Hazánk fekvése és helyzete Európában, a Kárpát-medencében




A Kárpát-medence földtörténete

Fekvése, helyzete

Kárpát-medence, Közép-Duna-medence

Kárpát-medence területe: 330 000 km2

Magyarország területe: 93 030 km2

lakosság: 10,5 millió fő

negyedik szakaszban van à 2000-re 10,2 millió fő

megközelítőleg a sarkvidék és az egyenlítő közti felezőponton van

É-D: 300 km à 45o 48’ – 48o 35’ ÉSZ

K-NY: 520 km à NYH 16o – 23o

Atlanti óceántól 1300 km-re van

Adriai tengertől 200-300 km

Magyarország nem önálló szerkezeti egység à az országhatár nem választja el

Kisalföld: Csallóköz à Szlovákia

Északi-középhegység: Kárpátok à Szlovákia

Alföld: Bánát à Románia

Nyírség à Ukrajna

Alföld: Bácska à Kis-Jugoszlávia

Dunántúli-dombvidék: Dráva-Száva dombvidéke à Kis-Jugoszlávia

Mura medencéje: Graz-i medence à Ausztria

Alpokalja: Alpok à Ausztria

Duna: Bécsi-medence à Ausztria

országhatár: 2242 km

legészakibb pont: Nagy-Milic

legdélibb pont: Beremend

legnyugatibb pont: Felsőszölnök

legkeletibb pont: Garbolc

felszín megoszlása:

68% alföld (0-200 m) à legmélyebb pont: Szeged mellett Gyálarét (72 m)

30% dombvidék (200-400 m)

2% középhegység (400 m felett)

Szerkezet-morfológia

Tisia-elmélet

Princ Gyula elmélete (1920-ban)

megdőlt, nem fedi a valóságot

Magyarország területén egy Variszkuszi eredetű kristályos hegység az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásáig, akkor lesüllyed

Mai elmélet

lemeztektonikai elmélet

a cáfolat: mélyfúrások à a nagy mélységben húzódó kőzetsávok nem azonos kőzetek, nem azonos helyről származnak

Zágráb-Hernád választóvonal: Zágráb – Kaposvár – Dunaújváros – Miskolc – Kassa

a Velencei-hegység gránitja DSZ 27o-ról származik

a Mecsek ÉSZ 37o-ról származik

Zágráb-Hernád választóvonaltól északra: eurázsiai lemezrész

Zágráb-Hernád választóvonaltól délre: afrikai lemezdarab

oligocénban kerültek a helyükre a lemezek

középidő kréta: Eurázsiai-Ázsiai ütközik à ázsiai ék

Magyarország földtörténete

oligocén: helyükre kerülnek a lemezek

miocén: Kárpátok kiemelkedése, Kárpát-medence lesüllyedése

felszínen levő legidősebb kőzet: 1,1 millió éves à Balatonkajár, Vilyvitány (Zempléni-hegység)

karbon: Variszkuszi korú gránit: Velencei-hg, Alföld betemetett részén, Mórágy (Mecsek)

perm: vörös homokkő: Balaton-felvidék (Csopak, Balatonaliga, Kővágóörs)

uránérc: Mecsek (Kővágószőlős fosszilis)

triász: tengeri üledék: mészkő, dolomit à Mecsek, Villányi-hg, Dunántúli-kphg, Bükk, Aggteleki karszt

jura: mészkő

vörös színű mészkő („vörös márvány”): Bakony, Gerecse

mangánérc: Bakony (Úrkút, Eplény)

feketekőszén: Mecsek à 1 millió tonna

kréta: mészkő à bauxit è karsztbauxit