Széchenyi és Kossuth programja a haza és haladás kérdésében!



Széchenyi István elképzelései

–          Széchenyi István (1791-1860)

–          arisztokrata származás

–          apja (Széchenyi Ferenc) a Nemzeti Múzeum alapítója

–          anyja Festetich György nővére, Julianna – keszthelyi kastély

–          részt vesz a lipcsei csatában, sokat utazik

–          Angliában döbben rá Magyarország elmaradottságára

–          reformelképzelései származását tükrözik

–          Béccsel egyetértésben kell végrehajtani a reformokat

–          el kell kerülni a forradalmi megoldást

–          saját társadalmi rétegére bízná a vezetést (arisztokrácia)

–          elutasítja a köznemesség rendi nacionalizmusát

–          1830 Hitel

–          konkrétan nincs benne a jobbágyfelszabadítás

–          fontos alapelv: a birtokosokat ne érje kár

–          meg kell szüntetni az ősiség-törvényt

–          elidegeníthető földek

–          nem nemesek földbirtoklása

–          nemesek adózása

–          robot erkölcstelen és haszontalan

–          feudális kiváltságokkal együtt meg kell szüntetni

–          1831 Világ

–          a parasztsággal foglalkozik, előzménye a felvidéki parasztfelkelés

–          válasz Dessewfy „A Hitel című munka taglalatja” című kritikájára

–          1833 Stádium

–          hitelre szükség van a gazdaság fejlődéséhez

–          meg kell szüntetni az ősiség-törvényt – aviticitas

–          bármilyen birtok eladható, jelzálogolható, nincs háramlási jog

–          fiscalitas (kincstár joga a birtokra) megszüntetése

–          szabad birtokbírhatás

–          ingatlan tulajdonnal bárki rendelkezhet

–          törvény előtti egyenlőség

–          szükség van törvényes pártvédre

–          nem nemesek által 3 évre választott képviselő

–          részleges közteherviselés

–          a közigazgatás és országgyűlés költségeihez a nemesség birtokai arányában járuljon hozzá

–          közlekedési reform: úthálózat, hajózási utak fejlesztése

–          Tisza-szabályozás, hidak építése

–          iparfejlődés élénkítése

–          céhek, monopóliumok, limitatio (hatósági árkorlátozás) eltörlése

–          közigazgatás hivatalos nyelve a magyar legyen (1835-től)

–          a helytartótanács jogköre kiszélesítendő

–          törvényhozás, igazságszolgáltatás legyen nyilvános

Széchenyi gyakorlati tevékenysége

–          a Tudományos Akadémia megalapítása

–          lóverseny megszervezése, kaszinó megalapítása

–          a hazai vízi és szárazföldi közlekedés javítása

–          a Vaskapu hajóhatóvá tétele, Tisza-szabályozás

–          a dunai gőzhajózás megteremtése

–          hajógyár alapítása, téli kikötő építése

–          selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása

–          a gőzzel hajtott hengermalom bevezetése

Kossuth elképzelései

–          Kossuth Lajos (1802-1894)

–          nagy viták Széchenyivel, mivel Széchenyi az arisztokráciától várja a reformokat

–          Széchenyi híres vitairata: Kelet népe

–          1841- 1844 szerkeszti a Pesti Hírlapot (Landerer ajánlata nyomán)

–          modern újságírás alapjai, reformelképzeléseit itt jelenteti meg

–          érdekegyesítés nagyon fontos

–          kötelező örökváltság

–          köznemességet tartja alkalmasnak a reformok végrehajtására

–          különállást fontosnak tartja a birodalmon belül (ezzel nem ért egyet Széchenyi)

–          iparfejlesztés

–          egy politikai nemzet létezik a magyar (ezzel sem ért egyet Széchenyi)

–          a magyarok legyenek a vezetők

–          a kisebbség ne kapjon kollektív jogokat

–          a hivatalos államnyelv a magyar legyen

Kossuth gyakorlati eredményei

–          az Iparegyesület egyik alapítója

–          a Magyar Kereskedelmi Társaság egyik alapítója

–          a Védegylet megalkotója

–          a nyilvánosság és az országos közvélemény megteremtése fűződik nevéhez

–          1848-ban külön alkotmányt javasol

  1. B. Reformkori országgyűlések működési rendje

–          a királynak joga van összehívni, berekeszteni, feloszlatni az országgyűlést

–          kezdeményezhet törvényeket

–          elnöke a nádor, aki a habsburg hercegekből kerül ki

–          kétkamarás

–          alsótábla: elnöke a személynök

–          tagjai az 52 vármegye 2-2 követe és a káptalanok követei

–          megvitatják a királyi kezdeményezéseket

–          ők is kezdeményezhetnek törvényt

–          határozatuk üzenet a felsőtábla részére

–          felsőtábla: elnöke a nádor

–          tagjai főpapok, főurak, főispánok

–          az üzenetről határoznak és visszaüzennek az alsótáblának

–          amikor a megegyezés létrejön feliratként a király elé terjesztik

–          ha a király elutasítja a feliratot, akkor a felsőtábla újratárgyalja a javaslatot

–          ez a folyamat nagyon lelassítja a törvények meghozatalát