Magyarország 1944 és 1956 között – Tildy-kormány



1. Választójogi reform

–     általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójog

–     1945. nov. 4. választások: FKGP győz 57%-kal ® abszolút többségét nem tudja értékesíteni, mert SZEB ragaszkodik koalíciós kormányhoz

–     1945. nov. 15.: megalakuló kormány

–     elnök: Tildy Zoltán

–     7 kisgazda miniszter (Kovács Béla földművelésügyi, Antall József újjáépítési)

–     3 kommunista miniszter (Rákosi Mátyás államminiszter, Gerő Ernő közlekedési miniszter, Nagy Imre belügyminiszter)

–     3 szocdem miniszter (Szakasits Árpád államminiszter)

–     1 parasztpárti miniszter (Keresztury Dezső vallás-, közoktatásügyi min.)

–     Vorosilov kényszeríti FKGP-t belügyi, közlekedési, népjóléti tárca MKP-nak történő átadására

–     ogy. elnöke: Varga Béla (FKGP)

2. Ország gazdasága

Ipar:

–     létesítmények többsége romokban hever

–     alapvető élelmiszerek hiányzanak

–     jegyrendszer

Mezőgazdaság:

–     földreform ® életképes középbirtokok nagy része megszűnik; új kisbirtokosoknak nincs gépük, állataik, szaktudásuk

–     legnagyobb teher: Vörös Hadsereg ellátása; beszolgáltatások

Kereskedelem:

–     lebombázott vasútvonalak, felrobbantott hidak, megrongálódott utak; szén-, benzinhiány ® áruforgalom lehetetlenné válik

–     áruhiány ® pénz elértéktelenedik ® újabb pénzkibocsátások ® hatalmas infláció (Európában eddig ismert legnagyobb címletű bankjegy: 1 milliárd billpengő = 1021)

–     1946. aug. 1.: elértéktelenedett pengő helyett forint bevezetése

3. Köztársaság kikiáltása

–     1946. jan. 31.: parlament megszavazza köztársasági törvényt

–     Tildy Zoltán közt. elnök (“gyengébb” jogkör); min. eln. Nagy Ferenc (FKGP)