A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása. Hazánk ásványkincsei. Energiahordozók és természeti erőforrások Magyarországon



A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása, hazánk ásványkincsei

oligocén: megszűnik a beltenger

Pannon-beltó à homokkő, márga: Budai-hegység

miocén: Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, vulkanizmus

Visegrádi-hg – Kárpátok à riolit, andezit

Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén, Tokaj

színesércek: réz, cink à Gyöngyösoroszi, Recsk

pliocén: vulkanizmus folytatása (bazaltos)

Szt. György-hegy, Somló, Tátika, Badacsony, Gulács, Csobánc, Karancs, Medves

bazalttakaró, lignit, kőolaj, földgáz

pleisztocén: jégkorszak à periglaciális terület è kőfolyások, kőmezők, fagyhatású aprózódás

holocén: változik az éghajlat à folyóteraszok kialakulása

futóhomok kialakulása

vastag lösztakaró à Hajdúság, Szolnok környéke

Energiahordozók

szén: lignit, barnakőszén, feketekőszén

barnakőszén:   eocén-korú à Dunántúli kphg. (Dorog, Tokod, Tatabánya, Oroszlány)

miocén-korú à Salgótarján, Ózd, Miskolc

lignit: pliocén-korú à Visonta, Gyöngyös, Bükkábrány

feketekőszén: jura-korú à Mecsek, Komló, Vasas, Mázaszászvár

kőolaj, földgáz: pliocén

Zalai-dombvidék: Nagylengyel, Lovászi

Dél-Alföldi körzet: Zsana, Szank, Üllés, Kiskunhalas, Szeged, Algyő

elég a földgáz, de kevés a kőolaj (20%)

fosszilis à nem képződik új

uránérc: Mecsek à Kővágószőlős

vízerőmű: Tiszalök, Kisköre à megújuló

az energiagazdaság sebezhető pontja Magyarországnak

behozatal

Ércek, ásványok

bauxit: kréta à Dunántúli-kphg

karsztbauxit à mészkövön képződött

Halimba, Ajka, Iszkaszentgyörgy, Szőc, Nyirád, Fenyőfő

mangánérc: jura à Úrkút, Eplény

réz, cink: miocén vulkanizmus

Mátra: Recsk, Gyöngyösoroszi

vasérc: triász à Rudabánya

Építőipari anyagok

perlit (szigetelőanyag): Zempléni-hg à Pálháza (Mád felett)

kaoli (porcelán alapanyaga): Zempléni-hg à Mád è Hollóháza

homok, sóder: Győr, Csepel, Dunaújváros