Az üledékes ércképződés



– mállás sorén a kőzetek ércanyaga általában feloldódik, és oldatként a tenger fele vándorol

– mivel a tengervíz vegyi összetétele más, mint a folyóvízé, ezért a folyóvizek oldott fémtartalma a tengerbe érve kicsapódik

– így jönnek létre az üledékes vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek (helyenként kéntelepek)

– a bauxit különféle (magmás, átalakult, üledékes) kőzetek málladékából keletkezett

– két fajtája van:

– lateritbauxit:

– a trópusi övezetben az alatta lévő, többnyire magmás, vagy átalakult kőzetek elmállásával keletkezett

– a világ bauxitkészleteinek túlnyomó része

– karsztbauxit:

– a mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben fordul elő

– kőolaj, földgáz:

– az elhalt planktoni szervezetek a mélybe süllyednek, ott oxigénmentes közegbe kerülnek és bomlásnak indulnak

– a kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás hatására felfelé vándorolt addig, amíg tömör záróréteg útját nem útját nem álltaàmegreked és felhalmozódik

– kősó, kálisó

– az egyetlen ehető ásvány

– nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára

– olyan száraz éghajlatú öblökben és tengerekben halmozódott fel, amelyek csak keskeny csatornával kapcsolódnak a nyílt tengerhez

– kőszén:

– szerves eredetű

– növényekből képződik

– a növények eltemetődnek

– oxigénmentes közegbe kerülnek

– a hőmérséklet és nyomás hatására megindul a szenesedés

– mennél több idő a föld alatt, annál nagyobb fűtőérték (mert csökken a nedvességtartalma)

– tőzeg: legalacsonyabb fűtőértékű

– lignit: alacsony fűtőértékű

– barnakőszén: befejeződött a szenesedés

– feketekőszén: házi fűtésre

– antracit: legjobb minőségű