A Rákóczi-szabadságharc



I. A török kiűzése Magyarországról

1. Gyengülő Török Birodalom

–     kormányzás: egymást sűrűn váltó kegyencek kezébe

–     szpáhikat eltartó birtoktömeg egyre csökken

–     török ezüstpénz elértéktelenedik

–     pénzügyi-gazdasági gondok ® had-, hivatalnoksereg válsága

–     zsoldoskatonák, szpáhik, hivatalnokok fosztogatják a lakosságot ® adózóképessége csökken

2. 1864. Szent Liga

–     török ellen szövetkező közép-, kelet-európai államok

–     XI. Ince: szervezés, résztvevők ellentéteinek elsimítása, nagy összegek

–     támad: Velence, Lengyelo., Oroszo., de főleg Mo. területén I. Lipót

3. Felszabadító harcok

–     1686.: Lotharingiai Károly fővezér, császár + német fejedelmek katonái ® Buda visszafoglalása

–     1687.: Lotharingiai Károly ® nagyharsányi győzelem

–     1688.: Lotharingiai Károly ® Belgrád elfoglalása

–     1689.: Szerbia nagy részének elfoglalása

–     XIV. Lajos: ismét háború Ny-on ® császári erők egy részét elvonják

–     újjászervezett török hadsereg betör Erdélybe

–     1690.: Belgrád visszafoglalása

–     1691.: magyar területre lép. Szalánkemén: mindkét oldalon nagy veszteségek; császár győz

–     1697. Zenta: Savoyai Jenő – döntő győzelem; szultán béketárgyalásokra kényszerül

4. 1699. karlócai béke

–     mo-i török hódoltság megszüntetése

–     törökök Temesvár és környékének kivételével mindenről lemondanak

5. Magyar részvétel a török kiűzésében

–     hazánk felszabadítása ® császári seregek, magyar katonák részvétele is jelentős

–     Zrínyi-féle önállón nemzeti hadsereg nem jön létre

–     magyar egységek (egyre több egykori kuruc): császári hadvezetésnek alárendelve

–     Thököly haláláig a törökök egyik vezéreként harcolt


6. A lakosság áldozatai

–     hosszú háború: magyar lakosság jobbágyság) anyagi áldozatai

–     hadsereg élelmezésének 50-70%-a (többi: cseh, osztrák tartományok)

–     török, tatár, császári csapatok pusztítása

–     győzelem oka: császári hadvezetés télre nem vonja vissza csapatait, mint a török ® hadsereg téli ellátása nagyon megterheli a magyar lakosságot

7. Újabb kísérlet az abszolutizmus bevezetésére

–     császári csapatok győzelmei ® I. Lipót: újra abszolutizmus

1687-es ogy.:

–            – rendek lemondanak a szabad királyválasztásról
– Aranybulla ellenállási záradékát hatályon kívül helyezik
– nemesi adómentesség, vármegyék felosztása marad

–     karlócai béketárgyaláson magyarok nem lehettek jelen

–     visszafoglalt területek: nem a magyar kormányszékek jogköre, hanem a bécsi udvari kamarától függő Újszerzeményi Bizottságé

–     csak akkor kapja vissza az egykori birtokos család földjét, ha birtoklevéllel igazolni tudja jogosultságát ® birtok értékének 10%-át akkor is ki kell fizetnie.
Ha nem tudja bebizonyítani, a föld tulajdonjoga a császárra száll

–     protestánsüldözés

–     adók az országgyűlés jóváhagyása nélkül

8. Erdély függetlenségének megszüntetése (1690)

–     Apafi Mihály (utolsó fejedelem) nem csatlakozik a Szent Ligához, mert tart a török megtorlástól ® császári csapatok megszállják Erdélyt ® az felmondja a török védnökséget, adófizetést vállal a császárnak

–     fejedelmi méltóságot nem töltik be, a tényleges hatalom a megszálló császári csapatok fővezérének kezébe kerül

–     Diploma deopoldinum: Erdély függetlensége megszűnik; különállása megmarad

II. A Rákóczi-szabadságharc

1. Hegyaljai felkelés: 1697

–     I. Lipót abszolutizmusa ellen irányul

–     parasztokat terheli a hadsereg ellátása, szállásolása

–     Thököly egykori tisztjei vezetik

–     nemesség császáriakat támogatja ® néhány hét alatt vérbe fojtják

2. Abszolutizmus terhei

–     spanyol örökösödési háború költségei ® ogy. jóváhagyása nélkül újabb adók

–     udvar gazdaságpolitikája korlátozza a paraszti és földesúri árukereskedelmet

–     hadsereg fosztogatásai, nagy adók ® parasztság tönkremegy; mindenét eladja


3 Tiszaháti parasztfelkelés: 1703

–     vezető: Esze Tamás

–     felkelők nemesség támogatását keresik ® küldöttség Lengyelországba Rákócziért

–     Rákóczi korábban franciáktól akart segítséget kérni Habsburg-iga lerázásához ® Habsburgok megtudták ® vérpad elől szökött Lengyelo-ba

–     célja: nemzeti állam, központi önkormányzat, reguláris hadsereg

4. Első sikerek

–     1703. júl. 18. Naményi Pátens: kiáltvány, mely a nemeseket szólítja fel a csatlakozásra (ezen múlik a mozgalom sikere)

–     1703. aug. 28. Vetési Pátens: azon jobbágyok családjai, akik Rákóczi zászlaja alatt harcolnak, mentesülnek a földesúri szolgáltatások alól

–     abszolutizmus ellen összefog nemes és jobbágy

–     1704.: erdélyi rendek fejedelemmé választják Rákóczit

–     1705. Bottyán János: Dunántúl elfoglalása

5. 1705. szécsényi ogy. ® rendi köztársaság alapjai

–     rendi ogy. megmarad, legfontosabb kérdésekben dönt

–     Rákóczi Mo. vezérlő fejedelme: főhadvezér, külpolitikai irányítója

–     Udvari Tanács helyett 24 tagú szenátus

–     Gazdasági Tanács? kincstár, hadellátás irányítása

–     szabad vallásgyakorlat

6. Hanyatlás

–     1707. ónodi ogy.: Habsburg-ház trónfosztása

–     belső ellentétek felszínre kerülnek

–     földesurak: jobbágyok harcolnak ® nincs, ki termeljen ® visszahurcolják őket

–     rendek: ország jövedelmeivel fejdelem rendelkezik

–     jobbágyok: többet (teljes felszabadítást) akarnak

Gazdasági helyzet romlik

–     termelés visszaesik

–     rézpénz elértéktelenedik

–     pestisjárványok

Csatavesztések ® császári seregek fölénybe

–     fontos városok császári kézre kerülnek

–     tisztikar képzetlen; legénység fegyelmezetlen

–     egyre több nemes és jobbágy hagyja ott a sereget

–     1708. Trencsén: Rákóczi csatát veszt

–     1710. Romhány: félig megnyert csatát vesztenek el

–     1710.: franciák segélypénze megszűnik

–     jobbágy nem termel ® háború nem folytatható

–     1711.: I. Péter orosz cár szövetsége megszűnik


7. Béketárgyalások

–     1711.: udvarban is megegyezést keresik (spanyol örökösödési háborút úgy akarja lezárni, hogy a magyar kérdést rendezte)

–     császári seregek élére: gróf Pállfy János magyar főparancsnok

–     Rákóczi Lengyelo-ba utazik segítségért ® helyettese, Károlyi Sándor békét köt Pállfyval

8. A szatmári béke: 1711. ápr. 30.

–     közkegyelem mindenkinek

–     sem Pállfy, sem Károlyi nem akarja, hogy a nyílt császári abszolutizmus megsemmisítse a magyar rendek kiváltságait

–     kuruc seregek katonái nem válhatnak szabaddá

–     minden nemes ill. özvegye visszakapja birtokát

–     szabadságharc célja (független magyar állam) meghiúsul

–     kuruc seregek fegyverletétele: majtényi sík

–     Rákóczi nem fogadja el a békét; újrakezdés reményében Fro-ba, Töröko-ba utazik. Meghal: 1735. Rodostó (önkéntes száműzetés)

9. Kuruc hadsereg

–     legénység: jobbágyok, vállalkozó parasztok, vitézlő rend harcosai

–     tisztikar: szakképzetlen nemesek

–     közkatonák: felszereletlen, fegyelmezetlen, képzetlen

10. Államépítés

–     központosító, abszolutizmus vonásait hordozó elképzelések

–     Udvari Tanács: széles látókörű, művelt köznemesek az állami igazgatás ágai szerint szakosodva készítik elő a fejedelem döntéseit

–     külföldi támogatás (XIV. Lajos – Fro.)

11. Pénzügyek

–     monopóliumok (pl. só-) fenntartása

–     készpénzadó nincs

–     kuruc hadak ingyenes élelmezése kötelező

–     belső vámok eltörlése ® kereskedelem élénkül

–     rézpénz kibocsátása

12. Külpolitika

–     francia, bajor csapatok Ny-ról, egyesülni akartak ® 1704.: vereséget szenvedtek Höchstädtnél

–     Rákóczi magyar koronát felajánlja bajor uralkodónak