Reformkori országgyűlések Magyarországon



Előzmények

–          A gazdaság még a földesúri-paraszti feudális viszony alapján működik, ebben a rendszerben azonban már egyik fél sem érdekelt. A gabona nem eladható, a rendszert korszerűsíteni kellene (ezt pár tehetős nagybirtokos már elkezdi, de máshol tőkehiány miatt lehetetlen véghezvinni): háromnyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó, vaseke és vetőgép használata. Több a zsellér, mint a jobbágy.

–          A nemesség széttagolódik: bocskoros nemesek saját maguk gazdálkodnak. A középbirtokos nemesség nagy része eladósodik, pedig politikai hatalmuk nagy.

–          A céhesek jól vannak, szeretnék, hogy maradjon a feudális rendszer. A céhen kívüliek, iparosok, kereskedők (nagyjából mindenki) változást szeretne, de gazdasági erejük csekély ehhez.

Reformkor

–          Azért reformkor, mert pozitív, felívelő korszak, reformok kerülnek bevezetésre, modernizáció történik

1825-27-es országgyűlés

–          Felsőbüki Nagy Pál: Ostorozza az arisztokratákat, hogy nem tesznek semmit. Ösztönzi őket, hogy csináljanak valamit.

–          Széchenyi István felajánlja egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia felállítására (kb. 60000 Ft)

–          Az 1791-ben kiküldött bizottságok jelentéseinek megtárgyalása (közlekedés, bányászat, feldolgozóipar)

1830-as országgyűlés

–          Széchenyi bemutatja Hitel című művét – összefüggő reformprogramot tálal. Benne:

  • Fel kell oldani a jobbágyok feudális kötelezettségeit, és meg kell szüntetni az erkölcstelen és haszontalan robotot. Mindezt úgy, hogy ne érje károsodás a birtokosokat
  • A mezőgazdaság kapitalista átalakításához hitelre van szükség
  • Az ősiség törvényének megszüntetése à a nemesek földvásárlási joga, és a nemesi adózás

–          A Hitelt erősen bírálják, mert:

  • Ellentmondásos
  • A vezető szerepet Széchenyi az arisztokráciának, saját osztályának szánja
  • Önként akarja rávenni az embereket azokra az újításokra, amit pl. Anglia forradalommal ért el.

–          A bírálatra Széchenyi a Világ (mint világosság) című munkájában válaszol (1831), majd Stádium című művében összefoglalja rendszerét.

  • El kell törölni az ősiség törvényét.
  • El kell törölni a kincstár jogát a birtokra a család kihalása esetén.
  • Birtokszerzés joga a nemesek részére
  • Törvény előtti egyenlőség
  • Részleges közteherviselés
  • Belvámok (mindenki által fizetve), utak, vízek rendezése és jó karbantartása országgyűlési tárgyak
  • A monopóliumokat, céheket meg kell szüntetni.

–          A magyarügy előrehalad

  • A Curia és a Helytartótanács már magyarül működik.
  • 1834-től nem lehet ügyvéd az, aki nem tud magyarul

–          Gyűjtések a Hídra és középítkezésekre

–          Hajózás:       Vaskapu hajózhatóvá tételének elkezdése; A Tisza szabályozásának előkészületei; Hajógyár és téli kikötő létesítése

–          Selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése

–          Első gőzzel hajtott hengermalom megépítése

1832-36-os országgyűlés

–          Haza és haladás: A reformokat I. Ferenc és Metternich konzervativizmusával szemben kellett kivívni. Ahhoz pedig, hogy az ország megújúlhasson és haladhasson a fejlődés (haza és haladás), nemzeti függetlenségre van szükség.

–          A reformerek rájönnek, a reformok elfogadtatásának módja, ha a parasztságot is maguk mellé állítják; ezt pedig úgy érhetik el, hogy kiterjesztik a jobbágyok jogait.

–          Az adminisztrációs procedúra miatt ilyen hosszú, mert:

  • Alsó és felsőház sosem tud megegyezni
  • Egymásnak átirat formályában küldik a törvényjavaslatokat (?), de ha azok nem egyeznek, újra kell tárgyalni
  • Leirat és felirat a kommunikáció formája a király és a parlament közt

A jobbágyság felszabadítása

Kölcsey beszéde: „Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol… ilyen esetekben mi a mód…? Talán hóhérpallos és kötél? mik a bűnösök ellen fordíttatnak. Nyomorult eszközök! Mert ezek semmivé tehetnek ugyan egyes életet; de itt … a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta … ég. És ezt … nem győzi le hatalom, ezt csak megszelidíteni lehet. Nem egyébbel pedig… csupán két szó: szabadság és tulajdon!”

Wesselényi könyvéből (mely itthon be volt tiltva): „A nemesség az ország nagy részében… lusta henyeségben öli el idejét addig, míg a minden terhet hordozó parasztság véres verítékével míveli a földet…”

–          Önkéntes örökváltság: a jobbágyok pénzzel váltják meg szolgáltatásaikat és telküket.

  • Kérdés: ki kártalanítja a nemest? – A paraszt/az állam/senki?
  • Az országgyűlés végül elfogadja, de a király visszautasítja („Az indítványokat agyonütöm”).
  • Új kör – a szavazatokat megvesztegetéssel, leitatással stb. megváltoztatják. Kölcseynek is megváltoztatták, ezért le is mondott.

–          Terjed a nyilvánosság

  • Joghallgatók látogatják a diétákat, ők lesznek a közvélemény (és a 48-as nemzedék)
  • Kossuth Lajos kitalálja a kézírással sokszorosított és terjesztett országgyűlési hírlapot.

A Birodalom visszavág

–          I. Ferenc meghal (1835), utódja a gyengeelméjű V. Ferdinánd. Inkább Metternich kezében a hatalom.

–          Metternich fél a nemzeti ébredéstől, mert az fenyegeti a Habsburg Birodalom létét. Úgyhogy közbelép.

  • Az országgyűlési ifjak vezetőjét, Lovassy Lászlót 10 évre ítéli Spielberg várbörtönében (nem Lucas? 🙂
  • Kossuth lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat betiltja. Mikor Kossuth segítséget kér a megyéktől, börtönbe vágják.
  • Wesselényit lázításért és felségsértésért 3 évre zárják börtönbe (betegen).

1839-40-es országgyűlés

–          Gazdasági szempontból fontos országgyűlés

  • Váltótörvény (?)
  • Szabad gyáralapítás, szabad kereskedelem, a zsidó vallásúaknak szabad költözés és üzletnyitás joga
  • Az önkéntes örökváltságot is törvénybe iktatják
  • A politikai perek elítéltjei amnesztiát kapnak
  • Csődtörvény

1843-44-es országgyűlés

–          Önálló védővámrendszer kialakítása (csak javaslat, mert a király elnyomatja a következő országgyűlésre)

–          Erre Védegylet alakul (a magyar ipar védelmére társadalmi szervezet) – tagjai (országszerte) vállalják, hogy csak akkor vesznek külföldi árut, ha nincs magyar megfelelője.

–          Megkönnyítik a protestantizmusra való áttérést

–          A magyar nyelv ügye révbe ér (?)

–          A büntetőjog és büntetésvégrehajtás reformja