Kötvény és részvény. Névérték és az árfolyam közti különbség. Értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi döntések.



Kötvény

Fogalma: olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát a kötvény jogosultjának adott időben és módon megfizeti. Lejárattal bíró, hitelviszonyt kifejező értékpapír.

Adós: a kötvény kibocsátója.

Hitelező: a kötvény jogosultja.

Névérték: a kötvényen megjelölt pénzösszeg.

Névleges kamatláb: a kötvényen megjelölt kamatláb.

Futamidő: kibocsátás napja és a névérték visszafizetésének napja közötti idő.

Kibocsátása: a kibocsátás célja pénztőke gyűjtése. Kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Kötvényt kibocsáthat:

–         állam

–         központi költségvetési szerv

–         helyi önkormányzat

–         hitelintézet

–         jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet

–         jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.

Forgalomba hozatal: lehet nyilvánosan (nincs korlátozva a vevői kör) és zártkörűen (a vevői kör korlátozott, előre meghatározott személyek, szervezetek vásárolhatják meg.).

A kötvény fajtái:

  1. Hozam szerint
    1. Fix kamatozású
    2. Változó kamatozású
    3. Örökjáradék kötvény
    4. Elemi kötvény
  2. Kockázat szerint
    1. Visszahívható
    2. Visszaváltható
    3. Meghosszabbítható
    4. Előre sorolt
    5. Hátra sorolt
    6. Átváltható
    7. Zálogjoggal fedezett
    8. Fedezetlen
    9. Bóvli

Fix kamatozású kötvény: névértéke után a futamidő teljes hosszára évente azonos mértékű kamatot fizetnek. A kamatot kibocsátáskor rögzítik.

Változó kamatozású kötvény: kibocsátója az általános kamatszint változásának megfelelően változó mértékű kamatot fizet.

Kamatszelvényes kötvény: a kötvény annyi kamatszelvénnyel van ellátva, ahány periódusban fizetnek kamatot.

Örökjáradék kötvény: nincs lejárata. Kibocsátója a papír jogosultjának határozatlan időtartamban, előre meghatározott időperiódusonként növekvő összegű fizetéseket teljesít.

Elemi kötvény: kibocsátója kötelezettséget vállal a névérték visszafizetésére, de a kötvénytartozás után nem fizet kamatot.

Visszahívható kötvény: a kibocsátónak jogot biztosít ahhoz, hogy a kötvényt határozott visszahívási árfolyamon a lejárat előtt megvásárolja.

Visszaváltható kötvény: a jogosultnak lehetőséget ad arra, hogy a futamidőn belül beváltsa kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges kamatlábánál.

Meghosszabbítható kötvény: a kötvény tulajdonosa a futamidőt meghosszabbíthatja.

Előre sorolt kötvény: a kötvényesnek garanciát biztosít arra, hogy ha a cég a hitelezők követelését kiegyenlíteni nem tudja, akkor a fizetőképessége határán belül az előre sorolt kötvény jogosultjának teljesít fizetést.

Átváltható kötvény: tulajdonosa jogosult a kötvényt bármikor részvényre cserélni.

Zálogjoggal fedezett kötvény: a kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultnak a névértéket visszatörleszti, és a még vissza nem törlesztett névérték után kamatot fizet.

Fedezetlen kötvény: biztosíték nélkül bocsátották ki, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a futamidő alatt a biztosíték elvesztette értékét.

Bóvli kötvény: a nemzetközi hitelminősítő intézetek a kötvényeket, a kibocsátóikat pénzügyi mutatóik alapján minősítik. A mutatók a következők:

–         tőkeáttételi mutató: kifejezi, hogy a kötvényt kibocsátó cég tőkeszerkezetében milyen arányban szerepel az idegen tőke. Minél nagyobb az idegen tőke, annál nagyobb a cég eladósodottsága.

–         kamatfedezeti mutató: kifejezi, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége milyen mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket.

–         eszközarányos nyereségmutató: az eszközök jövedelem-termelő képességét fejezi ki.

–         likviditási mutató: kifejezi, hogy a kibocsátó a rövid lejáratú eszközeiből képes-e teljesíteni rövid lejáratú fizetési kötelezettségeit.

A kötvény kamatlába

–         nominális: kifejezi, hogy a kibocsátó a kötvényesnek mekkora hozamot ígér.

–         kamatláb-egyenértékes: a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik.

–         effektív: ha éven belül többször fizetnek kamatot, és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor az éves hozamot az effektív kamatláb határozza meg.

A kötvény árfolyama: Az a pénzben kifejezett érték, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapír piacon már kint lévő kötvényt forgalmazzák. A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők:

–         névleges kamat = piaci kamat

–         nettó árfolyam: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt a megelőző kamatfizetés napját követő napon veszi meg.

–         bruttó árfolyam: az az ár, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, ha a kötvényt két kamatfizetés között veszik meg.

–         csökkenő árfolyam: piaci kamat> névleges kamat

–         növekvő árfolyam: piaci kamat <névleges kamat.

Kamatrugalmasság: kifejezi, hogy a kamatláb 1%-os változása hány %-kal módosítja az árfolyamot. Kiszámítása:

(tárgyidőszaki árfolyam / névérték) – 1 / (tárgyidőszaki piaci kl / névleges kl) -1

Névleges hozam = évenkénti kamathozam / névérték.

Egyszerű hozam = névleges hozam / árfolyamérték.

Ha névérték = árfolyamérték, akkor névleges hozam % = egyszerű hozam %.

Ha névérték> árfolyamérték, akkor névleges hozam % <egyszerű hozam %.

Ha névérték <árfolyamérték, akkor névleges hozam %> egyszerű hozam %.

Részvény

Fogalma: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személynek az RT alaptőkéjéhez való hozzájárulását.

Névérték: a részvényen feltüntetett érték, amely kifejezi az RT alaptőkéjéből az egy részvényre jutó hányadot.

Részvényes: a részvény birtokosa. Felelőssége korlátolt. Kockázata a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.

Részvénytípusok:

  1. névre szóló
  2. bemutatóra szóló

Részvényfajták:

  1. törzsrészvény
  2. elsőbbségi részvény
    1. osztalékelsőbbségi részvény
    2. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvény
    3. szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvény
    4. zártkörűen működő RT részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvény
    5. osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő részvény

Törzsrészvény: RT által kibocsátott mindazon részvény, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói, kamatozó részvénynek. Tulajdonosának osztalékát állapítják meg utoljára.

Elsőbbségi részvény: névre szóló, a törzsrészvényessel szemben meghatározott előnyt biztosít.

Osztalékelsőbbségi részvény: a részvényesek között felosztható adózott eredményből kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.

Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvény: az RT megszűnésekor a felosztásra kerülő vagyonból tulajdonosa minden más részvényest megelőzően jut hozzá.

Szavazati joggal kapcsolatos elsőbbséget biztosító részvény: többszörös szavazati jog, illetve vétójog.

Dolgozói részvény: az RT saját munkavállalói részére bocsátja ki. Lehet ingyenes és kedvezményes árú.

Kamatozó részvény: tulajdonosát megilleti a részvényen feltüntetett kamat.

Értékpapírokkal kapcsolatos döntések

Minden befektető alapvető elvárása, hogy a befektetett pénzösszeget hozammal növelten kapja vissza. A legnagyobb biztonságot az állampapírok jelentik, mert ezek kamatainak a visszafizetéséért az állam garanciát vállal. A befektetés előtt mérlegelni kell, hogy mennyi ideig állnak rendelkezésre szabad pénzeszközök, mert ez határozza meg a szóba jöhető értékpapírok lejáratát. Meghatározó szempont az is, hogy az egyes értékpapírok milyen hozamot ígérnek. Figyelembe kell venni, hogy a lejáró értékpapírok újra leköthetők-e. A másodlagos piac megléte azért fontos, mert ott lehet bármikor eladni az értékpapírt.