Hatalmi nemzetiségi egységmozgalmak



I. Olasz egység létrejötte

1. Bev.

–     meginduló eredeti tőkefelhalmozás polgárságot érdekeltté teszi a függetlenség megteremtésében

–     első kísérlet: 1848

2. Itália széttagolt

–     egyedül a Szárd-Piemonti Királyság független

–     É-Itália: osztrák fennhatóság alatt

–     Közép-Itália: Habsburg-főhercegek

–     Vatikán: francia

–     egységesítés lehetősége: nagyhatalmak konfliktusainak kihasználása

3. Cavour

–     1852-től: Camillo Benso de Cavour gróf a miniszterelnök (Piemont!!!)

–     legtöbb európai országgal kereskedelmi egyezmény

–     textil-, nehézipar fellendül

4. Külső szövetséges

–     egyesítés legnagyobb akadálya Ausztria ® túl erős ellenfél ® Piemontnak nagyhatalmi szövetségest kell találnia (krími háborúban is ennek reményében avatkozott be angolok, franciák oldalán)

–     1858. Plombiers: III. Napóleonnal (fr; hatalmi helyzetét akarja katonai sikerekkel megerősíteni) osztrákellenes szövetség Savoya, Nizza fejében

–     1859.: Ausztria külpolitikailag elszigetelődik

–     1859. Solferino: döntő ütközet

–     Villafranca: francia seregek különbékét kötnek osztrákokkal (III. Napóleon nem akar egységes Itáliát; fél nagyhatalmak beavatkozásától)

5. Függetlenség megvalósulása

–     Közép-Itália: nemzeti-liberális mozgalmak döntik  meg a Habsburgok uralmát; népszavazás ® szárd királysághoz csatlakozás

–     Nápoly: Garibaldi + vörösingesek mozgalma szabadítja fel

–     1861. torinói parlament: olasz királyság kikiáltása. Király: II. Viktor Emánuel

–     1866. Königgrätz porosz győzelem osztrákok felett. Itália is segített ® megkapja Velencét

–     1870-71.: porosz-francia háború ® Vatikán ® olasz egység teljessé válik


II. Német egység

1. Nagy-, kisnémet egység

–     dinamikusan fejlődő gazdaság; fejlődő tartományok

–     nagynémet egység – Ausztria: Bécs vezeti egész német Közép-Európát

–     kisnémet egység – Poroszo.: Ausztria csatlakozásának feltétele: összes nem német anyanyelvű területről le kéne mondania

2. Bismarck

–     1862.: Otto von Bismarck kancellár lesz

–     parlament félreállításával kormányoz (pl. pótadó hadseregfejlesztésre)

3. Ausztria elszigetelése

–     Poroszo. nem támogatja lengyel felkelést ® oroszok támogatását elnyeri

–     Fro-nak Rajna balparti területeit ígéri

–     Olaszo.: osztrákellenes katonai szövetség

–     1866.: Poroszo. rövid háborúban legyőzi Ausztriát

–     Königgrätz – enyhe feltételekkel béke: Német Szövetség felbomlik; Ausztria kimarad újjáalakításából

4. 1867.: Északnémet Szövetség

–     porosz irányítás

–     tagállamok formailag megőrzik önállóságukat; fontos államügyekben porosz hegemónia

–     elnök porosz király; kancellár Bismarck.

5. Porosz-francia háború

–     1870. aug. 4-től ® hetek alatt eldől

–     Osztrák-Magyar Mon. nem vállal háborút Fro. támogatására

–     Sedan: francia fegyverletétel

–     III. Napóleon fogságba esik

–     1871. jan. 28.: nemzeti védelem koránya fegyverszünetet köt: Elzász, Lotharingia elcsatolása Fro-tól; 5 millió frank hadisarc

6. Német egység megvalósulása

–     1871. jan. 28.: Német Császárság kikiáltása

–     uralkodó: I. Vilmos porosz király

–     délnémet államok is csatlakoznak


III. Szent Szövetség (1815)

–     francia forradalom, napóleoni háborúk felforgatják a korábbi európai viszonyokat

–     európai rendezés célja: nagyhatalmak közti európai háború kirobbanásának megakadályozása; forradalmak lehetetlenné tétele

–     1814. Bécs: kongresszus ® meghatározó szerep: Anglia, Oroszo., Poroszo., Ausztria. Határok visszaállítása; koronás fők uralmának megszilárdítása

–     Oroszország, Ausztria, Poroszország

–     fő irányító: Klemens Lothar von Metternich herceg osztrák kancellár

–     ellenőrző, beavatkozó szerepet fontosnak tartják

–     forradalmi mozgalmak fegyveres leverése