ® Habsburgok fülébe jut ® Belgiojosó ostromolni kezdi bihari várait ® fegyveres ellenállás

3. Hajdúk

–     rideg pásztorkodásból, marhahajtásból élő, török elől menekült délszláv hontalanok

–     földönfutóvá szegényült kisnemesek

–     szökött jobbágyok

–     protestánsok ® Habsburgok ellenreformációja miatt állnak Bocskai mellé a császári seregekből

–     Bocskai a bizonytalan életű kóborlóknak birtokot, jogot, szabadságot ígér

–     nagy szerepük van a harcokban

–     Bocskai letelepíti őket birtokaira, mentesíti őket minden földesúri és állami szolgáltatás alól

–     kötelezővé teszi nekik, hogy hívására harcba álljanak


4. Első győzelmek

–     Álmosd: első győzelem; nagy katonai sikerek ® Felvidék jelentős része Bocskai keze alá kerül

–     török segítséggel birtokba veszi Erdélyt ® 1605. febr.: Erdély fejedelmévé választják

–     1605. ápr. szerencsi ogy.: Mo. fejedelme ® kimondja vallási egyenjogúságot

5. Török korona; Bocskai célja

–     török szultán koronát küld ® Bocskai nem fogadja el, mert nem akar török védnökség alá állni

–     szultán területeket akart, mely túl nagy lemondással járt volna

–     célja a Habsburg-hatalom ellenében a magyar rendi jogok megvédése

–     török szövetséget elfogadja, mert ideiglenesen szüksége van támogatásukra

–     Habsburgokkal való megegyezésre törekszik

6. 1606. jún. 23. bécsi béke

–     Habsburg-magyar viszály lezárása

–     szabad vallásgyakorlat

–     lázadó fejedelem (Bocskai) birtokadományai legitimek

–     Szent Koronát visszahozzák az országba

–     nádori tisztet betöltik (Ferdinánd óta nincs betöltve)

–     Mo-on uralkodó csak magyaroknak adományozhat birtokot

–     végvárak kapitányai csak magyarok lehetnek

–     önálló Erdély elismerése

–     rendi alkotmány megerősítése

7. 1606. nov. 11.: zsitvatoroki béke

–     Bocskai közreműködésével 15 éves háborút zárja le

–     nemes török területen is adómentességet élvez

–     fennálló helyzet rögzítése

8. Bocskai politikai végrendelete

–     amíg a magyar korona idegen kézen van, Erdélynek meg kell őriznie függetlenségét, de mihelyt magyar nemzeti király lesz, csatlakoznia kell

–     1606. dec.: meghal


III. Erdély aranykora – Bethlen Gábor

1. Hatalomra jutása

–     Bocskai meghal ® 1613-ig Báthori Gábor a fejedelem ® nem erőskezű; nem állnak mögötte ® Erdély gyengül

–     1613-29.: Bethlen Gábor ® török katonai segítséggel foglalja el a fejedelmi trónt (törökök hívják össze ogy-t Kolozsváron)

–     célja: ország egyesítése

–     török és nem Habsburg-segítség, mert:
– törököktől jobban fél
– Habsburgok: erőszakosabb abszolutizmus

–     törököktől szabad kéz, katonai segítség Habsburgok ellen

–     egyesítéshez kedvező külpolitikai helyzet: 30 éves háború

–     cseh-morva rendek szövetségeseként hadjárat II. Ferdinánd ellen

–     nem szenved vereséget

–     béke: királyi Mo.  vármegyéje; bécsi béke megerősítése

–     ellenállási záradék: ha a fejedelem nem Erdély érdekeit tartja szem előtt, a nemesek ellenállhatnak

–     törökök a segítségért Lippát kérik

1620.: Mo. királya

–     törököknek nem tetszik; egységesítés ellen vannak ® el akarják foglalni Erdélyt ® 1621.: Bethlen lemond magyar királyi címéről (erdélyi fejedelemség biztosabb magyar királyságnál)

Törökökhöz fűződő viszony

–     kevésbé befolyásolják Mo-t, mint a Habsburgok

–     kiadások, ajándékok – cél: jó viszonyt fenntartani törökökkel

–     török megítélés: Erdélyt nem akarja engedni

2. Intézkedései

–     magyar rendek félnek török függéstől és Bethlen abszolutizmusba hajló politikájától (rendeknek nem enged beleszólást a politikába)

–     merkantilista; kereskedelemfejlesztő, ipartelepítő gazdaságpolitika (kézművesek, iparosok támogatása)

–     30 nemesnek visszaadja birtokait ® maga mellé állítja őket

–     zavaros időkben született birtokadományok felülvizsgálata

–     nemesfém-, só-, viaszkivitel joga

–     jövedelmek következetes behajtása

–     hadseregfejlesztés

–     tudomány, művészet támogatása

–     Erdélyt gazdaságilag felvirágoztatja ® Erdély aranykora


IV. Zrínyi Miklós

1. Bev.

–     szül. 1620. máj. 1.

–     6 éves: szülei meghalnak ® Pázmány Péter neveli

–     családjának birtokai török betörések állandó célpontjai

–     30 éves háborúban császár oldalán harcol; reméli, hogy a háború után a Habsburg-ház a törökök ellen fordul ® elkeseríti Bécs újabb fegyvernyugvása a törökkel

–     Horvátország, Szlavónia bánja

–     II. Rákóczi Györgyben látja az országegyesítő erőt

–     fejedelem lengyelországi hadjárata összeomlik ® törökök megtorlásként elözönlik Erdélyt

2 Erdély támadása; Újzrínyivár

–     törökök feldúlják Erdélyt ® Habsburgok lépnek

–     1661-es hadjárat: eredménytelen

–     1662. ogy.: rendek nem fogják fel a helyzet komolyságát; császári csapatok fosztogatásai miatt országból való kivonásukat követelik

–     Zrínyi támadni akarja törököket ® Bécsből leirat: ne támadjon ® engedelmeskedik

–     Várad elesik ® császári tilalom ellenére várat építtet.
Újzrínyivár feladata: török megállítása

3. Téli hadjárat 1664. I. 21 – II. 15.

–     1663.: támogatás nélkül hagyott Érsekújvár elesik ® Zrínyi a magyar sereg főparancsnokaként engedélyt kap a téli hadjáratra ® sikerek

–     eszéki Duna-híd felgyújtása ® Dunántúli török hódoltsági területek nincsenek Balkánnal összekötve

–     fő cél: Kanizsa ostromának feltételeit megteremteni

1664. máj.: Kanizsa ostroma

–     Várost körbekerítik, de udvar döntése késlekedik ® török felmentő seregek szétzúzzák az ostromgyűrűt

–     udvar parancsait végrehajtó Montecuccoli visszavonul ® Érsekújvár is elesik

–     1664. Szentgotthárd: nemzeti támogatás ® nagy győzelem

–     Montecuccoli parancsnok

4. Vasvári béke

–     Ny-ról XIV. Lajos fenyegeti a Habsburg-birodalmat ® nem kötheti le erőit a török ellen ® kedvező lehetőséget nem használják ki: udvar magyar szempontból rendkívül kedvezőtlen köt 20  évre a magyar férfiak tudta és beleegyezése nélkül az előző évek minden hódítását török kézen hagyja

–     1664. nov. 18. Csáktornya: Zrínyi halálos vadászbalesete


5. Tervei

–     nemzeti királyság – akadály: török

–     nemzeti hadsereg. Feladat: török kiűzése (külső segítséggel)

–     korlátlan hatalmú király. feladat: belső rend megteremtése

–     rendek önzését, széthúzását bírálja

–     eszménye: Mátyás

–     elve: nemzeti hadsereg  parasztok közül

6. Hadtudományi munkái – a felkészülés gyakorlati feladatai

–     Tábori kis tracta: hadsereg hány fős legyen; gyalogság-lovasság aránya
egyszemélyes parancsnokság; fegyelem

–     Vitéz hadnagy: félelem bénítja az ember ítélőképességét. Legrombolóbb akkor, ha az egész seregen úrrá lesz

–     Mátyás király életéről való elmélkedések: központi nemzeti királyi hatalom megteremtése. Magyar nép ne várjon idegen segítséget, hanem saját erejére támaszkodva szabadítsa fel önmagát

–     Az török áfium ellen való orvosság: önálló magyar hadsereg parasztokból