Vörösmarty Mihály a reformkorban



Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken 1800 december 1-én, egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. A család mindig anyagi gondokkal küszködött. Ennek oka főleg kilenc gyermekük felnevelése volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő helvét hitű (evangélikus) iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el.

1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt.

1821-22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820 december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.

1825 augusztusában a Zalán futása című művének nagy sikere lett és ez arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani.

Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. A ‘40-es évek végétől már kevesebbet írt. Elveiben elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19-én meghalt.

Országháza

Ekkor még nem volt Pesten Országház. A vers a népet bíztatja az Országház létrehozására. A mű két versszakos, éles ellentétekkel.

Az 1. vsz.-ban kijelenti, hogy a haza nem csak a nemességet jelenti, akik az adót szedik.

A 2. vsz.-ban kijelenti, hogy a haza a jobbágyoké is, aki fizet, robotol, katonáskodik és a nemességet ellátja.


A Guttenberg-albumba

1839-ben íródott. A versnek ünneprontó célzata van. Vörösmarty arról ír, hogy még nem lehet megünnepelni Guttenberg találmányát, mert nem valósult meg a béke és igazság uralma, amelyet a műveltség elterjedésétől várták a kor gondolkodói. Az áltudományok megszüntetését követeli, az örök béke magvalósulását óhajtja. A társadalmi igazságtalanság megszűntetését kéri. Kulturális egyenlőséget kíván a nép különböző rétegei között. Az öt feltétel: babonaság helyett tudomány, háború helyett béke, feudalizmus megszüntetése, ész és értelem terjedése, jogi egyenlőség. A versben fokozás van. Tetőpontja az „igazság” szó.

Műfaja epigramma. Egyetlen körmondatból áll (8 tagmondat, 14 sor). 2-2 sor egy gondolat, ami 7 disztihon, ami 14 sor. Cél: a különböző társadalmi osztályok érdekeinek összeegyeztetése.