A romantika: Vörösmarty Mihály



Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett.

A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt.

A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve).

A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba.

Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után.

A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése.

Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus.

Jellemzői:

– eredetiség,

– nemzeti múlt,

– a művész szabadsága,

– különleges élethelyzetek,

– egyedi cselekménybonyolítás,

– érdekfeszítő események,

– fantázia, fantasztikum,

– felfokozott pátosz,

– zeneiség, festőiség,

– töredékesség,

– végletek, túlzások,

– líraiság, lírai(vá vált) műfajok,

– kevert műfajok (verses regény, ballada),

– szimmetrikus szerkezet.

A magyar reformkor és irodalmi élete

A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak.

Céljaik:

– nemzeti függetlenség,

– polgári demokrácia,

– jobbágyfelszabadítás,

– gazdasági felpezsdülés,

– kulturális fejlődés.

1825 első magyar reformországgyűlés.

Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe.

Pesti/Romantikus Triász:

– Vörösmarty Mihály,

– Bajza József,

– Toldy Ferenc.

Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok.

Magyar nyelvű lapok :

– Tudományos Gyűjtemény,

– szépirodalmi melléklete a Koszorú,

– Kritikai Lapok,

– Athenaeum,

– Figyelmező.

Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel.

Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is.

A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

1800-ban született Puszta-Nyéken, szegény családban.

1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.

Filozófiai tanfolyamot végzett.

Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek.

1822: Görbői joggyakorlat, Habsburg-ellenesség.

1825: Elkezdte írni a Zalán futását.

Feleségül vette Csajághy Laurát.

A 40-es években már kevesebbet írt, követte a Batthyány-kormány politikáját.

1848: Képviselő, a világosi katasztrófa összetörte.

1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt.

Vörösmarty jelentősége:

– legnagyobb romantikus,

– Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,

– nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,

– politikai szerepvállalás,

– egyetemes romantikában is megállja a helyét.

VÖRÖSMARTY EPIKUS MŰVEI ÉS DRÁMÁI:

20-as évek, reformkor optimizmusa, buzdítás, nemzeti öntudat növelése.

Zalán futása (1825)

Első siker. Honfoglalási eposznak szánta, de főleg lírai részletek láncolata lett belőle. Műnemek keveredése (romantikus jellegzetesség).

Eposznak nem nagy műremek, de a kor olvasóközönségének akkor egy dicső múltat hirdető hősi eposz kellett. Vörösmarty magyar mitológiát is teremtett. Megjelenik benne a szerelem.

Bizonyította a nyelvújítás diadalát.

Még két terjedelmesebb epikus mű, melyben a nemzeti múlt egy-egy hősi korszakát mutatja be: Cserhalom (1825), Eger (1827).

A két szomszédvár: ítélet a feudalizmus felett.

A Tündérvölgy (1826) és A délsziget (1826) a tündér-romantika világába vezet.

Csongor és Tünde (1830)

Források:

Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királtfiról és egy tündér szűz leanyról,

Shakespeare: Szentivánéji álom,

Cervantes: Don Quijote,

– népmesei források,

– Goethe: Faust, antik mitológia, Gilgames.

Műfaja: filozófiai mesedráma, romantikára jellemzően kevert a műfaja:

– mese: történet, szereplők, helyszín,

– dráma: szerkezet, dialógusok,

– filozófia: a három vándor, a sötétség, boldogságkeresés, idealizmus és gyakorlatiasság ().

Téma: Mi a boldogság és hol kell ezt keresni?

A hármas út: mindegyik középső, mindeni maga dönt, hogy merre megy.

Kalmár: pénz,

Fejedelem: a hatalom boldogítja,

Tudós: a szellemi értékek révén próbál boldog lenni.

A második találkozás során megbukik mind a három elv, csak pillanatnyi boldogságot érhetnek el vele.

A választ az éj monológjából és a történet végéből tudhatjuk meg. Vörösmarty pesszimista véleménye szerint a világon egyedül a szerelem őrizte meg értékét, egyedül ezért érdemes élni. Az éj pesszimista monológja szerint az egyén élete elveszik a világegyetemben, csak a szerelemnek van értelme, Csongor és Tünde is a FÖLDI szerelemben találja meg a boldogságot.

A boldogság csak az egyén boldogsága lehet, amit a földön kell keresni (magunkban és nem a társadalomban).


Szerkezete:

Időszerkezete: 24 óra, mely az emberi élet egészét szimbolizálja.

Körkörös, jellegzetesen szimmetriára épülő romantikus szerkezet.