A hangtan



Hang: a beszéd legkisebb alkotóeleme. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat.

A beszédhangok képzése:

A beszédhangok képzésében nagy szerepet játszik a tüdő, a légcső, a hangszalagok, a garatüreg, a nyelv, a fogak, az orrüreg és a szájüreg. Ezek a hangképző szervek.

Betű: a beszédhangok írásban megjelenő jelei.

Fonéma: a nyelvi rendszer része, a beszédhang nyelvi formája.

A hangok rendszere

Magánhangzók                                       Mássalhangzók

–        a levegő akadálytalanul távozik a                    –  a levegő akadályba ütközik a száj-

szájüregből,                                                             üregben,

–        képzésükkor zönge keletkezik,                        –  lehetnek zöngések és zöngétlenek,

–        időtartam szempontjából: rövidek                   –  időtartam szempontjából: rövidek

és hosszúak,                                                             és hosszúak,

–        önmagukban is alkothatnak szótagot.              –  csak magánhangzóval alkothatnak

szótagot.

A magánhangzók
Mély magánhangzók Magas magánhangzók
ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses
Felső nyelv-

állású

u, ú

ü, ű i, í
Középső nyelv-

állású

o, ó ö, ő é

Alsó nyelv-

állású

a e
Legalsó nyelv-állású á

A magánhangzótörvények

Hangrend: a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban.

–        magas: csak magas mgh.-kat tartalmaz.

–        mély: csak mély mgh.-kat tartalmaz.

–        vegyes: magas és mély mgh.-kat is tartalmaz.

Illeszkedés: ajakműködés szerint is illeszkednek a mgh.-k.

Hiátustörvény: a szavakban két mgh. kerül egymás mellé, ilyenkor egy ejtéskönnyítő j hangot toldunk be.

A mássalhangzók
A képzés helye szerint
ajakhangok foghangok szájpadláshangok gégehang
zön-gés zön-gétlen zön-gés zön-gétlen zöngés zön-gétlen zöngés zön-

gétlen

A képzés módja szerint

Zár-

hangok

b p d t g k
Orr-

hangok

m n ny
Rés-

hangok

v f z, zs, l sz, s j=ly h
Zár-rés

hangok

dz, dzs c, cs gy ty
Pergő

hang

r

A mássalhangzótörvények

–        Zöngésség szerinti részleges hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül az előbb álló zöngésség tekintetében alkalmazkodik a mögötte állóhoz (vasban).

–        A képzés helye szerinti részleges hasonulás: az n+p, n+b, n+gy és az n+ty hangok találkozásakor keletkezik (színpad).

–        Írásban jelölt teljes hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül az egyik a másikkal azonossá válik és ezt írásban is jelöljük (késsel).

–        Írásban jelöletlen teljes hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül az egyik a másikkal azonossá válik és ezt írásban nem jelöljük (hagyja).

–        Összeolvadás: két találkozó msh. helyett egy harmadikat ejtünk (tetszik).

–        Mássalhangzó-rövidülés: egy hosszú és egy rövid msh. kerül egymás mellé, s a hosszú hang ejtésben megrövidül (otthon).

–        Mássalhangzó-kiesés: három egymás mellé kerülő msh. közül a középsőt nem ejtjük (mondta).