A polgári demokrácia működése a mai Magyarországon



Az alkotmány és az alkotmányosság szorosan kötődik a polgári fejlődéshez. Demokráciáról egy adott országon belül akkor beszélhetünk, ha ott érvényesülnek az alkotmányosság klasszikus alapelvei. 1. a hatalommegosztás elve: érvényesül az államhatalmi ágak megosztása és elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, bírói); ehhez a modern demokráciákban egyre több sajátos intézményt hoznak létre (l.alkotmánybíróságok, ombudsman). 2. a népszuverenitás elve: az állami főhatalom forrása a nép (l.képviseleti és közvetlen demokrácia). 3. megvalósul a törvények uralma: a jogrendszer alapja az alkotmány, amelyet minden állampolgárnak és társadalmi szervezetnek tisztelnie kell (jogbiztonság). 4. az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja. 5. törvény előtti egyenlőség: a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, az alkotmány intézményesen védi a kisebbségeket.
A ma is érvényben levő polgári alkotmányt 1989. október 23-án hirdették ki, ettől a naptól tekinthető Magyarország alkotmányos demokráciának, parlamentáris kormányrendszer jött létre.
Az alkotmány védelme mindenkinek kötelessége. A polgári demokrácia másik fontos jellemzője, hogy az alkotmányosság értékei felett külön erre hivatott intézmények őrködnek.
A kormány az állam, a közigazgatás egészének politikai- szakmai irányítója, a kormányzati rendszer motorja. Az általános alkotmányos szokásjog szerint a választásokat követően az államfő a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával felkéri kormányalakításra a választásokon győztes párt vezetőjét, majd a sikeres kormányszervezés után kinevezi a miniszterelnököt. A kormány feladatkörébe tartozik lényeglében minden, ami nem kizárólagos hatásköre más kormányzati szerveknek, ezért összes feladatát pontosan meghatározni nem lehet. A legfontosabbakat az Alkotmány tartalmazza. A kormány a közigazgatási szervezetrendszer élén áll, rendelkezési joga a közigazgatás felett korlátlan. A kormány, feladatainak végrehajtásához kabineteket, kormánybizottságokat és más testületeket hozhat létre, kormánybiztosokat nevezhet ki, hatáskörét szerveire ruházhatja át. Munkáját a Miniszterelnöki Hivatal segíti. Az ügyrend szerint a kormány rendszersen tart ülést, melyekről a kormányszóvivő hivatalos sajtóközleményt jelentet meg.
A Országgyűlés az államélet, a kormányzás központja. Itt dőlnek el az ország sorsát meghatározó kérdések. Az egyik leghagyományosabb, a hatalmi ágnak is nevet adó feladatkör a törvényhozás. Az Országgyűlés minden tárgykörben törvényt alkothat. A parlamenti jog egyik fő feladata a törvényhozási döntéshozatal szabályozása, a másik a parlamenti ellenőrzés. A kormányzat felügyelésében fontos szerepet jászik a bizottsági rendszer és az önálló ellenőrzésre szakosodott szervek. Ilyen pl. az Állami Számvevőszék és az ombudsmann intézménye. Parlamenti feladat még bizonyos személyi döntések köre. Az egyes intézmények elnökeit is az Országgyűlés választja meg. Jelentős feladatköre még a hagyományos államügyek és a rendkívüli jogrend bevezetése. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, akkor határozatképes, amikor a képviselőknek több, mint a fele jelen van, s fő szabályként nyíltan szavaz.
A bíróság- más alkotmányos demokráciákhoz hasonlóan- a magyar államszervezetben is elkülönült, önálló hatalmi ág. A bírói hatalom feladata az igazságszolgáltatás, amelynek fő formái a büntető és a polgári igazságszolgáltatás. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét is. A közigazgatási bíráskodás a rendes bíróság keretein belül működik. A munkaügyi bíróságok munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben járnak el. Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve a bírói függetlenség. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A bírók személyes függetlenségét védi mentelmi joguk és széles az összeférhetetlenségek köre is. Ebből kiemelkedik az igazságszolgáltatás pártatlanságának elve. Fontos még a bírói szervezet egészének függetlensége az államszervezeteken belül. Ennek érdekében a bíróságok igazgatását 1997-től a többségében bírókból álló 15 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el, amelynek elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, s tagjai többek között az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés választja meg 6 évre. Feladata, hogy jogegységi határozatokat hoz és irányadó “precedenseket” tesz közzé. Az igazságszolgáltatás egységének elve is markáns szerepet játszik a bíráskodási szervezetben. A néprészvétel elve a bírói önkénytől óvja meg a polgárokat. Ennek Magyarországi formája az ülnökrendszer. A társas bíráskodás elve szerint a bíróság tanácsban ülésezik, egyesbíróként és tanácselnökként csak hivatásos bíró járhat el. Általános igazságszolgáltatási alapelv a nyilvánosság és az anyanyelv szabad használata, az ártatlanság védelméhez valamint a jogorvoslathoz való jog. A magyar igazságszolgáltatási hierarchia a következő: a Legfelsőbb Bíróság alatt az ítélőtáblák helyezkednek el, majd a megyei bíróságok (Budapesten A Fővárosi Bíróság), a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok.
Az államháztartás a kormányzás fontos része. Az állam az államháztartás segítségével látja el közfeladatait. Rendszerét a központi kormányzat költségvetése, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetései alkotják. A költségvetés a bevételekből, a kiadásokból és az egyenleg megállapításából áll. A közfeladatok teljesítéséhez szükséges pénzfedezet nagy része az adókból származik. A kormányon belül a pénzügyminiszter a költségvetés “gazdája” és előterjesztője. Az Országgyűlés törvénnyel, meghatározott közcélra a költségvetéstől elkülönített pénzalapokat hozhat létre. Pl. Nemzeti Kulturális Alap, Gyermek-és Ifjúsági Alap, stb. A helyi önkormányzatok költségvetési bevételeikkel és kiadásaikkal önállóan gazdálkodnak, az állami hozzájárulások és más támogatások mértékét az éves költségvetési törvény állapítja meg. Törvények szabályozzák a társadalombiztosítást is. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank játssza a legfontosabb szerepet az államháztartásban.
Magyarországon a települések típusai az önkormányzati jog szerint sorolódnak: község, nagyközség, város, megyei jogú város, a főváros és 23 kerülete. Az önkormányzás joga ezen települések választópolgárainak közösségét illeti meg. Az önkormányzati választójog hasonló a parlamenti választójoghoz. Az előbbi szerint többféle választókerületi rendszer létezik. A tízezernél kevesebb lakosú településeken a helyi képviselőket kislistán választják. Az ennél nagyobb lakosságszámú településeken a képviselők egy részét egyéni választókerületben választják meg. Az önkormányzati jogok működésében a képviseleti demokrácia szorosan összekapcsolódik a közvetlen demokráciával. Az Önkormányzati alapjogok közé tartozik a rendeletalkotás, önállóan alakíthatja ki saját szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket, helyi címereket, kitüntetéseket alapíthat. A központi kormányzati szervek is csak közvetve befolyásolhatják az önkormányzatok tevékenységét: törvényekkel, költségvetési támogatással és törvényességi ellenőrzéssel. Törvény írja elő, hogy az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról, közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, egészséges ivóvízellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. A polgármesteri hivatalok intézik személyünkkel és közvetlen vagyontárgyainkkal kapcsolatos állampolgári ügyeink legnagyobb részét.
Az alkotmánybíráskodás a rendes bíróságok szervezeti keretei között fejllődött ki. Az önálló alkotmánybíróságok a XX. század elején jelentek meg Európában. A század második felétől egyre több államban jelentek meg . Hatáskörük sokszínű: felelősségre vonhatják a legfőbb közjogi méltóságokat is, jellemőjük az alapjogi bíráskodás és a normakontroll. A Magyar Köztársaságban 1990. január 1-jétől működik Alkotmánybíróság. Főbb feladatai az Alkotmány értelmezése, az előzetes és az utólagos normakontroll, a nemzetközi jog és a belső jog harmóniája feletti őrködés, az alkotmányjogi panaszok elbírálása, az alkotmányellenesség megszüntetése, a hatásköri viták eldöntése és az államfő közjogi felelősségének megállapítása. Az Alkotmánybíróság egy 11 tagból álló testület, megbízatásuk 9 évre szól. Az alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok, a tárgyalt kérdés súlya szerint teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban járnak el. Határozataik mindenkire nézve kötelezőek, ellenük fellebbezni nem lehet.
A másik fontos intézményt a szaknyelvben ombudsmannak nevezett országgyűlési biztosok képezik. Tehát az 1989-es Alkotmány az állampolgári jogok és a nemzeti-etnikai kisebbség ügyeinek országgyűlési biztosáról ia rendelkezett. Az országgyűlési biztos a széles értelemben vett közigazgatás egészének tevékenységét felügyeli, ugyanakkor eljárásukat bárki kezdeményezheti. Leggyakrabban akkor fordulnak az ombudsmannhoz állampolgárok, ha úgy érzik, alkotmányos jogaikat sérelem érte valamely hatósági eljárás során. Az intézmény végső eszköze az országgyűlési nyilvánosság, amivel akkor lhet, ha a hatóság nem orvosolta a visszásságot, amely kötelességük lett volna. Az ombudsmannok kötelesek évente beszámolni munkájukról az Országgyűlésnek.
A magyar közjogban 1848 óta hagyomány, hogy az országgyűlési képviselő és a miniszter tisztsége összefér egymással. A végrehajtói hatalom működésében -a konstruktív bizalmatlansági indítvány jóvoltából- a miniszterelnöknek domináns szerepe van. A miniszterelnök a kormány feje, valójában egy személyként képviseli azt. Itt érvényesül ismét erősen a poldári demokrácia, hiszen megbízatása megszűnik, ha a szavazáson új kormány alakul vagy az Országgyűlés megvonta tőle a bizalmat és új miniszterelnököt választott.
A parlamenti jog szerves része a képviselői jogállás. Ennek leglényegesebb pontja a “szabad mandátum”, ami azt jelenti, hogy a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselőket függetleníteni kell más szervezeti, gazdasági vagy privát hatalomtól és befolyástól, amely eltérítheti őket a közjó képviseletétől. Ezt a célt szolgálja a képviselői összeférhetetlenség.
A mentelmi jog két irányból védi a képviselőket: tevékenységükre feltétlen örök mentességet ad és sérthetetlenséget biztosít s büntetőeljárásokkal és a hatóságokkal szemben. A választópolgárok és a képviselők közötti közvetlen kapcsolat a képviseleti demokrácia (választójog), amely szoros kapcsolatban áll a polgári demokráciával.
A képviseleti demokrácia lényege, hogy a nép a népszavazás által választott képviselők útján gyakorolhatja szuverenitását. A népszavazás (közvetlen demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. Ez a hatalomgyakorlás sajátos formája, amelynek komoly történelmi hagyománya van Magyarországon is. Számos formája ismert: helyi vagy országos, kötelező vagy fakultatív, ügydöntő vagy vélemlnyező. Az népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. Időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Eredményesnek mondható, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás eljárási szabályait a választási eljárásról szóló törvény tartalmazza. Külön törvény foglalkozik a népnek a népszavazás kezdeményezéséről szóló jogával. A országos népi kezdeményezések arra irányulnak, hogy a parlament tűzzön napirendre bizonyos hatáskörébe tartozó kérdéseket. A magyar alkotmány szerint országos népi kezdeményezést legalább 50.000 választópolgár nyújthat be, amelyet az országgyűlésnek kötelező megtárgyalnia.
A polgári demokrácia elképzelhetetlen lenne a fenti szabályok elfogadása és betartása nélkül.
1989. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság, s kikiáltották a Harmadik Magyar Köztársaságot. 1990 márciusában megállapodás született a Szovjetunióval a teljes csapatkivonásról. 1990. március 25-én szabad választást tartottak Magyarországon. A választások után az MDF elnöke, Antall József alakított kormánykoalíciót a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt részvételével. 1989-ben nem fogadtak el új alkotmányt, viszont a meglévőt jelentős mértékben módosították. Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalom a négyévente választott Országgyűlés kezében van. Ekkor kezdett kialakulni a mai polgári demokrácia Magyarországon. Az új választási rendszer szerint a 386 mandátumból 176-ot az egyéni választókerületekben lehetett megszerezni, 152 parlamenti helyet pedig a területi listákról töltenek be. Az alkotmányosság legfőbb őre az Alkotmánybíróság lett, tagjait 9 évre választotta az Országgyűlés. A tanácsrendszer szerepét a településeken az önkormányzatok vették át megváltozott jogkörrel. Kialakult a többpártrendszer, ám hosszú ideig tartott, még az új pártok megtalálták helyüket. Az MDF, a Fidesz és az SZDSZ fontos szerepet játszott a mai pártrendszer kialakulásában. A rendszerváltásnak azonban hamar jelentkeztek a árnyoldalai is. Sokan követelték, hogy a kommunizmus alatt elkövetett bűnökért ne csak politikai, hanem jogi felelősséget is vállaljanak a tettesek (1994. átvilágítási törvény). A rendszerváltás után a jövedelemkülönbségek hatalmas mértékben felerősödtek, nőtt a munkanélküliség. Tovább folytatódott a születésszám csökkenésének tendenciája. Megállt a nagyvárosok növekedése, ám a városi lakosság számaránya továbbra is nőtt. Megszűnt a közoktatásban a kötelező, központilag előírt tanterv, érvényesülni kezdett a szabad iskola- és tankkönyvválsztás, majd megszűnt az egyházak közvetlen állami felügyelete is. A polgári demokrácia kiépülése alig két évtized alatt sikerült, ma Magyarország teljes jogú államként, az Európai Unió tagjaként integrálódott.