Értékpapírok csoportosítása. Váltó.



Értékpapírok csoportosítása

  1. Pénzkövetelést megtestesítő
    1. Váltó
    2. Csekk
    3. Kötvény
    4. Nyíltvégű befektetési jegy
    5. Kincstárjegy
    6. Kárpótlási jegy
    7. Jelzáloglevél
    8. Letéti jegy
  2. Részesedési jogot megtestesítő
    1. Részvény
    2. Részjegy
    3. Zártvégű befektetési jegy
  3. Dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő
    1. Közraktárjegy
  4. Tagsági viszonyt megtestesítő
    1. Részvény
    2. Részjegy

Váltó

Fogalma: olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója, vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga, vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni.

Saját váltó: a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott időben és helyen maga fizeti meg.

Idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet, hogy a váltón feltüntetett összeget meghatározott időben és helyen a kedvezményezettnek fizessen meg.

Törvényes kellékei: a saját- és idegen váltó közötti törvényes kellékekben egy eltérés van.

Saját váltó törvényes kellékei:

  1. A váltó elnevezés
  2. Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
  3. Kedvezményezett
  4. Esedékesség megjelölése
  5. A fizetés helyének megjelölése
  6. Kiállítás idejének és helyének megjelölése
  7. Kiállító aláírása.

Idegen váltó törvényes kellékei:

  1. A váltó elnevezés
  2. Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
  3. Kedvezményezett
  4. Címzett
  5. Esedékesség megjelölése
  6. Fizetés helyének megjelölése
  7. Kiállítás idejének és  helyének megjelölése
  8. Kibocsátó aláírása

Címzett: az idegen váltón az a személy, szervezet, akit a váltó kibocsátója fizetésre felszólít.

Elfogadás: a címzett elfogadja a váltót, ha a váltóból eredő kötelezettséget magára vállalja.

Feltétlen: a címzett úgy fogadja el a váltót, ahogy azt kibocsátották.

Feltételes: a címzett megváltoztatja a váltón meghatározott feltételeket.

Kedvezményezett: az a személy, szervezet, akinek a váltó alapján fizetni fognak.

Forgatás: szereplői a forgató (aki a váltót átruházza), a forgatmányos (akire a váltót átruházzák), és a forgatmány (az a nyilatkozat, amellyel a váltót átruházzák).

A váltó esedékessége: a váltó fizetésének határnapja. Az esedékesség lehet:

–         Megtekintésre

–         Megtekintés után bizonyos időre

–         Kelet után bizonyos időre

–         Határozott naptári napra

A váltó árfolyama, hozama: az árfolyamot a váltó jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg.

Leszámítolás: a bank a váltó leszámítolásával egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg. A bank kétféleképpen vizsgálja a váltót, mielőtt leszámítolja:

Formai vizsgálat:

  • szabvány-nyomtatványon állították-e ki
  • törvényes kellékek megléte
  • a forgatás szabályosan történt-e
  • sértetlen-e a váltó

Tartalmi vizsgálat:

  • váltóadós fizetőképessége
  • hányszor forgatták a váltót
  • biztosítékok

Leszámítolt érték kiszámítása:

(váltó összege x kl x kamatnapok száma) / 360

Viszontleszámítolás: a bank folyamatos működésének biztosítása szükségessé teheti, hogy az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja.