Szóképzés



A leggyakoribb szóalkotási mód a szóképzés. Egy meglévő szóból képző segítségével új jelentéssel bíró szót alkotunk.

A képzett szó jelentésváltozata különböző mértékű lehet. (Egészen mást jelent: asztal-asztalos, vad-vadász, vet-vetés). Minél kisebb mértékű a változás, annál inkább hangulati hatású. A szóképzés általában nem tudatos szóalkotási eljárás, az ösztönös szóalkotási készség hozza létre, hasonló fellépésű szavak mintájára. A nyelvújítás korának képzett szavai szándékos, tudatos alkotások. Pl: fagyaszt, fogyaszt, lázong, mereng.

A képzett szó szerkezete:

alapszó+képző=képzett szó (származék szó)

kiált+vány=kiáltvány

A képző az alapszó jelentésén kívül gyakran szófaját is megváltoztatja (ír-írás, kész-készül, kel-kelendő).

A nyelvfejlődés során a képzők sokasága alakult ki. A magánhangzó-harmóniához az illeszkedési törvény szerint igazodva kialakultak a képzőpárok is: -ász, -ész (halász, erdész); -vány, -vény (állvány, kérvény).

A szóképzés esetei

1., Igeképzés (a származékszó ige):

– igéből igét: ír-írogat, mos-mosogat

– névszóból igét: ház-házal, szép-szépül

Igéből képzett igék:

a., gyakorító ige:  – huzamos, tartós cselekvést (kotor-kotorász),

– ismétlődő cselekvést (lök-lökdös),

– elaprózott cselekvést (fúl-fuldokol),

– megszakított cselekvést fejez ki.

b., mozzanatos ige: – pillanatnyi cselekvést (pödör-pödörint),

c., műveltető ige:  – a cselekvést az alany mással végezteti el (ad-adat),

d., szenvedő ige:   – használata ma már szűk körű (ad-adatik),

e., visszaható ige: – a cselekvés visszahat a cselekvőre (emel-emelkedik)

– kölcsönös (verekedik),

f., ható ige:       – a cselekvés lehetőségét fejezi ki (járhat, élhet).

A szenvedő ige kivételével valamennyi képzett igéből képezhetünk ható igét (integethet, csavarinthat, festethet, mosakodhat).

Névszóból képzett igék:

a., valamivel való ellátást (só-sóz, keret-keretez),

b., valamivel való foglalkozást (fésű-fésül),

c., valamilyennek tűnik (barna-barnállik),

d., valamilyennek tart (drága-drágáll, sok-sokall),

e., valamilyen módon viselkedik (kém-kémkedik),

f., valamilyenné lesz (öreg-öregedik, kék-kékül).

2., Névszóképzés (a származékszó névszó):

– névszóból névszót: erdő-erdős, hegy-hegység

– igéből névszót: jár-járda, kér-kérvény

Névszóból képzett névszók:

a., gyűjtőnevek (katona-katonaság, fiatal-fiatalság),

b., elvont főnevek (szép-szépség, igaz-igazság),

c., foglalkozást jelölő főnevek (juh-juhász, gép-gépész),

d., kicsinyítőképzős főnevek, melléknevek (fiú-fiúcska),

e., valamivel bíró (ecet-ecetes, íz-ízes),

f., valaminek a hiányát (erő-erőtlen, szó-szótlan),

g., valahová tartozót (Badacsony-badacsonyi),

h., valaminek a mértékét (ujj-ujjnyi, kiló-kilónyi),

i., a számsorban való helyet (első, harmadik).

Igéből képzett névszók:

a., cselekvés, történés neve (ír-írás, fest-festés),

b., cselekvés eredménye (fest-festmény),

c., cselekvés eszköze (fest-festék, billen-billentyű),

d., jellemző tulajdonság (feled-feledékeny),

e., cselekvés, történés hiánya (véd-védtelen).

A szóképzés vizsgálata során tapasztalhatjuk, hogy ugyanannak a képzőnek többféle funkciója is lehet, pl.: a „z”-képző;

– valamivel végzett munka (gereblye-gereblyéz);

– valamivel való ellátás (aranyoz, foltoz, sóz).

Valamint az igenevek: – főnévi: -ni,

– melléknévi: -ó, -ő, -t, -tt, -andó, -endő

– határozói: -ba, -be, -ván, -vén.

Ugyanaz a képző más-más jelentésű alapszóhoz járulna, funkciójában is módosulhat. Az alapszó és a képző kölcsönösen hat egymásra (báloz(ik), tanyáz, gallyaz).

Ugyanazt a funkciót, például a cselekvés ismétlődését a gyakorító igék képzésekor, azonos alapszóhoz járulva többféle képző is betöltheti (járkál-járogat, röpdös-röpköd). Hangulati különbség van a különböző képzős alakok között.