Európa a középkorban – Rendi monarchia



1. Ált.

–     virágzó feudalizmus államformája

–     rendi monarchiában uralkodó és rendek együtt alkotnak törvényt; uralkodó döntéseinél figyelembe veszi a rendek érdekeit – király és rendek között hatalmi egyensúly

–     központi hatalom erősödése (zsoldoshadsereg, központi hivatalnokszervezet), hatalom korlátozása (király kihasználhatja rendi ellentéteket)

–     rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságokkal és érdekekkel rendelkező csoportjai

2. Anglia

–     királyi hatalom megszilárdul: II. Henrik 1154-1189

–     intézkedései:  – nagyurak megfékezése
– esküdtbíróságok
– adókból zsoldoshadsereg

–     1215. jún. 15.: Magna Charta Libertatum (Földnélküli János):
– újabb adókat csak a királyi tanács hozzájárulásával lehet kivetni
– városok (London) szabadságának tiszteletben tartása
– szabad embert eljárás nélkül nem ítélhetnek el
– kereskedők biztonsága, nem kihasználása
– 25 tagú főúri tanács ® erőszakkal kényszerítheti királyt M. G. L.                       pontjainak betartására

–     III. Henrik: nem tartja be a Magna Chartát; önkény uralmat gyakorol ® Simon de Monfort főúr felkelést szervez ellene ® 1. ogy. összeül

–     első rendi gyűlés: 1265. Simon de Monfort hívja össze. Alkotói: főurak, köznemesség, városok képviselői

3. Franciaország

–     Capeting-uralkodók: politikai hatalom csak Párizs-Orléans közti családi birtokokon

–     XIII. sz. eleje: francia birtokok egy részét elvesztik („Földnélküli János”); király hatalma megrendül

–     XIII. sz. vége: királyok terjesztik hatalmukat (házassági politika, hűbéri esküre való kényszerítés)

–     Fülöp Ágost (1180-1223)   – területi egység; visszaszerzi I. János birtokait ®                        befolyását az egész országra kiterjeszti
– D-Fro. elfoglalásának ürügye: albigens eretnekség                   elleni keresztes hadjárat
– új hivatalokat szervez

–     Unokája, IX. Lajos (1226-1270) megszilárdítja hatalmát:
– fejleszti közigazgatás szerveit; polgári jogtudósok alkalmazása
– megtiltja urak magánháborúit
– hűbéri kapcsolatok helyett királyi közigazgatás
– kézbe veszi pénzverés jogát grófoktól – királyi regálék visszaszerzése
– bevezeti királyi bírósághoz való fellebbezés jogát

–     IV. Fülöp (1285-1314): királyi hatalom tovább erősödik
– Chanpagne megszervezése
– Flandria meghódítása ® háborús kiadások ® egyházi tized lefoglalása
– egyház megadóztatása ® konfliktus egyházzal; egyház ellen támasza: rendi                    gyűlés (VIII. Bonifác elleni harcai idején először hív össze rendi gyűlést             Párizsban)
– első rendi gyűlés: 1302. IV. Fülöp hívja össze. Alkotói: papság, nemesség,                  3. rend (polgárság)