1848 forradalmai, szövetségi rendszerei



1. Előzmények (18. sz.)

–     kettős forradalom: francia polgári és angol ipari

–     ipari forradalom hatása: Németo., Olaszo. belső határait elavulttá teszi az egységesedő gazdasági élet; tömegelégedetlenség

–     Napóleon végighódítja Európát Oroszo-ig

–     Európa rendezés Napóleon után (1814. bécsi kongresszus)

–     változásokat megállítani nem lehet; feudális monarchiák gazdaságába behatolnak a tőkés viszonyok; polgári eszméket sem lehet feltartóztatni

Szent Szövetség (1815.)

–     porosz, orosz, osztrák

–     cél: feudális monarchiák fenntartása; forradalmi mozgalmak fegyveres leverése


2. Liberalizmus, nacionalizmus

–     liberalizmus: feudális abszolutizmus eltörlése, polgári szabadságjogok érvényesítése, gazdasági életben szabadverseny; választójog esetében minél kisebb vagyoni cenzus; tv-eket általuk megválasztott parlament hozza

–     nacionalizmus: független, egységes nemzeti állam; nemzeti érdekeket tartja szem előtt

3. Forradalmi irányzatok

–     mérsékelten liberális: liberális földbirtokos, nagyburzsoázia. Önkényuralom ® alkotmányos monarchia. Vagyoni cenzushoz kötött választójog

–     radikális demokrata: közép-, kispolgárság; értelmiség. Demokratikus köztársaság

–     szocialista: ipari forradalom proletariátusa. Kapitalizmus elutasítása, közösségi társadalom megteremtése (Marx, Engels)

–     Közép-, Kelet-Európa: liberális nemesség ® jobbágyfelszabadítás, feudalizmus felszámolása

4. Szabadságmozgalmak

–     gazdaság, társadalom terén változások feltartóztathatatlanok ® szabadságmozgalmak

1820-as évek

–     1820. Spo. ® Fro. segít leverni

–     portugál, nápolyi, piemonti forradalmak ® nagyhatalmak beavatkozása visszaállítja régi állapotokat

–     1821. Görögo ® egyetlen sikeres szabadságmozgalom (1829.: elismerik Görögo. függlenségét)

–     1825. dec. Oroszo.: dekarbristák alkotmányos monarchiát akarnak (Cár korlátlan hatalommal rendelkezik) ® vérbe fojtják

1830-32

–     1830. Fro.: X. Károly uralkodó abszolutizmusra tör
– rendeletei: parlament és nemzetőrség feloszlatása
– barikádok Párizs utcáin; lemondásra késtetik X. Károlyt ® helyette Lajos                     Fülöp az új király ® bankárok + nagyvállalkozók alkotmányos királysága

–     1830. Belgium: fr. forradalom hírére. Siker ® önálló állammá válik

–     Ibériai-fsz.: forradalmak

–     Anglia: tömegmozgalmak

–     Ita. felkelések ® Ausztria fojtja el

–     1830-31.: Lengyelo-Oro. háború (oroszellenes lengyel szabadságharc) ® elbukik

–     1834.: Német vámszövetség ® lépés a német egységhez.
Habsburgok kimaradnak belőle
Szabadon vihetik-hozhatják német államok áruikat

–     Poroszország kezd megerősödni, vezető szerephez jutni


5. Fro-i osztályharcok

–     Lajos Fülöp ® vagyonosok támogatása; igazi burzsoázia kimarad a hatalomból

–     hatalomból részt követelő liberális, radikális polgári erők + párizsi proletariátus, diákság ® 1848. febr. 22.: párizsi forradalom

–     bankett: politizáló emberek összejövetele

–     Lajos Fülöp: katonák Párizs köré ® elűzik

–     új köztársaság, ideiglenes kormány (Louis Blanc)
– titkos és egyenlő választójog
– munkához való jog ® nemzeti műhelyek (nem profitorientált, hanem arra                   törekszik, hogy munkát adjon)

–     együttműködés megszűnik; liberális körök elfordulnak a tömegmozgalmaktól

–     május: általános választójog – választások: konzervatív többség a nemzetgyűlésben

–     június: egyedül maradt párizsi proletárok fegyveres felkelését a katonaság leveri

6. Forradalom és szabadságharc

–     ahol a forradalom nemzeti szabadságharccal párosul, ott tovább tart ki – pl. Mo.

–     1848.: Milánó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest: forradalmak

7. 1848-49. forradalmainak bukása

–     forradalmak bukásának oka: liberális, radikális polgári erők félelme a tömegmozgalmaktól

–     francia polgárság nem támogatja Európa forradalmait

–     Anglia – egyensúlypolitika: változások ellen

–     Oroszo., Poroszo., Ausztria: szabad kéz a forradalmak leverésében

8. A forradalmak mérlege

–     nem érnek célt a nemzeti függetlenséget követelő törekvések

–     önkényuralom jegyei megerősödnek

–     Közép-, Kelet-Európa néhány országa: jobbágyfelszabadítás