A klasszicista építészet Európában



Anglia:

A szigetországban a XVIII. század egyfajta klasszikus nyugalmat eredményez: ez a kezdeti tôkefelhalmozódás, a puritán- anglikán tisztes egyszerűség, a polgári intézmények és élet-mód, szokások meggyökeresedésének kora. Ugyanakkor a külpolitikábana francia köztársaság és a császárság legádázabb ellenfele, a gall burzsoázia legerôsebb versenytársa: a gyôzelem vagy vereség élet vagy halál kérdése a világ tengereinek ura és a kontinensek közötti kereskedelem ve-zetô hatalma számára.

Német nyelvterület:

A Napoleoni háborúk aláásták a feudalizmus rendszerét, a békék pedig átrajzolták a térképet. A luneville-i béke(1801) megszüntetett 97 (!) kicsi német államot, 1803-ban újabb 112(!) államocska vált a Rajnai Szövetség, a Westfáliai királyság, vagy a Berg hercegség tagjává. 1806-ban Bonaparte megszünteti a Német-Római Birodalmat.

1797-1840 III. Frigyes Vilmos uralkodása alatt Poroszországban megerôsödött a junker gazdaság és erôsödött a konzervativ szemlélet, de a napoleoni idôk nem múltak el  nyomtalanul: 1807-ben megszünt a jobbágyság intézménye, 1808-ban a városok önkormányzati jogai megnőttek.

Itália:

A  18. századi városi köztársaságokból (Genova, Lucca), hercegségekbôl (Milánói, Modenai, Pármai), a pápai államból, a Szárd- és a Sziciliai kettôs királyságból összetevôdött  “olasz csizmát” a hódító Napoleon felosztotta rokonai – mint királyok között. Bukása után Észak-itália és Lombardia osztrák uralom alá került, de hamarosan elkezdôdtek  a félsziget egyesítésére (risorgi-mento) szövögetett tervek (Giuseppe Mazzini) és  szervezôdtek a demokratikus, titkos mozgalmak (carbonarik)

Spanyolország:

Az ország  elmaradott, feudális, mezôgazdasági struktúrája szegénységet, belsô békétlenséget eredményezett. Bonaparte könnyűszerrel igázta le Hispániát és detronizálta a Bourbon IV. Károlyt (1808), testvérét, Józsefet ültetve a trónra. Ám a harcias spanyolok nemzeti  ellenállása felszabadító partizánháborúba torkollott,  kiüzték a franciákat (1812  cadizi alkotmány) és az angolok, a klérussal összefogva királlyá koronázták Károly fiát: VII. Ferdinándot, aki visszaál- lította a Napoleon elôtti idejétmúlt rendet. A következô évtizedekre a forradalmak, felkelések és azok elfolytása volt jellemzô.

Oroszország:

A Romanov cári dinasztia a 18. században nagyhatalommá fejlesztette az országot, mely területét még tovább növelte Lengyelország és Törökország rovására. Az önkényuralom és a militarista szemlélet jellemezte  a birodalmat. A nagy megpróbáltatást, Grande Armée, az 500.000 fôs francia sereg támadása jelentette. Napoleon bevette Moszkvát,  (1812) de a kegyetlen orosz tél visszavonulásra kényszerítette, a Nyeman folyónál Kutuzov marsall felmorzsolta az erôsen meg- csappant sereget. Oroszország diadalmasan került ki a Napoleon elleni háborúkból (1813-1814)

A klasszicizmus korát a gazdasági koncentráció, a politikai nagyhatalommá válás, az európai kul-tuúa fokozott beáramlása és a feudális-reakciós uralom jellemezte.