Magyarország 1944 és 1956 között – Erőltetett iparosítás



1. Az első ötéves terv (1950-55)

–     Sztálini modell: nehézipar egyoldalú és elsődleges fejlesztése ® mindent elvon mezőgazdaságból, lakosság fogyasztásából

–     nehézipar fejlesztésének elsősorban katonai céljai vannak; ország termelése lényegében hadigazdaság

–     felfokozott termelés alapja nem a műszaki fejlesztés, hanem az emberi munka korlátlan kizsákmányolása

3. Társadalmi következmények

–     iparban munkaerőhiányt vidékről városokba költöztetett emberek százezreivel kívánják megoldani ® munkásszállók (válás, alkoholizmus, öngyilkosság, abortusz)

–     iparosítás üteme követhetetlen ® életszínvonal 20%-kal csökken

–     nemzetet megfosztja Himnusz szövegétől, régi címerétől

4. Kétes eredmények

–     ipari termelés kétszeresére nő

–     Mo. ipari-agrár ország

–     ipari termelés kétszeresére nő

–     „szocialista városok” felépülése (Sztálinváros, Komló, Dorog, Ajka)

–     tömegközlekedés fejlesztése (metró)

5. Parasztság helyzete

–     Sztálin óhajára 1948. nov.: mezőgazdaság kollektivizálása; kulákok elleni fellépés

–     parasztok zömét csak erőszakkal lehet termelőszövetkezetekbe kényszeríteni ® beszolgáltatások (paraszttól majdnem minden terményét, jószágát elveszi ® nincs ás választása, mint belépni a tsz-be)

–     kulákperek ® cél: életképes paraszti birtokok szétzúzása