Az ipari forradalom következményei



Mit nevezünk ipari forradalomnak?

Egy évtizeddel a francia forradalom kitörése előtt Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A manufaktúrákban az egyszerű munkamegosztás során elemeire bontották a munkafolyamatokat. A termelés eszközei kéziszerszámok helyett egyre inkább az ötletesebb és egyre termelékenyebb gépek lettek. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyet, és új üzemformát eredményezett a gyárakat. Bányák, magaskohók már korábban is működtek. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag, a készáru, a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetődővé vált a gépgyártás. Az élelemtermelés és a városépítés forradalma óta az ipari forradalom eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást.

Az ipari forradalom előfeltételei:

A feudális kötöttségek után fokozatosan megszűntek a föld közösségi használatának maradványai is (nyomáskényszer, közös legelő). A háromnyomásos gazdálkodást fölváltotta a vetésforgó. Megnőtt az állatállomány. A földeket trágyázták. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság. Az ipari forradalom kibontakozásának föltétele a jól működő hitelszervezet, a gyarmatok kifosztása. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett. Az olcsó teherszállítást part menti hajózás jelentette.

Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata:

A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött. A textilipar vált az angliai ipari forradalom „húzó” iparágává. Anglián valóságos vasútépítési láz lett úrrá. Újabb jelentőséget adott a gőzgépnek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépgyártásban a forgácsológépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat (kötelező egységes méreteket). A fölhalmozott hatalmas összegek a nehéziparba áramlottak. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát, és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája XIX. század középső harmadára világhatalomra tett szert.

A forradalom demográfiái (népesedés) következményei:

Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népességfölösleg, mely a városokba özönlik egyenes föltétele az ipari forradalom kibontakozásának (olcsó munkaerő).A falusi és városi lakosság aránya megváltozik. Megjelennek az első mezőgazdasági gépek. Javultak a higiéniai viszonyok (csatornázás, vezetékes ivóvíz).

A bérmunkások osztályának kialakulása:

A gabonaárak csökkenése és a gyapjúárak növekedése előidézte, hogy a szántókat legelőkké alakítsák, a közös földek egy részét elkerítsék, kisbérlőiktől megszabaduljanak. A városi olcsó tömegcikkek eljutottak a faluba, és tönkretették a falusi kézműipart. A megélhetés nélkül maradt emberek bérmunkássá lettek.

A munkások kiszolgáltatottsága:

A polgári átalakulás eltakarította az útból a szabad vállalkozást, a szabad alku akadályait, de szó sem volt még olyan törvényekről, amelyek a munkás jogait védte volna. Ha nem volt megrendelés a munkás azonnal utcára került. A munkabérek a létminimum alatt maradtak. Mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvénybe tiltották meg.

Jótékonyság és utópia:

A nyomor, a létbizonytalanság éppúgy megfosztotta az egyént emberi méltóságától, mint korábban például a törvény előtti egyenlőség vagy a személyes szabadság hiánya. Owen fölismerte, hogy a jótékonyság önmagában kevés a társadalmi bajok orvoslására. Ahhoz, hogy az embereket fölemeljük, az életkörülményeiket véglegesen meg kell változtatni, Olyan termelőegységeket kell létrehozni ahol mindenki birtokos és munkás.

Érdekérvényesítés a parlamenti demokrácia viszonyi között.

A polgári állam nem csak szabadabbnak mutatkozott elődeinél, de erősebb is volt, mert független tulajdonosok viszonylag széles rétegét tudhatta maga mögött. Angliában, Belgiumban és Franciaországban is, nagylétszámú középosztály létezett. Szakszervezeteket alakítottak. Küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezték. A chartizmus – kudarcai ellenére – nagy előrelépés volt a modern demokrácia kialakulásának történetében. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a parlamentáris intézmények működéséről. A negyvenes években Angliában gyári törvények születtek. Megtiltották a nők és a 10 évnél fiatalabb fiúk föld alatti foglalkoztatását. Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét is.

A forradalmi munkásmozgalom kezdetei:

A társadalmi igazságosság megvalósítását célul kitűző szocialisták a munkásokat forradalomra hívták. Blanqui a teljes politikai és vagyoni egyenlőséget tűzte ki célul. Az 1848. februári forradalom Luis Blanc több elgondolását megvalósította. Proudhon az anarchisták előfutára. A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatást Karl Marx és Friedrich Engels gyakorolta. Marx a történelmet osztályharcok történelmének minősítette. A kapitalizmus pusztulásával megvalósult az osztály nélküli társadalom. Marx célul tűzte ki az államhatalom meghódítását. Marx-Engels közreműködésével nézeteit a Kommunista Kiáltványban tette közzé.