A homéroszi eposzok embereszménye, értékrendje és szerkezete, magatartások és értékrendek ütközése a görög tragédiában



Az ókori görög irodalom

Az ókori görög kultúra kialakulása jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra mint múltjára tekint vissza az görög irodalomra, színházmüvészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekbõl áradó világ- és emberszemléletre. Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élõlény között a leghatalmasabb az ember, õlett minden dolgok legfobb mércéje és végsõ célja. Ebbõl az emberközpontúságból következik, hogy isteneiket is emberi formában ábrázolták. Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélo költemény jelzi, az liász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költõjének Homéroszt tartotta. Mindkét eposz történetének elozményei visszanyúlnak azokhoz a mondákhoz, melyek a trójai háborúval kapcsolatosak, s amelyekbol aztán kialakult az ún. trójai mondakör. (az alma története)

A Homéroszi eposzok:

-Az ókori hagyomány az Iliász és az Odüsszeia szerzõjének Homéroszt tekinti.
-Keletkezésük kb. i.e.8.sz.
-Műfaji elozményei az un. genealógiai énekek lehettek.
-Nyelvezetük a köznapi életben nem használt műnyelv.
-Ujszerű versforma.
-Valószínűleg az Odüsszeusz egy emberöltovel késobb keletkezett.
-Mindkét eposz története a trójai mondakörhöz tartozik.

Iliász
– A trójai háború után i. e. a 8. században alkotta meg költoje a szóbeliileg hagyományozott mondaanyag felhasználásával.
– A történeti mag az a hódító hadjárat, amelyet a görög városállamok Kisázsia partvidékéért indítottak, Trója (Ilion) városának elfoglalásáért.
– Homérosz a trójai mondakör bonyolult eseménysorozatából tudatos költoi leleménnyel csupán egyetlen történetet emel ki, felvillantja az elozményeket, és sejteti a jövendot is.
– A hosköltemény a trójai háború utolsó 52 napjáról szól: Akhilleusz haragjának okáról, következményeirol és feloldódásáról.
– Szerkezete:
– in medias res
-Felvillantja az eseményeket és sejteti a jövendot is.
-Homérosz az eposzirás múzsájához ,Kallignéhoz intéz fohászt,segélykérést(invokácio), majd tömören megjelöli költeményének témáját(propoziocio).
-a rövid bevezetés(expozicio) összekapcsolja az emberi világot az istenekkel :Akhileus haragját, mint az események közvetlen okát és Zeus akaratát mint az események legfontosabb irányítóját.
– Az eposz egyenes vonalú kronologikus sorrendben adja elo a történetet.
-Homéros felhasznál néhány anakronisztikus epizódot is.
-Az Iliász embereszménye:
-Akhileusz.
-A sors látásának és vállalásának tudatossága,vitézi ereje,halálmegveto
bátorsága emeli minden trójai és görög hos fölé.
-A hosi halállal megszerzendo hírnevet ,a dicsoség emberi ideálját választotta a hosszú,békés de dicstelen élet helyett.
-A katonai erényekbe ,a harci dicsoségben megtestesülo emberi nagyság a Homérosz-kori nemesség ideálja volt,s ennek megtestesítoje volt Akhileusz.
-Ö az eposz egyetlen fejlodo jellemű hose,képes a megtisztulásra.

Odüsszeia

-Odüsszeuszt egy nimfa szerelme és Poszeidon haragja tartja távol Ithakától.
-Az ö 10 éves hányattatásairól szól az eposz.
-in medias res
-40 napot ír le de az eposz ido illetve térbeli kiterjedése sokkal nagyobb.
-24 énekre tagolódik.
-Az eposz cselekménye egyszerre két szálon ,két szintéren indul meg.
-Az új embereszmény:
-Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól. Világkép:A világról,az életrol,
-A hírnévvel szerzett dicsoség helyébe az élet lép. a társadalmi jelenségekrol
-Uj történelmi korszak-társadalmi változások-az eszmény megváltozása vallott nézetek összessége.
-Odüsszeusz:kiváló harcos,legfobb erénye az okosság,az igazságosság,a minden tudatos megismerésének szomjúsága,a kompromisszumokra való képesség,a tapasztalat szülte óvatosság, a cselekedetek következményeinek latolgatása.
-Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember hanem a sokat tapasztalt , bölcs, leleményes, politikus ember.

A görög tragédia

-A dráma egyik műfaja a tragédia.
-Uralkodó esztétikai minosége a tragikum olyan értékszerkezet, melyben hirtelen nagy értékveszteség értékpusztulás következik be.
– a tragikus hos többnyire pozitív erkölcsi értékekkel rendelkezik és az ellenségeivel folytatott harcban bukik el, bukása felemelõ.
– A legtöbb irodalomtörténész szerint a görög tragédia Szophoklész művészetében érte el a legmagasabb csúcsot
– A drámák szerkezeti felépítésében, a jellemek megformálásában kiemelkedoen nagyot alkotott.
– Szophoklész 120 tragédiát írt.Antigoné című tragédiája a thébai mondakörhöz kapcsolódik.

Szophoklész: Antigoné.

-A thébai mondakörhöz kapcsolódik.
-k.b. i.e.440
-A tragédiák egyetlen konfliktus köré épül.A fõszereplõ olyan erkölcsi elveket képvisel amelyeknek az adott korban mindenki elismer.
-A prologosz alkotja az expoziciot ,itt ismerjük meg az elõzményeket.,itt jelenik meg a drámai szituáció.
-A drámában Antigoné az egyetlen aki az emberség és a lelkiismeret parancsát többre tartja életénél.
-Antigoné tragikus hõs.Bukása ellentétes érzelmeket kelt.
-Kreont nem az Istenek sújtják le hanem a saját bűnei roppantják össze.
-Antigoné bebizonyította:létezik még erkölcs és erõ.
– Az Antigoné szereplõi mind valamilyen eszmék vagy magatartást képviselnek: Antigoné az õsi törvényt, a testvéri szeretet; Kreón a zsarnokságok; Iszméné az engedelmességet, a belenyugvást. A szereplok egyéni jellemvonásait, kedvteléseit nem ismerjük, a hosök mindvégig tragikus pózban állnak elottünk.
– Antigoné hõsi példája arra tanít ,hogy nem szabad elkövetni embertelenséget még parancsra sem.

Szophoklész:Odipusz király

-k.b. i.e. 420.
-A thébai mondakör.
-Az írói világszemléletet a Peloponnészoszi háború leírásából ismerhetjük meg.
-A cselekmény a drámai szituációból bomlik ki.
-Sajátos feszültséget ad ,hogy a nyomozó és a bűnös ugyanaz a személy.
-Odipusz olyan jellem aki nem képes élni az adott szituációban.
-Megalkuvásra önámításra képtelen.
-Az igazság felderítése nemcsak a saját származásának titkaira irányult hanem uralkodói kötelessége is volt.
-A tragikus hõs átlagon felüli,de nem tökéletes,nem hibátlan,ezért érezzük hozzánk közelállónak,emberinek.
-Csak igy válhat ki belõlünk szánalmat és részvétet.