Az Árpád-kor – Gazdaság, társadalmi fejlődés a 11-12. században



1. Népesség

–     Kárpát-medencében honfoglaláskor 600 ezer ember; ez a szám az ezredfordulón 1 millióra; 12. sz. elejére 1,2 millióra nő. 12. sz. végén 2 millió

–     Mo.: sűrűn lakott belső sík-, dombvidék; lakatlan v. gyéren lakott peremvidék (hegyek)

–     halálozás: 35-40%-a csecsemőhalálozás

–     Természetes szaporodás: 4 ezrelék

–     születéskor várható élettartam: 28,7 év (magasabb, mint NY-Európában

–     Népvándorlások

–     K-pusztai népvándorlás: besenyők, dunai bolgárok; mohamedán katonák és kereskedők

–     Ny-Európa, környező országok: franciák, olaszok, szlávok, németek

2. Gazdaság

–     Önellátó természeti gazdálkodás

–     földesurak majorságain és parasztgazdaságokon folyik a termelés

–     parasztgazdaság: szabadok terményszolgáltatás és munkakötelezettség ellenében használatra kapnak a földesúrtól

–     fő foglalkozás: állattenyésztés; megjelenik a földművelés is

–     földművelés az állattartásnak van alárendelve: állatok telelőhelyének trágyázott földdarabján folyik

–     földművelés: vad talajváltó, később szabályozott talajváltó rendszerben

–     gabona, búza, árpa, köles, rozs, zab

–     kert (állatoktól elkerített rész): vetemény, szőlő, gyümölcs

–     legfontosabb munkaeszközök: eke, ökör

–     nyomtatás: magot állatokkal tapostatják ki

–     ridegen tartott ló, juh, kecske; istállózás terjedőben; halászat, vadászat

–     kivitel: rabszolga, só, réz, ón, ólom, bor, fa, méz, viasz, halál

–     behozatal: katonai felszerelések, kézműipari termékek, luxuscikkek

Szláv lakosság

–     hasonló gazdálkodás, de több emberi, kevesebb állati munka

–     szántó: felégetett erdő helyén

–     kölcsönösen hat egymásra magyar gazdálkodással ® 1 évszázad alatt egységes paraszti gazdálkodás alakul ki

Települések (falvak, városok)

–     Ny-i városok nincsenek

–     faluhoz szérű, kert, vízpart, telek és legelő is tartozik


3. Társadalom

–     felső réteg:  – királyi udvarházak

–                          – egyházi, világi nagybirtokosok

–     középréteg: vitézek (harcos jobbágyok)

–     szabad pásztorok ® lesüllyednek; elvesztik birtokaikat

–     közszabadok: saját földjükön dolgoznak; gazdasági és jogi önállóságukat megőrzik; állami adó helyett hadviselési kötelezettség

–     félszabadok: termelőeszközök birtoklása; szolgáltatások jellege; királyi, egyházi v. magánbirtokosi függés ® rétegződött

–     rab cselédek: legelnyomottabb réteg. Jogfosztottság, birtokos eszközeivel dolgozik; bármilyen munkára kötelezhető

–     szolgálónépek: egy szolgáltatásra szakosodva szolgálják urakat

–     nagybirtokos osztály: királyt támogató hazai előkelőségek, idegen lovagok, egyháznagyok.

–     hospesek (vándor telepesek) megjelenése: feltöretlen föld művelése ® adókedvezmény

–     Országos méltóságok viselői, megyék ispánjai ® közvetlen tanács királynak

–     hatalmi, egyházi központok körül kialakuló váralja ® későbbi városok magva: árucsere, iparos szolgáló népek, vásárok – mohamedán, zsidó távolsági kereskedelem

Várszervezet

–     föld többsége a király tulajdonában;

–     király hatalma és az ország katonai ereje a királyi birtokon és a várszervezeten alapul

–     várnépek: katonai, munka- és termékjáradék

–     várjobbágyok: várkatonák tiszti rétege; öröklött v. kapott földtulajdon