Tőzsdei alapfogalmak, a tőzsdei ügyletek típusai. A határidős ügyletek jellemzői. Opciós ügyletek. Hivatalos és nem hivatalos részvényindexek.



A tőzsde kialakulása, fogalma, típusai

A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.

A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:

  • Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
  • Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.

Az árutőzsdék lehetnek általános árutőzsdék és speciális árutőzsdék. Az értéktőzsde is lehet általános és speciális jellegű. A speciális értéktőzsdéken belül megkülönböztetünk deviza-, nemesfém- és értékpapírtőzsdét.

1990. március 1-jén lépett hatályba az értékpapírpiacokról és a tőzsdéről szóló törvény, s 1990. június 21-én nyitották meg újra hivatalosan a Budapest Értéktőzsdét (BÉT).

A legfontosabb tőzsdei kifejezések, ügylettípusok

Ha a tőzsdén általános árfolyam emelkedés zajlik le, ezt a jelenséget hausse-nak nevezzük. Ezzel ellentétes jelenség a baisse.

A tőzsdei ügyletkötéseket a tőzsdeügynökök hajtják végre. A tőzsdeügynök lehet hivatalos ügynök (bróker), aki csak ügyfelei megbízása alapján köthet ügyleteket, s lehet szabad ügynök (dealer), aki saját számlájára is köthet ügyletet.

A tőzsdei megbízás szólhat:

  • Időszakra, amely vagy egy adott időpontig terjedő időszakot jelent, vagy visszavonásig.
  • Időpontra.

Tőzsdei kereskedések

Nyílt kikiáltás. Kézjelekkel és hangos szóval kötik az ügyleteket. Kétoldalú jegyzés. Ez esetben az ügynök összegyűjti az ajánlatokat, majd ezt követően kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot tévő partnert, s közli vele eladási, vagy vételi szándékának volumenét.

A tőzsdén alkalmazott szabványosított szerződésmintát kontraktusnak nevezzük. A BÉT részvényindexének rövidítése a BUX. Egy elméleti piaci portfoliót képvisel. A BUX az indexkosárban szereplő részvénytársaságok piaci értékének változásait tükrözi.

Az értéktőzsdén lebonyolódó ügyleteket azonnali (prompt) és határidős (termin) kategóriába lehet besorolni. Az azonnali ügyletek esetében a teljesítés az ügyletkötés után rövid időn belül megtörténik.

A határidős ügyletek lehetnek:

  1. a. Jövőbeni időpontra vonatkozó adásvételi megállapodások (forward és futures ügyletek).
  2. b. Opciós (jogszerzési ügyletek).

Nyílt pozíciónak tekintjük, ha valakinek ár-, árfolyam- vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze, vagy forrása van.  A nyílt pozíció lehet rövid és lehet hosszú.

A rövid pozíció (vételi szándék) fenntartója árfolyamcsökkenésre számít, amikor is olcsóbban juthat a kívánt eszközhöz, s természetesen árfolyam emelkedéstől tart.

A forward ügyletek a hagyományos bankközi devizapiacot fedik le. A bankok távközlési eszközök segítségével kötik egymással ezen ügyleteket. A futures ügylet kifejezetten tőzsdei ügylet. Jogilag kötelező határidős tőzsdei adásvételi szerződések, előre meghatározott mennyiségű és minőségű áru egy meghatározott jövőbeni napon történő átadásra és átvételére, előre megállapodott áron.

A forward ügyletek esetében a szerződő felek közvetlenül egymással kereskednek, míg a futures ügyleteket ügynökök közbeiktatásával kötik.

Az opciós ügyletek esetén az opciók vásárlója csak jogot szerez anélkül, hogy bármiféle kötelezettséget kellene vállalnia.

Az opciós ügyleteknek két változatát ismerjük:

  • Vételi (call) opció vásárlója nyilván csak akkor érvényesíti vásárlási jogát (akkor hívja le az opciót), ha lejáratkor az azonnali árfolyam magasabb lesz a kötési árfolyamnál. A vételi opció vásárlója az általa fizetett opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy egy meghatározott árut előre megállapított árfolyamon megvásároljon.
  • Az eladási (put) opció vevője akkor fog élni eladási jogával, ha a tőzsdei azonnali árfolyam alacsonyabb lesz, mint a kötési árfolyam. Az eladási opció vásárlója az opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhatja el az opció tárgyát képező árut az opció kiírójának.

A határidős ügyletek révén a fedezeti ügyletkötő csökkenteni igyekszik a kockázatát, a spekuláns hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb haszon reményében, míg az arbitrazsőr kockázatmentes nyereség elérésére törekszik.

A fedezeti ügyletkötők arra törekednek, hogy nyitott pozíciókat valamilyen határidős ellenügylet segítségével zárják. A spekulánsok ezzel szemben hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni a határidős ügyletekkel a nagyobb haszon reményében. A spekulánsok lehetnek: árfolyam-emelkedésre számító, valamint árfolyam-csökkenésre számító spekulánsok.

Az arbitrazsőrök a kamatlábak, ill. az árfolyamok eltérését kihasználva igyekszenek kockázatmentes nyereségre szert tenni. Az arbitrázs-ügyletek fogalmát úgy lehetne definiálni, hogy olyan ügyletek, amelyek a különböző (földrajzilag eltérő) piacokon mutatkozó ár, árfolyam, ill. kamat különbségek kihasználásával érnek el relatíve kockázatmentes nyereséget.